Eger - napilap, 1931/2

1931-07-11 / 154. szám

SB» 10 FÍLLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL ; EGY HŐNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI KA PILÁF felelős szerkesztő: Dr. Orbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFONI 11.— KIADŐHIVATALi EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON i 87.-POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- i: SZÁMLA: 54.558. u XLII. évfolyam 154. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1931 július 11. Rekordtermés lesz az Idén borból Mennyiségre, minőségre egyaránt kiváló lesz az idei szőlőtermés. Minőségileg jobb az idei búza, mint a tavalyi volt. i A tiszavidóki búzák laboratóriumi i vizsgálatának eredménye. Eger, július 10. Közvetlenül az aratás után la­boratóriumi vizsgálat alá vették a tiszavidéki búzákat és ezek­ben a vizsgálatokban megálla­pították, hogy az Idei búzák minősége minden tekintetben jobb mint a tavalyi volt. A laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a tiszavi­déki búzák sikértartalma ezidén 27—40 százalék között mozog, ellentétben a tavalyival, mikor igen gyakori volt a 6—12 szá­zalékos likértartalom. Mindezeken télül a siker mi­nősége jó, rugalmas és kemény. A malomkémiai vizsgálat meg­állapította, hogy a nagy hekto­liter fajsuly nincs arányban a sikértartalommal és annak mi- nóségév3l. Bárány 59*8 mp-et úszott Győrben. Győr, július 10. A Győri A. C. úszói tegnap délután uszodamegnyitó versenyt tartottak az újonnan épült ver­senyuszodában. Ez alkalommal először állt starthoz Győrben dr. Bárány István, aki 100 mé­teres távon, ellenfél nélkül, be­mutatót úszott. Ideje 59 8 mp. volt. Időjárás. Budapest, július 10. A MGteoroiogiai Intézet jelenti ma dőli 12 órakor: — Hazánk nyugati vidékei ma reggel ke­rültek a nyugati légáramlás ha­tása alá. A Kisalföldön néhány miliméteres csapadék volt. A hő­mérséklet lényegesen csökkent. Budapesten ma délben 26 C. fokot mértek. Prognózis: változékony és csak mérsékelten meleg idő. Egyes helye­ken, foként nyugaton, záporesők le­hetségesek. * Eger, július 10. A Meteorologist Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 31*2 C, fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 120 G. fok. Ma reggel 7 órakor 212 C. fokot mértek. — Ugyanekkor a barometer állás 0 fokra és tengemzínre redukálva 7610 mm. Gyenge északnyugati szél volt. Eger, július 10. Az ország különböző szőlő­vidékeiről érkező jelentések sze­rint a szőlők állapota, ahol a jégverés nem pusztított, kitűnő. A szőlőszemek rendkívül szépek ée a fürtök dúsak. Ha valami­lyen csapás nem jön közbe, re­kordtermésre lehet számítani. A szakértők szerint a borok minősége olyan lesz, amilyen már évek óta nem for­dult elő. A termelőket, bármennyire is örvendetes a nagyobb mennyi­ség és a jobb minőség, nagyon aggasztja az értékesítés, különö­sen pedig a tavaly termett bo­rok értékesítése. Mivel az idei bor jobbnak Ígérkezik és na­gyobb mennyiségre is van re­mény, a termelők sürgőben sze­retnék eladni régi boraikat, főképpen pedig azért, hogy az ujbor befogadására megfelelő Réthly Antal dr. egyetemi ma- | gántanár, a Meteorológiai Intézet | klimatológiai osztályának igaz­gatója, a kővetkezőkben világí­totta meg az idei abnormis idő­járási viszonyok okait és prog­nózist adott a kővetkező nyári hónapokra. Úgy a május, mint a junius az idén átlagosan olyan rendkívüli meleg volt, amilyenre 1889 óta nem volt példa. Akkor ez a két hőnsp együtt 6 fok hófelesleggel zárult és az idén is elérte az 5.4 fokot. Éhez közelálló 4.9 fokos höfelesleg eb­ben a két hőnapban csak még 1875. és 1908-ban fordult elő. Május elseje óta a hőmérsék­let állandóan — néhány nap ki­vételével — a normális felett volt. — Májusban és júniusban csak 3—3 nap maradt a középhömér- séklet 60 éves átlaga alatt. Rend­kívül meleg voitjuniui 20 a ami­msnnyiségú hordójuk legyen. Bár a borfogyasztás az utóbbi időben lényegesen megélénkült, a borkereskedők a termelők kényszerhelyzetét felhasználva csak lényegesen mérsékelt áron haj­landók bort vásárolni. Gyöngyös vidékén például a 12.4 százalékos fehérborért 14— 15, a visontai vörösborért 18—20, a sötét fekete otellóért 22—24 fillért fizetnek literenkint. A szőlősgazdák a borértékesí­tés kedvezőtlen eshetőségei mi­att most inkább arra törekednek, bogy termésüket lehetően szőlő- alakjában adják el és ahol nagyobb msnnyiségben ter­meltek csemegeszőlőt, ott min­den valószínűség szerint a gaz­dák gyorsan el is tudják majd adni termésüket, mert a szőlő iránt a külföld ré­széről igen élénk az érdeklődér. kor 7.4 fokkal haladta meg a normálist, ami eddig páratlanul állő mBgas érték júniusban. A nagy meleget a napfényben valő szokatlan gazdagság okozta. Na­gyon derült volt az égbolt. Má­júiban 328 és júniusban 345 órán át sütött a nap, a két hó­napban a sok évi átlaggal szem­ben 151 órával több volt a napsütés. A tavasz az időn tudvalevőleg nagyon hideg volt, március és április hőmérsékleti hiánya 5.6 fokot tett ki, majdnem éppen annyit, mint a május-juniusi hő­felesleg. — Az idei nyárra nem végez­tünk külön számítótokat, azon­ban ha az elmúlt 60 év feljegy­zési it átvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a rendkívül meleg előnyarat rendszerint közepes melegségü, sőt inkább hűvösebb nyár szokta követni. így 1889-ben a két nyári hőnsp egy fokkal maradt a normális alatt. 1908 és 1924 augusztusa igen esős és feltűnően hűvös volt, sőt az 1915. esztendő nyara is esős lett. Meleg előnyar&t kilenc eset közül csak egy ízben — 1917 ben — követett igen meleg nyár. Teóriák szerieSosziása. A marxista dogmák jegyében született meg egy évtized előtt a szovjetek uniója, a mai Szovjet- oroszország. Az orosz forradalmi rendszer a magántulajdon taga­dásán épült fel: kspitalista ter­melés helyett kollektiv termelés, egyéni javak helyett egyetemes javak, munkaszabsdság és a munka minőségének értékelése helyett általános munkakény szer a közösség javára, a termelt ja­vak egyenlő elosztásával, a nyúj­tott munkateljesítmény értékére valő tekintet nélkül. Ezek lettek volna azok a dogmatikus elvek, azok az ideál-teóriák, amelyeken a kapitalizmust megtagadó és gyakorlatilag megcáfolni akaró kollektivizmusnak fel kellett vol­na épülnie. De már ez első pil­lanatban bajok voltak a marxista teóriákkal. Az élet, a gyakorlat nem tűrte meg azokat a teore­tikus elveket, amelyek igen ha­tásosaknak látszottak papíron. Kompromisszumot kellett kötni — csak átmenetileg parsze, hen- goztatták váltig — a kollektiv termeiéi és a magántermelée homlokegyenest ellenkező elvei közöt*. Mert szükség volt a pa­rasztra. A paratzt pedig nem művelte a földet, ha maga a föld és munkájának gyümölcse nem volt az övé. Tehát magántulaj­donban kellett hagyni a paraszt- birtokokat, legalább is átmeneti­leg, máskülönben éhen veszett volna az egész szovjet. A magán­kereskedelmet is meg kellett hagyni bizonyos kiretek között. Ez volt Lenin kompromisszuma, aki belátta, hogy a marxista- teóriák nem tlkelmazhatók tel­jességgel a gyakorlati életben. Ám Lenin meghalt és jött Sta­lin, a maga intranzingens fana­tizmusával, az ötéves tervvel, az óriási ipari beruházásokkal. Mind­ehhez azonban fokozottabb műn A korai kánikula után hűvös nyár lesz? Hégi tanulmányok nyomán állítják fel ezt a feltevést a tudósok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom