Eger - napilap, 1931/2

1931-10-18 / 236. szám

Aha 20 FILLÉB ílőfizetési dIj a FOST AI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA I PENGÓ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON l 87. - POSTATAKARÉK» PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u ILLII. évfolyam 236. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1931 október 18. 1 millió 363 ezer pengő Hevesvármegye kintlévősége Kétezer ügydarab sürgeti a tartozások megfize­tését — de hiába. A vármegye a különböző alapokból felvett elő~ legeket függő kölcsönné alakítja át. A szeszfőzdék átalakí­tására halasztást adott a kormány. A pénzügyminisztérium még ez év nyarán kötelezte a gyü­mölcspálinkákat előállító szesz- főzdéket berendezésük átalakí­tására. Az átalakítások célja ki­zárólag az adóztatások körüli visszaélések megakadályozása volt. A pénzügyminisztérium ezt a célt biztosítani kívánja ugyan, mégis számol a mai neház gaz­dasági viszonyokkal és ezért a rendelet végrehajtására általá­nosságban 1931 december 1-ig terjedő, megindokolt esetekben ennél is messzebbmenő halasz­tást adott, továbbá az átalakí­tási költségekre előlegül 300 pengőig igénybevehető kölcsön folyósítását határozta el, amely több év alatt is törleszthető. Olcsóbbak lettek a cse­lédbérek Egerben. Az általánoi leépítés, a köz­ős magánalkalmazottak fizetősé- nek csökkentése, az ipar és ke­reskedelem hanyatlása a cseléd bérekre is éreztette hatását. Egy hónap lefolyása alatt az egri cseléd és bejárőtartók 25—40 százalékkal vették le alkamazot- taik havi bérét. A csökkentésnek nincsenek ér­zékeny következményei, hiszen köztudomású, hogy Budapesten állandóan kisebb volt a cselé­dek fizetése, mint Egerben, ahol a tehetős háziasszonyok konkur­enciája tűlmagasra vírtj fel a bérnívót. Da aránytalan volt a békeidőkhöz is, amikor a cseléd egy havi béréből egy cipőt ve­hetett mindössze, most pedig rend ruhára is jutott belőle, mi­vel a kosztot és lakást legtöbb- nyíre természetben kapta. Egri festőművész sikere Berlinben. Klausz Ernő, egri származású festőművész, aki rendkívül te­hetséges művelője az uj utakat kereső piktűrának, a napokban kiállítást rendezett Berlinben. A kiállításon nagyszámú és díszes közönség élén gróf Kánya ma­gyar követ is megjelent s a ki­állított anyagról az elismerés komoly szavai hangzottak e\ A legnagyobb német lapok valósá­gosan áradozó hangon, a dicsé­ret szuperlativuszaival írnak az egri fiúról, aki dicsőséggel sze­rezte meg az egri nevet a né­met fővárosban. Eger, október 17. »A vármegye alispánjának be­jelentése függő kölcsönök felvé­tele, illetőleg a felvett kölcsön előlegeknek függő kölcsönné való átalakítása tárgyában.« Ezt a címet viselte a legutóbbi vármegyei kisgyűiés tárgysoro­zatának harmadik pontja. A pon­tosan megfogalmazott cím egy meglehetősen szorult helyzetet takar, egyszerű spanyolfala an nak a szinte már emberfeletti munkának, amellyel a vezetők a vármegye anyagi ügyeit viszik az utóbbi hónapokban. Az ügyet dr. Búzás Endre tb. vármegyei főjegyző ismertette. Az adófizetések elmaradása mind súlyosabb és súlyosabb gondokat okoz, s mindinkább zavarólag hat a pénzügyek vi­telére. A vármegyei hozzájárulások a legintenzivebb sürgetések elle­nére is (kétezer ügydarsb mozog emiatt a megyei közigazgatás­ban) csak igen csekély mérték­ben, lassan ős meglehetősen rend- szertelenül folynak be, az állam­segély-előlegek nem bizonyultak a havonként ismétlődő rendsze­res kiadásokraelegendőnek. Ilyen körülmények között több alkalommal sürgősen szük­ség volt az egyes alapokból előlegek felvételére. A vármegye az előlegeket egé­szen rövid visszafizetési termi­nussal szándékozta igénybevenni és a befolyó vármegyei hozzá­járulásokból akarta megtéríteni, azonban ezek még az eddigi mértéknél is nehezebben foly­Eger, október 17. A »Thalie« Egri Színjátszó Társaság október 17 i, jubileumi díszelőedása előtt dr. Molnár Kálmán egyetemi tanár, a Tár­saság volt elnöke mond beveze­függő kölcsönné kell átalakítani. A nyugdíj alap és háztartási alep a többi alapoknak (állat­egészségügyi, közüli slb.) a mai napig 182 ezer pengővel tartozik. Annak ellenére, hogy előlegek­ből és kö'ciönökből kénytelen kiadásait fedezni, a vármegye pénzügyi helyzete elég kielégítő­nek mondható, mert kinnlevőségei I millió 363 ezer pengőt tesznek ki s ennek nagyréeze biztosítottnak látszik. A kinnlevőségek a községi alkalmazottak fizetési alapjánál, a háztartási, rendelkezési és köz­úti alapnál mutatkoznak és ösz- szegükhöz kép et a felvett előleg alig jöhet számításba. A kisgyűiés Oyőrffy Kálmán, Beniczky Elemér és Radii Károly felszólalásai után elhatározta, hogy a felvett előlegeknek függő kölcsönné való átal shítáeát indít­ványozni fogja a közgyűlésnek. Az átalakítás október 15-tól kezdődő hatállyal történik, a vármegyei hozzájárulás után esedékes késedelmi kamattal egyenlő összegű kamat mellett. A függő kölcsönt ez év végéig a lehetőség szerint vissza kell fizetni, de ha ez akadályokba ütközik, a kölcsön 1932 re is prolongálható. A kisgyűiés helyeslőleg vette tudomásul az előlegek rendsze­rét, annál is inkább, mert ban­koktól ma pénzt szerezni igen nehéz és költséges, s a jelenlegi gazdasági helyzetben egyébként sem látszik célszerűnek a hitele­ket a magángazdaságok elöl el­vonni. tőt. Dr. Molnár Kálmán a jubi­leum alkalmára érkezett Egerbe, hogy résztvegyen a Társaság ünnepin, amelynek megalakulá­sában nagy kultúrába szeretettel és megértéssel vett részt. Az árverések felfüggesztése. A kormány elrendelte, hogy október hő 16-től 20 ig Magyar- országon sem végrehajtást, sem árverést foganatotíiani next le­het. Ugyancsak kormányrende­let intézkedik az ingatlan árve­réseken kikiáltási .ár gyanánt megállapítandó összegről s a ka­taszteri jövedelemnek eddigi huszonötszöröséről a kataszteri jövedelem ötvenszeresére emeli fel. Az utóbbi intézkedésűtjátvág- ja annak, hogy a mezőgazdasági ingatlanok forgalmi értékükön jővnl alacsonyabb árban elárve- reztessenek. A végrehajtásokat és árveré­seket asért függesztette fel a kormány, mert most készül egy kormányrendelet, amely az adó­sok hathatós védelmét célozza a mindinkább elharapózó árveré­sekkel szembeD. Ez a renddel azonban még nem ment keresz­tül a 33 as bizottság retortáján és ezért még egy, vagy két nap szükséges, hogy életbeléptethető legyen. A kormány azonban nem akarta, hogy addig is, amíg ez az űj adósvédelem életbelép, a már kitűzött árveréseket meg­tartsák. Miben áll az űj adósvédelem ? A főldttherrendezési eljárás már bevezette az úgynevezett fede­zeti elvet árverések esetén, ami abból áll, hogy ingatlanokra meg­tartott árverés csak akkor jog- érvényes, ha az árverésen be­folyt vételár elegendő az árve- reltető hitelezői telekkönyvi rang­sorban megelőzőleg bekebelezett összes tartozások kiegyenlítésére. Ez a fedezeti elv azért tekint­hető adósvédelemnek, mivel meg­akadályozza azt, hogy olyan hi­telező, akinek semmi kilátása nincs már, hogy az árverésen a maga követelésére kielégítést nyerhet, nem fogja a céltalan árverést kitüzetni és megtartani. Ez az elv eddig csak a főid- teheirendezéei eljárásba bevont földbirtokok érdekében van be­vezetve, de valószínűleg álta­lánosan érvényesítik, mivel a gazdák általában alig képesek kötelezettségeiknek megfelelni. Feltétlenül meg kell akadá­lyozni, hogy egy hitelező potom nak be, úgy hogy a felvett előlegeket Dr. Molnár Kálmán egyetemi tanár mond bevezetőt a „Thalia“ díszelőadásán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom