Eger - napilap, 1931/2

1931-11-13 / 257. szám

1931 novamber 13. E G EH 3 MWBI Jén történt, hogy különösen a textilszakmában a gyárosok és nagykereskedők valósággal ro­hamot intéztek a detailkereske- delem ellen. Most a gyárosok és nagyke­reskedők újabb nehézségeket akarnak támasztani a detailke- reckedelemmel szemben. Mint ér­tesülünk, a különböző texűlgyá- rosok és azoknak érdekeltségei az utóbbi hetekben ismét redu­kálták azokat a hitelkereteket, •asoBa^HSMHBai különösen a vidéki kereskedelem tekintetében, amelyeket eddig nyújtottak. Egyidejűleg arröl is értesítették a kereskedőket, hogy tekintettel a nyersanyag beszerzési nehézségeire, a kü­lönböző textiláruk árait 10—15 százalékkal emelik fel. Mindkét intézkedés erősen sérti a vidéki kereskedelem és a közönség ér­dekeit és azt a hozzáértők tel­jesen indokolatlannak minősítik. Nagy visszhangot keltett a város társadalmában tegnapi hírünk egy nyomorgó családról Eger, november 12. Lapunk tegnapi számában rö­vid bír jelent meg egy százszá­zalékos hadirokkant özvegyének nyomorgó családjáról. Az asz- szony, aki férje halála óta két­ségbeejtő helyzetben van s be­tegsége miatt keresetképtelen, a társadalom jőszívéhez fordult lapunkon keresztül kérésével, támogatásért. Ma reggel több levelet hozott a posta szerkesztőségünkhöz, va­lamennyit a nyomorgó, szeren­csétlen család iránt érdeklődő olvasóink írták. A levelek között figyelemre méltó volt az, amelyet egy többgyermekes tisztviselő családapa írt s amelyben meg­szívlelendő gondolatokat vet fel a nyomorgó család s több, ha­sonló helyzetben levő ember meg- segítésére. A levelet az alábbiak­ban minden kommentár nélkül közöljük: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur ! Az »Eger« tegnapi számában közölt bir a nyomorban élő Víz- dák családról, késztet engemet, hogy felkérjem az alábbiak köz­lésére : Mint többgyermekes család­apa, nagyon is el tudom kép­zelni a fent említett család gyer­mekeinek kimondhatatlan nyo­morát. Az eset még tragikusBbb azért, mert a gyermekek édes­apja a haza védelmében szerzett betegségében halt meg s így a család kétszeresen is megér­demelné, hogy legalább a legna­gyobb nyomortól meg legyen ki­méivé. De megvagyok győződve arról, hogy számtalan ilyen család él itt Egerben. Természetbeni segélyt kérnek, bizonyára a gyermekeknek ci* pőcskét, ruhácskát, no meg felső kabátot is, hisz a tél előtt ál­lunk. Bizony, az ilyen többgyerme­kes családnál, mint az enyém, de meg soknál a városban, akad mindig holmi, amit a gyermekek már nem viselhetnek, mert ki­nőtték azokat, cipők, ruhanemű* ek, miegymás, ami szinte csak lom a szekrények és padlások rendjében. Hogyne adnánk szí­vesen ezt a részünkről a®úgy sem viselhető holmit, csak egy baj van vele: bizony az idő ki kezdte őket és csak úgy volná- nsk használhatók, ha némi javí­tásokat eszközölnének rajtuk. A cipócskék egy kis »flekk« et, tal­paiéit, a ruhák, vagy kabátok is megkivánának egy kis folto­zást. Igen ám, csak hogy ez mind pénzbe van és már erre nem igen futja a szegény tisztviselő fizetése, mert hisz a sok fizetés­levonás után alig marad a min­dennapi kenyérre és örülünk, ha családunk ruházatának a ja­vításait is ki tudjuk fizetni be­lőle. Itt kellene most az iparosság segítsége. Vannak kézművesek, cipészek, szabók, stb., akiknek még Aldozatszámba sem menne, ha inasaikkal üres óráikban néhány ilyen kis cipőcskét, vagy ruhaneműt kijavíttatnának, hisz az anyag se kerülne pénzbe, mert tudjuk azt, hogy mindenféle hulladékot, ami cipő, vagy ruha után marad, már egyszer az a vevő, aki annak idején a cipőt, vagy ruhadarabot rendelte, ki­fizette, így tehát ez a kis »flekk« vagy hulladék talpanyag, vsgy ruhafolt, igazán nem anyagi ál­dozat. Mindössze segítőkész jó­akarat és keresztény szeretet szükséges ahhoz, hogy az ilyen csszegyüjtendő és javításra szo­ruló ruházati cikk sok-sok gyer­meket, de felnőtteket is a legna­gyobb ebbeli nélkülözéstől meg­mentsen. Meg vagyok győződve arról, hogy a gyűjtéseknek sok­kal több eredménye volna, ba ilyen, kissé hiányos cikkeket is minden restelkedés nélkül oda­adhatnánk, abban a biztos tu­datban, hogy azokat az apró hiá­nyosságokat jószívű és megértő, igaz keresztény gondolkozású iparosok és kézművesek éppoly szívesen kijavítgatnák. Amikor Németországban tető­pontján állt a nyomor, a német iparosság és munkásság minden felszólítás nélkül, teljesen ön­szántából felajánlott napi 1 órai munkát teljesen díjmentesen az államnak, ilyenformán elősegítve a nemzet talpraállítását. Vájjon mi nem volnánk képe­sek, szenvedő és nélkülöző testvéreink javára dolgozni? És ha már nem akadna Eger­ben segítő iparoskéz, hát adjon a Város a Missiós Társulat és a többi karitativ intézménynek valamelyik városi épületben in gyen helyiséget, hogy ott javító műhelyeket lehessen létesíteni a fent nevezett célra. Vagy olyan jóleső őrzés az talán, meleg ruhában, bundában, sár- hócipőben és — csizmában járni és látni a didergő aprósá­gokat, ahogy sápadtan, fázóan, étlenül ván­szorognak az utcákon, testüket alig takarja az össze-vissza rongy, cipőcafataikból kibugyeg [minden lépésnél a viz, — látni őket így, azzal a tudattal, hogy nem se gítettünk rajtuk, bár valamilyen alakban megte­hettük volna, ha megértés, kész­akarat és keresztény szeretet lakozna bennünk ? Egy többgyermekes esaládapa. Szerdán beszállították a fogházba a menyasszonygyilkos siroki legényt A vizsgálóbíró előtt is azzal védekezett, hogy a leánnyal előre megbeszélték az öngyilkosságot. Eger, november 12. Az alsőábrányi véres szerelmi dráma tettesét, Varga József 24 éves siroki legényt a csendőrök szerdán bevitték a miskolci ügyészség fogházába. Még szerdán a vizsgálóbíró elé került Varga, hogy számot adjon, miért lőtte agyon menyasszo nyát, Lukács Erzsébetet. A menyasszonygyilkos legény, aki nagyon megtörtén viselkedik és szinte állandóan sír, a vizs­gálóbíró előtt is azt adta elő, hogy Lukács Erzsébettel előre megbeszélték, hogy mind a ket­ten a halálba mennek. Azt állítja, hogy a leány vette rá, hogy lőjja agyon, azután ő is kövessen el öngyilkosságot. A vizfgálőbíró Vargát előze­tes letartóztatásba helyezte, amit a gyilkos legéDy tudomásul vett. Bűnpör lesz a debreceni egyetemi építkezések ügyéből. A debreceni egyetemi építke­zések miatt a mérnöki kamara fegyelmi eljárást indított vitéz Katona Mihály építész és Müller Félix ipariskolai tanár eilen. Az ügyet kedden este tárgyal­ták és ennek során Katonát föl­mentették, Müllert azonban fed­désre,! (élték, mert annak ellenére, hogy Katona szakértője volt, a a kincstár védelmében Katonát elütötte a további építkezésektől és mega vállalta a munkát. Mimhogy a fegyelmi vizsgálat több irata arról szól, hogy egyes kultuszminisztérium! tisztviselők állítólag visszaéléseket követtek el, a kamara az ügy iratait át- küldte az ügyészséghez. így va­lószínűleg bűnpör l6sz a fegyelmi eljárásból. Megbetegedett a román király. Károly román király szerdán torok- és mandulagyulladásban megbetegedett. Az orvosok taná­csára néhány napig ágyban kell maradnia. Egy évre ítélték a csehek, mert levente volt. Komárom, november 12. A komáromi cseh bíróság Jaskó László gutái lakóit egy évi bör­tönre ítélte, mert tavaly Magyar- országra jött munkát keresni és közben belépett egy levente­egyesületbe. A törvényhatóságok a külföldön élő nyug­díjasok ellen. Heves vármegye törvényható­ságához megkeresés érkezett, hogy írjon fel a kormányhoz olyan intézkedés megtétele iránt, amely a külföldön élő magyar nyugdíjasokat nyugdíjuk beszün­tetésének terhe alatt kötelezze az országba való visszatérésre s míg magyar nyugdíjukat élve­zik, itt tartózkodjanak. Egyben arra is kérik Heves­vármegye törvényhatóságát, ír­jon fel olyan kormányrendelet kiadása iránt, amely az eddigi­nél sokkal szigorúbban elren­deli a külföldi értékek és köve­telések bejelentését, azok kelet­kezésének időpontjára való te­kintet nélkül. Időjárás. Prognózis: időközönkint derülés, futó eső, egyelőre még enyhe idő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom