Eger - napilap, 1931/2

1931-08-11 / 180. szám

EGEM 3 1931 augusztus 11. eaaeebfc és rövidebb időre a polgárság eltűrt volna egy sokkal nagyobb méretű forgalomkorlátozást is. Ez így nem mehet tovább. Fel kell emelnünk szavunkat egy egészségesebb munkabeosz- tás bevezetéséért. Fontolja meg a vállalat a felelősség kérdését, amely még ha jogilag nem is volna érvényesíthető, erkölcsileg mindenesetre kötelez. A fentieket szükségesnek tar­tottuk elmondani most, hogy a vállalatnak újból alkalma nyílt a munka megkezdésére. Ipar­kodjék az Építőipar Rt. helyre­hozni a dolgot és a múltban tör­téntek miatt érzett felelőség ösz­tönözze arra, hogy teljes erejével nekifeküdjók a munkának. Ma reggel ismét 8—10 ember dolgozott a Széchenyi utcán a szegélykövekkel. Ez nem elég. Háromszoros munkáslétszámot akarunk látni a főutcán 250— 300 munkást és gyors munkát. Nem lehet tudni, mit hoznak az elkövetkezendő napok. Ki kell használni az alkalmat és az egyenesen az útépítésre termett jó időt. Meg kell kezdeni a föl­bontást és a betonozást a még készületlen úttest minden pont­ján a szükséghez képest az utat teljesen el kell zárni a forga­lomtól. A Széchenyi uccának — lega­lább a Széchenyi uccának — a legrövidebb időn belül el kell készülnie. Ez esetben a vállalat felmen­tést kaphat a közvélemény ítélő- széke előtt. Nem lehet elárverezni a 12 holdon aluli földbirtokokat Eger, augusztus 10. Az igazságügymioiszter szom­bat este rendeletet adott ki, amely­ben újra szabályozza a birtoko­sok és haszonbérlők ellen veze­tett végrehajtások rendjét. Az új rendelet kimondja, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdaság, szőlő-, vagy kertgazdaság cél­ját szolgáld ingatlan haszonél­vezetére vezetett végrehajtás ese­tében a zár alá vételt mindig csak a felek meghallgatása után lehet elrendelni. Nem lehet a zár alá vételt el­rendelni, ha az ingatlan területe 12 katasztrális holdnál nem na­gyobb, hacsak zárgondnokul a végrehajtást szenvedd nóta sze­repel. Ha a zár alá helyezés el is rendelhető, a zárgondnoki teendőkkel a végrehajtást szen­vedőt kel! megbízni. Abban az esetben, ha a zár­gondnoki teendőket a végrehaj­tást szenvedő látja el, az utób­bit a bíróság fölhatalmazhatja, hogy a zárlati jövedelemnek bi­zonyos részét a saját és háza- népe létfenntartási költségeinek fedezésére fordítsa. A végrehaj­tást szenvedőt a zárgondnoki ke­zelésben a végrehajtató bármi­kor ellenőrizheti és számadásra szoríthatja. A rendelet különben szigorú megtorlást helyes kilátásba azok­kal szemben, akik jogos ok nél­kül a perköltségeket szaporít­ják, különböző foglalásokkal és zárlatokkal. Az ilyen fölösleges költségszaporítás ellen a leg­erélyesebben fognak eljárni az adósok érdekeinek megvédésére. 30.000 pengő kárt okozott egy Pásztó közelében levő - tanyán a tűz Két asztag búza, egy kazal lóhere, 8 juh és 4 ló pusztult el a lángok között. Pásztó, augusztus 10. (Az Eger tudósítójától.) A nyá­ron gyakran ismétlődő tüzek so rában is megdöbbentő volt bz a súlyos károkat okozó tűzvész, amely a Pásztó melletti Sütő­pusztán szombaton kitört s elhamvasztotta a Cseresznyés- féle uradalom ezévi termésének nagy részét, sőt 4 ló és 8 juh is ott pusztult a lángok között. A tűz ez éjjeli órákban tört ki ■ mire a cselédek felébred• tek a fojtogató füstre, már lán­gokban állott a tanyában ősz- szehordott 2 hatalmas búzaka­zal, amelynek fénye messze vi­lágított az éjszakában. A pusz­tító veszedelemmel szemben te­hetetlennek bizonyultak ez ősz- szétütött tanyalakók, mert sem elegendő víz, sem a nagyméretű tűz oltásához szükséges eszkö­zök nem állottak rendelkezésre. A lángok csakhamar átterjedtek a búzaa8ztagok mellett álló ózó- nakazalra, majd a juhakolra Is. Most már menthetetlennek lát­szott az egész tanya. A kísérte­tiesen lángoló kazlak között te­hetetlenül futkostak a tűz oltá­sán fáradozó emberek. A juhakoiből a pusztulásra ítélt, bezárt 4 lő és 8 juh bor­zalmas nyerítése, bégetése ősz- szcolvadt a tűz ropogásával és a tehetetlenségre kárhoztatott emberek kiáltozásaival. Hajnal felé kidühöngte magát a veszedelem, de akkorra már a hatalmas kazlak helyén csak izzó zsarátnok és fekete pernye volt, a juhakol pedig, amelyben ott vesztek a jószágok, romok­ban hevert. A kár meghaladja a 30.000 pengőt. A nyomozás Megindult a tűzvész okának kiderítésére. Meggyilkoltak egy Ecséd, augusztus 10. (Az Eger tudósítójától.) Az el­múlt este Ecséd községben két főldanívei összeverekedett s rö­vid dulakodás után egyikük hol­tan maradt a helyszínen. Az áldozat: László litván eciédi földaiívss, akit Zsák Sán­dor nevű társa szűrt la. A kés a szivét járta át a sze­rencsétlen embernek, aki né­ecsédi Söldmívest hány perc alatt kiszenvedett. Zsák Sándort a ciendőrség azonnal őrizetbe vette és bekísérte az egri ügyészségre. A nyomozás egyébként teljes erővel folyik tovább, mivel ez- ideig még nem sikerült részle­tekben is tisztázni a halálosvégű verekedést. Zsákbavarrott csecsemőhullát találtak Putuokou A gyermek halálát fojtogatás következtében beállott fulladás okozta. Az elmúlt délután Putnokon a fűrdőzők a Sajó partján fürdés közben borzalmas leletre buk­kantak. Egy kisebb társaság a víz szélén barna csomagot vett észre. Hamarosan megállapítot­ták, hogy a víz egy zsákot so­dort faléjük, mire a partra hűz Iák a réjtélyes leletet, ahol meg­döbbenve állapították meg, hogy a zsák be van varrva és annak tartama egy alig párnapos cse­csemőhulla. A fűrdőzők nyossban cirieiítet- ték a cssndőrségat, amely meg­indította a nyomozást. Már ez első percekben nyil­vánvaló volt, hogy a szerencsét­len gyermek bűntény áldozata lett. Est bizonyítja az a körül­mény is, hogy a hulla nyakán fojtogatástől eredő bülsérelmi nyomokat fedeztek fel, ezenkívül a nyakra zsineg volt hurkolva. Az előhívott orvos megállapí­tása «zarint a hulla csupán néhány órával azelőtt került a vízbe s a halál nem sokkal hamarább állott be. A caendöri nyomozás a jelek szerint rövid idő múlva teljes eredménnyel fog zárulni, ameny- nyiban az eddigi adatok alap­ján valószínűleg sikerülni fog kézrakeríteni a csecsemő gyil­kosát. Válasz egy járókelőnek. Ma reggel a posta levelet ho­zott a szerkesztőségnek, amelyet az «audiatur et altera pars* elvé­nek megfelelően közzé is adunk : Tekintetes Szerkesztő Űr! Az «EGER« augusztus 9.-i számában egy panaszos levél je- j lent meg, amelynek írója kevés | tárgyilagossággal foglalkozik ez utcai öntözést végző «bakon ülő közeggel«. Nem fedi a valóságot cikkíró úrnak ez ez állítása, hogy az öntözőkocsit vagy csak az utolsó pillanatban, vagy egy­általán nem zárom el. A sport­tal valő hasonlat, sajnos, nagyon találó, mert egyes utcákon úgy­szólván keresztül kell magamat tornásznom. Namc.ak a forgalmi akadályok okoznak nehézsége­ket, hanem a locsolőkocsi régi, tehát a nem túlságosan jő elzá­ró szerkezete is. — A szerkezet ugyanis lábnyomásra csak ak­kor működik, ha kedve tartja és így gyakran erőteljes törzs és karmozdulatokkal vagyok kénytelen végezni, hogy műkö­désre kényszerítsem. Beismerem, néha előfordul, hogy a szúk mellékutcákban pár csep víz ke­rül a járókelők cipőjére (ruhá­jára aligha) de ezt egy kis elné­zéssel és a fentiek megfontolá­sával meg lehet nekem bocsáj- tani. Tisztelettel a «bakon ülő közeg« — 1931. augusztus 10. — — Augusztus 31-ig válthatók be a régi bolettaszelvények. A minisz­terelnök rendelettel szabályozza a régi, 3 pengős bolettaszelvények beváltását. A rendelet szerint a régi boletta szelvényei csupán augusztus 31-ig válthatók be, a városokban az adóhivatalokban, a községekben a községi elöljáróság­nál. Augusztus 31. után a régi bolettaszelvények érvénytelenek lesznek. A postahivataloknál eddig az időpontik új bolettára cserélhe­tők be a régiek. * Eljegyzés. Pruzsinszki Mi­hály eljegyezte Sztepanov Manci­kát. 277 — Vendéglők, fogadók, kávéházak munkaidőrendje. A kereskedelem­ügyi miniszter most kiadott ren­deletében megengedte, hogy a fo­gadók, vendéglők, kávóházak és kávómérések, tejivócsarnokok és cukrászdák munkaidőrendjébe a nőknek biztosítandó munkaközi szünetek kezdetének és végének feltüntetését mellőzni lehessen és ehelyett csak a munkaközi szüne­tek tartama legyen feltüntetve. A munkaközi szünetek tartamának a tényleges munkaidő tartamához kell igazodnia. Abban az esetben, ha női alkalmazott napi tényleges munkarendje meghaladja a 11 órát, a münkaközben adandó szü­netek tartama nem lehet két órá­nál rövidebb. Ha a női alkalma­zott napi tényleges munkarendje 11 óra, vagy ennél rövidebb idő, a munkaközben adandó szünetek tartama nem lehet egy óránál rö- videbb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom