Eger - napilap, 1931/2

1931-07-11 / 154. szám

2 1931. július 11. E Q £ U iTOmi^mTi^rTritfri-ir^irnnT^—m rgriirtrrrniiirwníinnnnmmn'Tir ~irnrnirr rjrumnn n rnumm midiiniiímiiniiíwuiri iiiiimii* iiPiiiíiiiiyfnnr^T-rnpTíiranruiin mniTj<n>iiirnw Eger legújabb idegenforgalmi propagandája kateljesítmény kellett. E foko­zottabb munkateljesítményt pe­dig ciab úgy lehetett kollekli- viata alapon elérni, ha ae egyéni ambíciót a terror, a korbács, a szurony kényszerítő erejével he­lyettesítik, ha a legteljesebb rabszolgasorbasülyesetik : »o ka­pitalizmus kizsákmányolása alól felszabadított öntudatos mun- käst.* A munkái egyre jobban érezte, hogy ez a kollektiviz­musnak nevezett valami burkolt formában a legzsarnokibb és legkegyetlenebb államkapitaliz­mus, amely a legembertelenebb magánkepitalizmus minden ön­zésénél is embertelenebb. A kényszermunka semmiképen sem tudta rentábilissá tenni az orosz ipari termelést. Az ötéves terv éi vele együtt a kollekti­vizmus megbukott, Stalin ort­hodox marxista elvei csődbe ju­tottak. Mindennek a nyilt beval­lását jelenti Stalin meglepj ki­áltványa, amely végeredmény­ben nem egyéb, mint visszatérés a kollektivizmusról a kapitaliz­musra. Mert miket mondott Stalin?: »Be kell vezetni az egyes szak­mákon belül a fizetési fokozato­kat, a munkateljesítmény értéke szerint, mert a munkásokat csak az indíthatja tudásuk tökéletesíté­sére, ha a nívósabb, a nehezebb munkáért több fizetést kapnak... Ezenkívül revideálni kell a pol­gári osztályhoz tartozó mérnök­kel, technikai szakemberekkel és szaktudósokkal való politi­kát, meg kell fizetni a szellemi muDka értékét...« Szóval szük­ség van képzettebb munkásra, a szellemi munka értékesebb a testi munkánál, a több haszon, vagyis a magántulajdon, a töke gyűjtése megilleti azt, aki rá­szolgált erre munkájával. Mi egyéb ez, mint a magántulajdon elvének nyilt proklamálása, mint visszatérés a gyűlölt kapitaliz­musra. S ha mégis kételkednék valaki álljon itt Stalin legújabb rendelete : »Kőtelezővé teszem, hogy az egyes állami üzemek rendszeres kereskedelmi könyv­vitelt folytassanak és az állami banknál folyószámlát tartsanak.« Egy másik rendeletben pedig Stalin újra megengedi a magán­kereskedelmet, úgy hogy Moszkva uocáin egymásután nyíltak meg a magántulajdonban lévő üzletek. Az ábrándok, a theoriák, a papiros-illúziók szertefoszlottak. Marxizmus, kollektivizmus a gyakorlati életben véres zsar­noksággá, rabszolgasággá éh­séggé és nyomorrá változtak. A magántulajdon elve diadalmas­kodott a köztulajdon elve fölött. Teljes kiábrándulás. Milliók szen­vedése, vére volt az ára ennek a kiábrándulásnak. Milliók gyöt­rődtek, pusztultak el hiába. És mégsem. A borzalmas orosz kí­sérlet mégsem volt hiába, örökre kijózanította az emberiséget azokból az utópisztikus ábrán­dokból, amelyeket kótyagos tu­dósok, vagy hamis próféták va­rázsoltak olykor elvakult szeme elé. Eger, július 10. A budapesti és vidéki hpok autőrovatainak szokásos űijelan- tései közt legutóbb a következő, városunkat sajnos igen közelről érintő sorokat olvashattuk: — »Eger és Kerecsend között az út zárva van, Miskolc vagy Eger felé, a főútvonal helyett feltétlenül a Párád—Recsk—Sí­rok útvonal választandó, mely egyes helyektől eltekintve jő és minden időben jől járható. A tá­volságdifferencia eléggé elenyé­sző. Eger város kövezete a jár­hatatlanságig rossz, legnagyobb­részt útépítési munkálatok el­Kardoss Gáza társulata még nem kezdte meg ugyan a szer­vezkedést, azonban máris hírek hallatszanak srröl, hogy a jövő szezonban a régi társulatból alig néhányon maradnak meg. Az ittmaradók neve még nem ismeretes, mert a direktor vég­leges megállapodást senkivel sem kötött, azonban azoknak a névsora, akik távoz­nak, körülbelül ismeretessé vált. Nagy sajnálattal veszik tudomá­sul a színház jőbarátai, hogy a jövő esztendőben nem lesz itt Sándor Jenő, a színház kitűnő és negyképességű igazgatóhe­lyettese. Úgyszólván teljesen ki­cserélődik az egész operett tár­sulat. Tímár Ils, Erényi Böske, Barna Anci, Pallay Manci meg­Világvárosi trükk egy Miskolc, július 10. Miskolc külvárosi részeiben napok óta egy fiatal szélhámosod garázdálkodik egészen újszerű módon. Trükkjéhez apró gyer­mekeket használ fel. Az utcáról szedi fel őket és a lopott apróságokat áru fejében »zálogban« hagyja a kereske­dőknél. Már egy hete folytatja vak­merő üz8lmeit. Egy héttel ezelőtt jelent meg először a jőlöltözött fiatalasszony egyik füszerkeres- kedő üzletében. Karján egy két év körüli szőke kékszemü kis­leányt tartott. Rögtön az érutíiő- asztalhoz lépett és arra kérte a kereskedőt, hogy mérjen fei a részére három kiló cukrot és öt kiló nullás lisztet. Miközben a kereskedőt elfog­lalta a kiszolgálás, az asszony végzése miatt újból fel van ásva és automobilistáknak kocsikimé- lés szempontjából nem ajánlha­tó. A Lillafüred felé vezető utak közül a Párád—Recski útvonal választásánál az egri rossz kö­vezet majdnem teljesen kiküszö­bölődik.« Eddig tart az űtjalentés, amely tárgyilagos hangon mond bírá­latot az egri utakról és kétség­kívül nem alap nélkül küldi Magyarország automobilosait ke­rülő, de járhatóbb utakra. Éhez a szomorú idegenforgalmi pr> pagandához nem kell kommentár. válnak a társulattól. Elmegy Au­tók Ferenc és Unger István, a két kitűnő bonvivánt, Miioga László, Erdődy Kálmán, Mészá­ros Bála és Szabó Imre. Kardosé Gáza színigazgató új erőket akar helyükre hozni és így többek között már is emle­getik a szegedi színház primadonnáját Patkós Irmát és a szegedi bon­vivánt Sziklayt. Az űj társulat összeállítása még körvonalaiban sem bontakozott ki, da Kar­dosa Géza a távozó régi erő­ket, legalább is velük egyenér­tékű művészekkel akarja pótol­ni, mert tisztában van azzal, hogy a rákövetkező nehéz sze­zont csak jő társulattal lehet végigjátszani. miskolci külvárosban. a karján levő gyermekkel játsza­dozott és folyton sürgette a cso­magot. A sietség ellenére sem mulasztotta el, hogy bizalmas közlákenységgel el ne mondja, hogy két Dappal ezelőtt költö­zött »jz egyik szomszédos ut­cába.« Megjelölte a házat is és erősen ígérgette, hogy ezentúl az üzlet­ben fog beszerezni mindent, ami­re háztartásában szüksége lesz. Amikor az áruoikk ctomago- lása elkészült, ez asszony siető­sen megkérdezte, hogy mennyi­vel tartozik és fizetni akart. A pénzét Bzonban nem találta. Idegesen kapkodott egy darabig, majd látszólag pillanatnyilag tá­madt ötlettel így szólt: »Úgyis nehéz volna hazavinni együtt a gyereket, meg a cso­magokat, legjobb lesz, ha itt­hagyom a kisleányomat és azután a pénzzel együtt visszajövök érte.« Meg sem várta a választ, máris összeszedte a csomagokat, azután sietve elment. A kisleány ott maradt zálogban. Eltelt egy negyedóra, egy fél­óra, de nem jött az »anya»,hogy kiváltsa a zálogból gyermekét. A kislány türelmetlenkedni kez­dett, de különösnek találta a dolgot a kereskedő is. Már cu­korkával sem tudta elcsitiítani a ■író gyermeket, így elindult a gyermekkel szülei házához. A megjelölt házban azonban senki sem ismerte a kisleányt. Később a kis külvárosi utcá­ban nagy izgalmat keltett egy feldúlt, siránkozó anya, aki ha- lálrarémüiten futkosott és gyer­meke nevét kiáltozta. A kereskedő nyomban megta­lálta az összefüggést. Kivezette a síró kisleányt üzletéből és a gyermek egyszeriben boldog, ra­gyogó arccal rohant az édes­anyjához. Most már gyorsan kiderült, hogy a kereskedőt vakmerő szél­hámosnő csapta be. A kisleány több pajtásával az utcán játszadozott és az apró­ságok közül csalta magához az ismeretlen fiatalaszony. Cukorkávái magához édesgette, hogy azután később felhasznál­hassa eredeti szélhámosságá­hoz. Természetesen amikorra min­den kiderült, az ötletes szélhá­mosnő a zálogba tett gyerme­kért kapott árucikkekkel együtt már messze járt. Az „Eger“ panaszkönyve. Bajok az érsekkerti kapuval. Eger, július 19. Az Énekkariban m< gforduló idegenek ó* egriek közül többen panaszkodnak, bogy a kertbe csupán kéirét görnyedve lehet bejutniok. A park hatalmas vas­kapuja ugyanis állandóan zárva van s a gyalogközlekedés lebo­nyolítására csupán egy törpék Bzámára méretezett, ajtónak mondott nyílás van a rács kö­zepén. A panaszosok kérelme most az, hogy illetékeseink vagy ál­landóan tartassák nyitva a nagy­kaput, vagy mélyítsék ki vagy 20 centiméterrel a bejárat tala­ját, amivel egyszeribe meg lenne oldva a bejárat minden kényei- mstlensége s az impozáns vas­kapu is tovább őrizhetné a kertet. — Az Egri Sakk Kör választmányi ülése. Az Egri Sakk Kör választ­mánya július hó 11-én, szombaton este fél 9 órakor fontos ügyek megtárgyalása végett a Kaszinó kávéházban levő hivatalos helyi­ségében ülést tart. Jó erőkből fogja megszervezni Kardoss Géza új társulatát A távozó színészek és akik jönnek. Zálogba tette a mások gyermekét egy veszedelmes szélhámosnö

Next

/
Oldalképek
Tartalom