Eger - napilap, 1931/2

1931-08-22 / 188. szám

2 E G B St 1931. auguiztua 2S E hónapban jelennek meg az adóemelési és szeptemberben a megtakarítást célzó rendeletek A házadót 10, a forgalmi adót 50 százalékkal emelik, 10 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak fizetését. Halálra iorrázta magát egy öt éves gyermek az Arany János uccában Epilepsziás rohamot kapott és egy forró vízzel telt fazékba esett. Eger, augusztus 21. Szerdán 6ste az Arany János ucca 24 számú házban, három □api szenvedés után belehalt égési sebeibe Permai Antal ká- dármester Tibor nevű 5 éves fia, aki hétfőn délelőtt egy íorrő vízzel telt fazékba esett bele. A szerencsétlen gyermek epilepsziába szenvedett és gyak­ran voltak szédülései. Valószínűleg a halálos szeren­csétlenség is egy ilyen múló ro­ham alkalmával következett b amikor a fiúcska egyedül volt konyhában s a földre helyett forróvízes fazékba zuhant. A víz egész testét összeégeti A kihívott orvos első segélybe részesítette a sebesültet, de sérülései olyan súlyosak voltak, hogy három napi szenvedés után meghalt a szerencsétlen gyermek. Az eljárás megindult anna tisztázására, hogy a halálosba esetért terhel-e valakit felelősség TURISTA ELET A Bükk új csodája A lillafüredi cseppkőbarlang. Irta: Kadics Ottokár dr. Budapest, augusztus 21. A harminchármáé bizottság ötös albizottsága olyan nagyje­lentőségű munkát fog végezni, amilyenre a közelmúltban még egyetlen bizottság munkájával sem volt példa. Az albizottság a költségvetés minden egyes té­telére vonatkozóan megteszi megjegyzéseit, hogy véleménye szerint az elő­irányzott összeg megfelel-e a mai gazdasági és pénzügyi helyzet­nek. Amint a 33 as bizottság munkája a legteljesebb ered­ménnyel járt már eddig is, min­denki a legnagyobb megnyug­vással veheti tudomásul az öt­tagú albizottság munkáját is, amely a takarékossági elvet a lehetőség határain belül teljes mértékben érvényesíteni fogja. A harmincbármas bizottság ötös albizottsága minden tételt Vallásos számadás a magyarságról. Dr. Holik Sámuel Szent István-napi ünnepi szentbeszéde a Főszékesegyházban. Az évről-évre visszatérő Szent István-ünnepek lelki zarándok­latok szoktak lenni egy 900 esz­tendős, hosBzú út felkavargö, szivárványoa emlékei között ez országszervező első király nagy alakjához, a magyarság Móze­séhez : visszaszállás tehát a múltba, emlékezés. Da akinek szemében Szent István nemcsak «István király«, hanem Szent is, elsőnek nyilváníttatva szentté az Anyaszentegyháztől Európa összes királyai között, arra nézve Szent István nem egy nagy em­lék csupán a rég letűnt múltbői, hanem az Anyaszentegyház di­csőséges, mennyei táborának most is élő, valóságos, eleven személyisége. A Szent István ünnep tehát mélyebb felfogásban nem pusztán »emlékezés régiek­ről«, hanem ünnepélyes odaállás a magyarok nagy patriarchájá* nak eleven tekintete elé és be­számolás a ránk bízott örökség­ről, a keresztény és magyar ér­megvizsgál, hol lehet takarékos­ságok elérni, mii lehet megszüntetni, a sze­mélyi vagy dologi kiadásokat hol lehet csökkenteni. A bizottság által letárgyalt ja­vaslatok megszövegezése folya­matban van. Azok a rendeletek, amelyek bizonyos adóemelésekre vonatkoznak, még e hónapban megjelennek, azok a rendelke­zések pedig, amelyek a megta­karításokat célozzák, szeptem­berben fognak megjelenni. Az adóemelések révén 100 mil­lió pengő és egyéb úton szintén 103 millió pengő, összesen mint­egy 200 millió pengős megtaka­rítást akarnak elérni. Az adóknál szerepel a házadó 10 százalékos és a forgalmiadó 50 százalékos emelése. A közalkalmazottak fizetését 10 százalékkal csökkentik. tékekröl. Számonkérés és szám­adás a Szent István-ünnep, né­pünk atyja kiállt: Számoljatok be: mi van az én népemmel, gondját viseltétek-e szeretettel, megtartottátok-e töretlen lelki épségében, nem hagytátok-e el­folyni, elsikkadni azt a kevés, de drága magyar várt?! Vallásos számadás a magyar­ságról ez az ünnep, K. Testvé­reim ! Mert mióta Szent István az ösztönös magyar életet beál­lította a keresztény világnézet sugárkévéje alá, azőia a keresz­tény gondolat megvilágításában nézve magyar mivoltunk nem holmi faji jelleg ciak rajtunk, hanem Istentől akart, tőle-ka- pott égi adottság bennünk, em­beri mivoltunknak a Teremtőtől kiremekelt gazdagabb teljessége. Nemcsak elhnikum, de ethikum is, Istentől kapott szent rendel­tetés, mely erkölcsileg kötelez és lelkiismereti számadás alá esik. Hogy ezt átértsük, öntuda­tunkra kell hoznunk, hogy a mi Istenünk nem az unalmas egy­formaság, a szegényes monotó­nia Istene, hanem a kifogyha­tatlan változatok, a meglepőnél Az egész országot bejárta a Bükk új csodájának ; a most fel­fedezett lillafüredi cseppkőbar­langnak híre, amely hiszem, hogy nagy mértékben gyarapítani fogja hegységünk idegenforgal­mát. Az új bükki nevezetességet nem lesz érdektelen, ha ismer­tetem az «Eger« olvasói előtt. A Szent Istvánról elnevezett barlang Lillafüred nyaralótelep területén, a Palota- és Lilla- szálló közötti Kálvária-kápolna alatt, közvetlenül az autóut mel­lett nyílik. Szépen kiépített boltíves be­járata 52 méter altárőban foly­tatódik, amely a barlang első természetes üregébe, a fentebb meglepőbb gyönyörűségek, a káprázatos színpompák Ittene, akitől ez a ciillagboltozatos, virágizőnyegee, ezerszép világ való; aki teremtett táncos nap­sugarat és játszőpajtásul neki gögicsélő gyermekmosolyt, aki teremtett égbetörő havasokat s tövükbe, lábukra ibolyacsokrot kötött, teremtett suttogó erdőket s belé vadgalambot és csalogányt, aki teremtett csillagos égbol­tot és alá ringató dajkának mérhetetlen tengert, aki terem­tett tisztító vihart kint és viha­ros lelhiismeretet, hogy tisztít­son, idebent; aki ezt a világot, miután megteremtette, a termé­szeti erők gyeplőivel mint szá­guldó szekeret hajtja előre tél­ből tavaszba, nyárbői télbe, de­rűből borúba és bánatról örömre, és az ő véghetetlenségének ki­fogyhatatlan eredetiségével egy­re tereli és ontja markából a maga gyönyörűségére a cifrá­nál cifrább világokat, ö megte­hette volna, hogy más virágok ne legyenek, csak csupa kikiri- csek nyíljanak, ö megtehette volna, hogy más madarak ne legyenek, csak minden ágon ve­rebek csiripeljenek, de ő nem említett magas csarnokba vezel A csarnok északi részében si mára csiszolt kivájásokat, apr< csatornákat és más legömbölyí tett képződményeket pillantot­tunk meg. Ezeket a folyóvíz ör vénylő mozgása vájta ki, am; amellett tanúskodik, hogy az egykori barlangi pataknak itt volt a lefolyása. Kapaszkodni kell, hogy a barlang második nagy üregébe, egy 18 méter hosszú hatalmas haránthasa. dékba jussunk. A bányamécses pislogó világítása mellett szinte elérhetetlennek látszó magasság­ba nyúlnak a hamvasizürke, téglavörős és hófehér cseppkő­alakulatok, vizeséssszerüen egy­másfölé helyezkedve. Bámulva akart csak kikiricsek és verebek Istene lenni, hanem egy ciodá- latos gazdagságú flórának és f uttának ezernyi fajtáját hívta életbe, azért hogy legyenek és mint ezerváltozatú csodás orgo­na isteni polyphoniában zengjék a teremtés himnuszát. Ó megte­hette volna azt is, hogy az egész világon minden embsrt franciá­nak teremt vagy csehnek; ha akarta volna, most minden em­ber egy nyelven beszélne, egy­formán gondolkoznék, egy tak­tusra emelné a lábát, akár tel­jesen hasonlítana is mindenki a másikra. Isten ezt megtehette volna és akkor úgy nézhetne le a magas égből erre a földtekére, mint ahogy mi nézünk a kofa kosarába, ahol egyik tojás irtóz- tatő unalmas módon szakasztott olyan mint a másik. De Isten ezt nem tette meg, tehát nem akarja. Hanem ehelyett a nagy unalmas egyformaság helyett az evolúció útján teremtett ember- csoportokat más-más faji sa­játságokkal, más-más lelkial­kattal és értékekkel, hogy min­degyik nép egy-egy új vonást adjon hozzá a világ arculatá­hoz; hogy mindegyik más-más Dénes György és Pethes Sándor Egerben A két nagynevű komikus szombaton este tartja vidám estjét az egri színházban Szombaton este nagy szenzá­ciója lesz Eger szinházkedvelő, intelligens publikumának. Dénes György, a fiatal Reinhardt-szinész és Pethes Sándor, a nagy Pethes Imre fia, a Nemzeti Színház ki­váló komikusa vidám estét ren­deznek az egri Városi Színházban. Mindkét komikus világmárkát jelent a szinészvilágban. Kardoss Gáza áldozatot nem kímélő kö­zöncégezeretete kellett ahoz, hogy az egriek megismerjék őket. A szombati vidám est kivéte­les élvezetet, művészi értékű szó­rakozást Ígér. Hisszük, hogy Eger intelligens színházközön- sége méltányolni fogja a ritka vendégszereplés kultúrális jelen­tőségét és tömeges részvételével becsüli meg a két nagynevű ko­mikust.

Next

/
Oldalképek
Tartalom