Eger - napilap, 1931/2

1931-08-11 / 180. szám

2 EGEI 1931. augusztus 11. Hitlerek és a kommunisták megbuktak a népszavazáson A német trónörökös a nemzeti szociálistákkal szavazott. — Hinüenbrrg elnök nem jelent meg az urna elő*i, — r .«rrikádharcok, halottak és sebesültek. — Brüninget és Curtiust fel akarták robban..»ni.. — Nyolc halottja és 84 sebesültje van a barrikádharcoknak. Berlinben kihirdették a statáriumot. Szerte a világban lálegzetfojt- va lesték a vasárnapi választás eredményét. Európa mai állami berendezkedését a szovjet meg­alakulása óta nem fenyegette na­gyobb veszedelem, mint vasár­nap. Úgy volt, hogy bomba lesz és szilánkokra szaggatja Európa mai viszonylagos nyugalmát. Hitler-diktaturátől tartottak. Nyo­mában Németország forradalmo- sításával, utána a hatalomnak a kommuaisták kezébe sikkasztá­sával, fölépítve a bolievizmus újabb, a mostaninál sokkal ha­talmasabb, veszedelmesebb fel­legvárát. A bomba — szerencsére — szappanbuboréknak bizonyult. A német nép újabb bizonyítékot tett politikai érettségéről, a ma­ga Dyomorúiágán fölülemelkedni tudásán. A tartománygyülós feloszlatását mindössze a választók 34 szá­zaléka követelte, míg az óriás eldöntő többség hallgatva oda­haza maradt a taktika értelmé­ben, vagy elenyésző kisebbség- ségben kiálltott odadörögni a maga nemjét. Ennek az eredménynek reánk —magyarokra — nézva ia sors­döntő jelentősége van, mert a német állapotok konszolidálásá­val mi is könnyebben jutunk kölcsönhöz és ezzel viszonyaink rendezéséhez. Amint a választás főhelyéről értesülünk, az eddig befutott je­lentések szerint a választásra jogosultak közül egész Poroszországban csak 38 százalék adta le szavazatát. A legutolsó becslések szerint csak 34 százalék szavazott igennel és négy százalék nemmel. A lakosság túlnyomó többsé- séga tehát, a választásra jogosultak mint­egy 66 százaléka visszautasí­totta a népszavazáson való rész­vételét. Ennek értelmében a porosz tartománygyülós fel­oszlatása nem fog megtörténni. A választás ilyen kimenetelé­nek elsősorban az az oka, hogy a kommunisták, akik egész Po­roszországban, különösen Berlin­ben éa a Rajna mentén gyárvá- rosokban a választók jelentékeny százalékát teszik ki, tartózkod­tak a választástól, annak elle­nére, hogy a kommunista párt óriási propagandát Eejtett ki amellett, hogy a népszavazás ér­dedében szavazzanak. A választás hallatlan izgalmak között folyt le egészen öt óráig, amikor azonban a szavazást le­zárták. Berlinben 87 letartó? tás tör­tént. A letartóztatottak javarésze kommunists, kuszámban vannak nemzeti szocialisták vagy éppen jobbpártiak is közöttük. Nagy érdeklődéssel várták a népszavazással szemben, milyen álláspontra helyezkedik Hínden- burg, a birodalom elnöke. Hin- denburg, eki kinevezte e a mai napig is keményen tartja Brünin­get és kormányát, egyben a Stal- helm tiszteletbeli elnöke is. Már pedig a Stalhelm a legvadabbul küzd a népszavazás sikere ér­dekében. Hindenburg azonban egész na pon át palotájában maradt, a szavazásra nem ment el. Ezzal végleg lekötötte magát és a Stalhelm a legközelebbi na­pokban nyilván megfosztja tisz­teletbeli elnöki tisztségétől. Palotája előtt egyébként egész nap rengeteg tömeg hullámzott s amikor nyilvánvaló lett, hogy a birodalmi elnök törhetetlenül ragaszkodik az alkotmányos rendhez, a rendhez hű németek hatalmas ovációban törtek ki. A népszavazás legazomorúbb incidense Neuköllnban játszódott le. A Stalhelm neuköllni osztá­lyának vezetőjét, Albert Heister nyugalmazott alezredest abban a pillanatban, amikor ha­zaért és belépett, hogy bezárja a kaput, egy lövés érte, a lövés szíven találta. Berlin legfrisebb izenzációja, hogy a tegnap éjszaka történt jüteborgi vasúti szerencsétlen­séget politikai merénylet okozta. Az eddigi vizsgálat megállapí­totta, hogy a kisiklás helyén föl­robbantották a pályatestet, a rob­banás a sínből hatalmas dara­bokat szakított ki s így a sze­rencsétlenség elkerülhetetlen volt. A bizottság a szerencsétlenség színhelyén 200 méter drőtot ta­lált gyűjtőzsinorral ellátva. Nyilvánvaló, hogy a merény­lettel Brüning kancellár és Cur- tius külügyminiszter életét akar­ták kioltani. A kancellár ugyancsak hétfőn hajnalban érkezhet Berlinbe ■ az erről szóló hivatalos jelentéi meg is jelent a szombat reggeli lapokban, a tömeg azonban pil­lanatig sem hitt a jelentés való­diságában. A kisiklás következtében egyéb­ként hét személykocsi siklott ki, valamennyi felborult és lezuhant a vasúti töltésről. Vasárnap este tíz órakor Ber­linben a Bűlow Platzon, közvet­lenül a város centruma mellett, ahol a kommunisták székházé, a Kari Liebknect-ház van, amely­ben a Rothe Fahne szerkesztő­sége van elhelyezve, körülbelül 3000 főnyi tömeg gyűlt össze, hogy a Rothe Fahne szerkesz­tősége előtt kifeszített lepedőn vetített választási eredményeket figyelje. Néhány perccel tíz óra után nagyobb rendőri készült­ség jelent meg, amely távozásra szólította a tömeget. Az össze­gyűltek azonban rögtön ellensé­ges állást foglaltak el a rendőrök­kel szemben, akiket kövekkel dobáltak. A rendőrök hosszabb ideig tűrték a bántalmazásokat, majd kardot húztak és megro­hamozták & tömeget. Erre revoiverlövések dördül­tek el az ácsorgók sorából s köz­vetlen ezután néhány rendőr vér­től borítva es?tt össze. A rendő­rök most már általános rohamot fújtak, minden oldalról megró-, hámozták a tömeget, Így akar­Eger, augusztus 10. Eger város közönsége már többször adott kifejezést annak a kívánságának, hogy az útépítést fokozottabb mérték­ben végezze a vállalat ós az eddig alkalmazott munkáslétszá­mot sokszorozza meg az útépítés lehatö leggyors abb befejezése érdekében. A kívánság sokszor a leg tü­relmetlenebb hangon nyilvánult meg és a türelmetlenségnek meg is volft az alapja. Az egri polgárság kénytelen \<p\i súlyos bírálat alá venni az ilt- építés munkarendjét, a mutat­kozó érthetetlen tétovázások és lassúság miatt. A bírálatot ma már az idők is igazolják. Az útépítés megkez­désétől, szorosabban véve a Szé­chenyi utca felbontási munkála­tainak megindulásától a bank­zárlatig teljes három hónap telt el és ez­alatt az idő alatt a vállalkozó a nagyfontosságú útvonalnak csak a felét tudta lebetonozni, az aszfaltburkolat lefektetésé­hez pedig még hozzá sem fogott. Súlyos és terhes felelősségek ezek, kölönösen akkor, amikor a ták őket eltávolítani a Bülow- platzről. A megtámadottak azonban nem nem adták föl a harcot, utca- kövekből barikádokat emeltek és emőgül tovább lövöldöztek a rendőrökre. Eddig két rendőrtiszt halt meg, tizenkét rendőr pedig súlyosan megsebesült. A tüntetők közül egy meghalt, hármat haldokolva szállítottak a kórházba, és 64 könnyebb sú­lyosabb természetű sérülést szen­vedet embert vittek a mentők Boriin különböző kórházaiba. Éjfél felé a rendőrcsapatot meg­erősítő csapatok egészítették ki s ezeknek segítségével igyekez­tek a tüntetőket szétoszlatni. Borotzlóban a szavazási idő végefelé a kommunisták össze­verekedtek a nemzeti szocialis­tákkal. A rendőrség hat vereke­dőt letartóztatott. Hannoverben, Hildescheimben és Oinabrückben csak kisebb rendzavarások voltak és a Ruhr- vidéken is nyugodtan folyt a sza­vazás, de Duisburgban véres összeütközés volt a nemzeti szo­cialisták és a kommuaisták kö­zött. A rendkívüli fenyegető helyzet miatt a rendőrség Berlin északi részére vonatkozóan a késő éj­jeli érákban kihirdette a statá­riumot. forgalom nagyfokú korlátozáso­kat szenved az építkezések miatt, és amikor a legnaivabb nemzet­gazdasági elme előtt ia világos, hogy a forgalom hosszú ideig való megbénítása katasztrófába hatást gyakorol az ipari és ke­reskedelmi életre. Az egri gazdasági viszonyok súlyosan érzik a forgalom hiá­nyát. Idegenforgalmunk vissza­esett és a kereskedelem kínos szállítási nehézségekkel küzd. Meg tudjuk érteni a legújabb idők válságát, a kényszerű bank- viszonyok folytán előállt mun- kaszüneteket, de a legjobb aka­rattal sem tudunk mentséget ta­lálni a múlt mulasztásaira. A vállalatnak igazán mindegy, hogy rövidabb ideig több munkást fi­zet, vagy hosszabb ideig keve­sebb munkaerőt foglalkoztat. Az előbbi megoldást kívánta volna meg az a nagy közérdek, ami az egri építéshez fűződik és szinte jóvátehetetlen hiba volt a vállalat részéről, hogy egy város polgárságának jogos kívánságát azzal parírozta ki, hogy vattát tett a fülébe. Három hónap alatt meg lehetett volna oldani az egri útépítést Háromszoros munkáslétszámot a Széchenyi uccára! Ki kell használni a;z útépítő vállalatnak a kedvező helyzetet és az alkalmas időt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom