Eger - napilap, 1931/2

1931-11-13 / 257. szám

2 EGER 1931. november 13 wir—i wwiimi i m •jcm.-MM.uiaturj-J gazdasági erejének egy-egy haj- ■zálerecskéjét nyitja meg ez el- vérzée felé. Támogassuk tehát öntudatot fegyelmezettséggel a magyar ipart, mert amikor ezt tesszük, hazánknak o önmagunk­nak teszünk jő szolgálatot. Bűnös könnyelműség ma, féltett, s ne­hezen megszerzett pengőnket kül­földi áruért kiadni, amikor a jő magyar pénzért jő mBgyar árút is tudunk kapni. Az egri főegyházmegye templomaiban ünnepi misét mondanak Ottó király születésnapján Eger, november 12. November 20-án tölti be Ma­gyarország örökös királya, Ottó 19 ik életévét. Ezen a napon a hűséges és ragaszkodó nemzet szeretete keresi fel az idegen földön élő urát, hogy fiatal éle­tére Isten áldását kérje. Érsek- főpásztorunk legutóbb kelt pász- torleveléban intézkedik aziránt, hogy november 20-án az egyház­megye minden plébániatemplo­mában ünnepélyes istentisz­teletet tartsanak. »Kedvező alkalom ez arra, — mondja a pásztorlevél, — hogy a magyar ősi alkotmány helyre­állításáért epedő királyhű hon­polgárok a Mindenható Isten előtt leborűlva, segítő kegyelméért buzgó imában epadezzenek.« Kétszeresére emelik lel a köz- tisztviselői kölcsönök törlesztési időtartamát A hivatalos lap mai száma közli a tisztviselők fizetési-előleg tar­tozások törlesztési összegeinek ciökkentéséről szőlő kormány­rendeletet, amely szerint az állami alkalmazottak részére az 1931. évi szeptember elseje előtt enge­délyezettfizetési előlegek részlet- összegeit 1931 december elsejétől 50 százalékkal csökkentik oly­képpen, hogy az előlegtőrlesztés időtartamának még hátralevő része annak két­szeresére emelendő fel. Ez a kedvezmény nem terjed ki azokra, akiknek a fizetése szeptember elsejétől kezdve nem csökkent, továbbá a szeptember elseje után engedélyezett fizetési előlegekre. Nagy sikerrel folyt le a Jogakadémiai Kör vitadélntánja Eger, november 12. A Jogakadémiai Kör szerdán este 6 órakor tartotta a Korona- szálló sárgatermében teával egy­bekötött első vitadélutánját, a- mely praktikus és komoly meg­valósulása volt annak a mun- kaprogrammnak, melyet a Kör ezidei elnöksége megválasztása­kor adott. Szükségesnek látszott ugyanis, hogy a jogászifjúság az akadémiai előadásokon kívül más úton is képezze magát s tökéletesítse jogászi mivoltát. Erre legalkalmasabbnak látszott az elnökség által proponált vita - délután sorozat, amely a teg­napi napon indult meg s ame­lyeket folytatólagosan minden második héten szerdán este 6 órakor szintén a Korona-szálló sárgatarmében tartanak meg. Az első vitadélutánt Ringel■ hann György III. é. joghallgató a Kör elnöke, azon reményének kifejezésével nyitotta meg, hogy ez ifjúság szeretettel és oda­adással fogja saját ügyét föl­karolni. Majd Bárdosé Ferenc III. é. joghallgató tartotta meg előadását »Mit is mond gróf Károlyi Imre« címen. A nagy előtanulmányt, komoly munkát ■ jogászi intelligenciát és ottho­nosságot föltételező előadást a hallgatóság figyelemmel és meg­elégedéssel fogadta. Az előadó örömének adott kifejezést, hogy az első vitadólutánon az egri jogászság az Egyházat védheti meg a gonosz rágalmazásokkal, az alaptalan támadásokkal szem­ben, amelyek az egyházi vagyon miatt érik. Rámutatott előadásában, hogy nincs vagyon, amelyik any- nyi közcélt valósítana meg, mint az egyházi vagyon. Károlyi nem tesz mást, mint a kötött birto­kok támadásával iparvállalatait és bankjait védi. Visszautasította az egyházi iskolák államosításának gondo­latát, mert a kát. ifjúság neve­lése nem tehető ki annak a ve­szélynek, hogy esetleg más irá­nyokba kényszerítsék, mint kí­vánatos. A világválság okát — nagyon helyesen — a mai helytelen jö vedelem eloszlásban keresi s ki­fejtette, hogy a teendőknek oly kis része a földkérdés megol­dása, hogy egyedül ezzel a vál­ságot megszüntetni nem lehet. Ringelhann György elnök hoz­záfűzte, hogy az egyházi va­gyon államosítása csak szaporí­taná a függő egyéneket és sor­vasztaná az egyéni vállalkozá­sokat, melyek a gazdasági élet mozdítői. Csepreghy László dr. jogakadémiai tanár az egyházi vagyon szükségességét bizonyí­totta be, míg Holik Sámuel dr. jogakadémiai tanár az Egyház és a papság álláspontját fejtette ki, kiegészítve és bővítve ez elő­adó érveit. Végül Pálosi Ervin dr jogta­nár, mint bíráló fejezte ki elis­merését az előadás alapossága iránt és saját véleményének nyil­vánítása közben kiemelte, hogy a válság oka — mint az előadó is mondta — tényleg a jövede­A télen a népjóléti az államsegélyt a A népjóléti miniszter körren­deletét adott ki a városok ható­ságához, a községi elöljárósá­gokhoz és az Államépítészeti Hi­vatalokhoz, amelyben pontos ki­mutatást kér a téti útépítés mun­kaprogramot j érő), amelyet a mi­niszter szükségmunka keretében akar elvégeztetni. Felszólította a népjóléti minisz­ter a város hatóságát, készítsen lem eloszlásban keresendő, am Károlyi grőf művében bölcse kikerül és elhallgat. Abban is igazat adott az elé adónak, hogy a földbiriok-vt gyónt azért támadják, hogy ezzt saját magukról tereljék el a fi gyeimet és így a maguk ipari é tökevagyouát megmentsék. Az értékes és sikeres vita délutánt az elnök zárta be, méj egyszer felkérve az ifjúságot Eger jogásztársadalmának ér deklődö tagjait az időszerű kér déleket fejtegető vitadélutánol látogatására. miniszter utalja ki szükségmunkákra kimutatást arról, hogy a tervbe­vett utak kijavítása mennyibe kerül. A kimutatás beérkezése után dönt a népjóléti miniszter, hogy ezt a munkaprogrammot mennyiben tudja megvalósítani. Ugyanis az egész országból be­érkezett igénylések szerint foA*ja szétosztani azt a pénzt, amelyet szükségmuckákra a pénzügy­miniszter rendelkezésére bocsát. Egyre jobban pusztítja a gazdákat a hiteluzsora Eger, november 12. A kamatmaximálásra vonat­kozó rendelet úgy látszik, nem bizonyult elég hatályosnak az uzsorások mohő étvágyának meg­fékezésére. Egyre inkább bebi­zonyul, hogy a rendelet az uzsora megszüntetése tekinteté­ben semmit sem ér mindaddig, míg a kormányzat nem gondos­kodik arról, hogy a vidék, első­sorban pedig a vidéki gazda­társadalom megfelelő és elbír­ható kölcsönhöz jusson. Tudomásunk van arról, hogy kistőkés uzsorások, akik fütyülve a kamatmaximálásra 40—50, sőt nem ritkán 60—80 százalékra adnak pénzt a teljesen pénznél- kül állő gazdáknak. S e felhá­borító emhernyuzás ellen úgy­szólván még védekezni sem le­het, mert a megszorult gazdáktól olyan váltót kérnek, amely a kölcsön- I vett pénznél a megfelelő száza­lékkal magasabb összegről, mint tőkekövetelésről van kiállítva. A gazda pedig nem mer feljelen­tést tenni, mert egyrészt bizo­nyítani nem tud, másrészt fél, bogy feljelentés esetén még ilyen feltételek mellett sem kap más­kor kölcsönt. A hitelnek ebban a szörnyű dzsungelében csak úgy lehetne rendet teremteni, ha mielőbb ki­építenék a községi takarékpénz­tárak intézményét ■ e községi takarékpénztárak olcsó pénzzel állanának a gazdatársadalom rendelkezésére. Amig ily módon az államhatalom egészséges kon- kurrenciát nem támaszt a hitel­hiénáknak, addig minden kamat­maximálás a gyakorlatban sem­mit sem jelent ■ a gazdatársa­dalmat s mellette a vidéki kis­iparosságot teljesen karmai kö­zött fogja tartani a semmiféle bűn tetőrendszabály tói vissza nem riadó uzsorások serege. TJjabb drágasági hullám a textilszakmában A textilgyárak ismét 10—15 százalékkal drágítottak. Budapest, november 12. Többízben volt alkalmunk rá­mutatni arra, hogy a nehéz gaz­dasági viszonyok következtében az egyes gyárak és nagykeres­kedők milyen kevés megértést tanúsítanak úgy a detailkereske- delem, mint a közönség érdekei­vel szemben. A fizetési viszo­nyok megnehezülése folytán ter­mészetszerűen a hitelviszonyok is sokkal nehezebben rendezhe­tők, mint azelőtt, azonban a túl­zott hitelmegvonás és és korlá­tozás nemcsak a közönségnek, de a kereskedővilágnak érdekei­vel is merev és áthidalhatatlan ellentétben All. A bankzárlat ide-

Next

/
Oldalképek
Tartalom