Eger - napilap, 1931/1
1931-03-08 / 55. szám
2 EGEK 1931. márciui 8. •**w«BWWwia».Mri 'naw* mv vtorni^me^mÉmsmmmsmímmmtBmemmmkm^smnaimKtmmnaBBU Az Egervidéki Vadásztársaság 50 darab anyanynlat bocsáttatott szét a vlzeninneni területén Tilos a nyíllak irtása, amelyek az egri határban mindenütt tönkreteszik a gyümölcsfákat. — Az egri gazdák elkeseredett panaszai. Eger, március 7. Az Egtrridéki Vadásztársaság ma megküldötte hozzánk értesí- téaél, amelyben közli, hogy a vizeninneni területen 50 darab anyanyulat bocsátottak szét. A nyulak bal fűle egyharmad részben le van vágva. A vadászmester tudomására hozza a Társaság tagjainak, hogy bár ezt a területet a most következő vadászati évben nem vadásszák, ha netán más területen ilyen nyulat látnának, a tenyésztés szempontjából kíméljék meg. ■ A kellemetlenségek elkerülése végett figyelmeztetem a gazdákat, — írja a vadászmester, — hogy a hasznos vadak (ayul, fácán stb.) puiztítása, burkolása, kis fiókák öiszefogdosása, eltulajdonítása büntetendő cielek- mény. Kérem, óvakodjanak a fenti cselekmények elkövetésétől, mert felesketett vadőreink a területet állandóan ellenőrzik és akit ily cselekmény elkövetésén érnek, az ellen megindítják az eljárást.« Eddig van a levél. A magunk részéről nem óhajtunk a dologhoz semmiféle reflex őt fűzni, de nem zárkózhatunk el az egri Eger, március 7. Eger város és Haves vármegye közönségének négy része ismeri vagy közvetlen látásból, vagy az onnan forgalomba kerülő izléies üvegtárgyak révén a parádi üveggyárat, melyet — most, miután a gróf Károlyi féle vagyonelkobzás következtében, a magyar kincitár tulajdonába került, — a végleges megszüntetés réme fenyeget. A gyár további sorsát illetően, a végleges döntés mielőbb meg fog történni, már a telepen élő munkanélküli munkáscsaládokra való tekintettel is. A budapasti liberális napilapokban ismételten! jelennek meg ezzel kepctolatban különböző tájékoztatások, amelyekben következetesen mint «erdei hutá*-1 állítják oda az olvasó elé, a lüz után újra épült, modern parádi üveggyárat, amely — a cikkírók állítása szerint, — megérett arra, hogy mint elavult üzem, végleg megszűnjön. Arról lehetne vitatkozni, hogy a mostani igen súlyos gazdasági szőlősgazdák panaszai elől, amelyeket éppen a nyultenyósztéssel kapcsolatban hozzánk eljuttattak. Konkrét adatok vannak arra vonatkozólag, hogy az egri határnak minden részén a szőlőkbe elültetett gyümölcsfákat súlyosan megrongálták rágásaikkal a nyulak. Vannak olyan szőlők, amelyekben a gyümölcsfák 60 százalékát teljesen tönkretették. Már most ha egy esztendőn keresztül nem vadásszák ezeket az állatokat, sőt még ötven darab anyanyulat is szélnek eresztettek a szőlők között, el lehet képzelni, mit művelnek a háborítatlan állatok ott egy esztendőn keresztül. Hozzátartozik még a dologhoz az is, hogy éppen mostanában hangzanak el a nagy biztatások a gazdák részére : térjenek át a gyümölcs termelésre. Hogyan próbálja meg a gazda, akinek ninci módjában a kártékony nyuiakat a rágcsálásban megakadályozni, fiatal fákkal teleültetetni szőlőjét, amikor pár ezer nyúl garázdálkodik a hegyek közöli? viszonyok között biztosítana-e a magántőke részére megfelelő hasznot a gyár üzembentartára, annál is inkább, mert ezt próbaüzem nélkül, előre megmondani nem lshet, nem ismervén azt, hogy egyrészt az általános gazdasági helyzet miként fog alakulni a jövőban, másrészt a bal- kulatiőt összeállító vezető egyén önbizalmától, magabizásátől is függ: mit remél munkájával elérhetni. Vita tárgyát nem képezheti azonban és bárki által megállapítható igazság az, hogy a parádi üveggyár az üveggyártási tech nika korszerű eszközeivel felszerelt gyár és nem elavult, kezdetleges buta. Ha tényként fogadnánk el, hogy a parádi üveggyár nem modern ipartelep, akkor ebből arra a megállapításra kellene jutnunk : hazánkban nincsen is korszerűen berendezett üveggyár, mert hiszen az üzemben lévő magyar üveggyárak — bár van közöttük olyan, mely jóval nagyobb mint a parádi — egyike sincs lényegbevágőan modernebbül felszerelve, mint a cikkírók erdei hutája. Az újra épült, impozáns méretű, világos, tágas főépületben van a gyár 2 olvasztó kemencéje, melyekben a nyersanyagoknak üveggé olvasztása, a fának száraz lepárlása utján kapott, megfelelően tisztított, fagázzal történik. Az üzembenálló tégalyes kemencéknél gazdaságosabb üzemű és korszerűbb felszerelésű nincs hazánkban, mert a Németországban elterjedt elektromos kemencék még Magyarországon, legalább is a használatban, ismeretlenek. A gyakrabban előfordu'ó üvegfajták és üvegformák mindegyikének vasmodellje a gyár tulajdonában van és a hitalmsa értéket reprezentáló v.sforaaák száma az ezret m’ghaladja. A préseltüveg gyártásához 2 drb. nagy teljesítményű modern présgép áll rendelkezésre mintegy 200 drb. különféle présformával. Az üvegfúvó munkásoknak a nagy hőségtől való megvédésére egy egész modern berendezésű szellőző apparátus szolgál. A félkész gyártmányok lepat- tantására és beégatéséra a legmodernebb nyersolaj és ecaty- lengázzal működő gépek állnak rendelkezésre. A service áruk és dísztárgyak ciiszolása egy feltétlenül korszerűen felszerelt, kizárólag golyőfcseipágyakban futó, tengelyre erőtített, nagyke- ménységű műkorongok használatával, tágas, világos csiszoló- teremben történik. Külön helyiségben vannak elhelyezve a pantongrafálő én guillochirozó gépek, melyek segítségével és fluírsavval valő maratás utján állítják elő, a Magyarországon máshol egyáltalán nem gyártott, leheletsze- szerűen vékonymintás, finom maratott szerviz-árút. Ugyancsak a parádi gyár fog lalkozik egyedül az országban a felülfuttatott színes dísztárgyak gyártásával, mellyel kiszorítja a külföldi eredetű, silány minőségű és >őlomkristály>-nak ciűfolt, drága áron forgalomba kerülő tárgyakat. A gyár üvegfestészete már évtizedekkel ezelőtt Igen fejlett volt, a parádi fecskéi, ibolyás stb. üvegtárgyak az egész ország| ban ismartek voltak, nem beszélve — a minden elfogultság nélkül is — igazán gyönyörűnek mondható, velencei jellegű, c-ipkés dísztárgyakról. A gyárnak saját vízvezetéke, villanytehpe, kovéci, lakatos, asztalos, faesztergályos műhelye van és maga tart feDn minden támogatás nélkül, munkás-gyermekei részére egy elemi iskolát. A gyári üzem a korszerű újításokkal mieden időben lépést tartott, aminek végeredményben ügy anyagi, mint erkölcii szempontból, legkézenfekvőbb bizonyítéka 8z, hogy gyártmányai állandóan országos hirüek voltak, a magyar kereskedők szívesen vásárolták a parádi üveget és a legutolsó időkig soha nem tudta a gyár a keresletet kielégíteni. A háborút megelőző években 3 kemence volt üzemben és a nagymagyarorseági gyógyszerészek 809U a innen szerezte be közvetlenül gyógyszer- üvegszükségletét. Az elmúlt év folyamán a nehéz gazdasági viszonyok közepette is versenyezni tudott úgy minőség, mint ár tekintetében, a bőségesen beözönlő cseh üvegipar termékeivel, a 120 éves múltra visszatekintő gyár. Az 1930-lk évben 100.000 pengő értékű csiszolt és maratott asztali finom service árut exportált Angliába, Olaszországba, valamint Amerikába ■ ennek tudatában — eltekintve a fentebb elmondottaktól — biztosan remélem, bogy a címben feltett kérdésemre egyöntetű lesz a felelet: a parádi üveggyár modern ipartelep. A régi tulajdonos Károlyi grófok állandóan féltő gonddal vigyáztak arra, hogy gyáruk ne maradjon alul a versenyben, a haladó idővel lép ást tartion és ezen cél elérésére szívesen és bőkezűen áldoztak is. Vezetését országos hírű szakemb rekre bízták (Kammermayer, Szlovák dinasztia, Markus, Misiurs) és többször küldték Németországba tanulmányútra az élenálló vezető tiszteket. 1923 óta pádig egy országosan ismert, ősrégi magyar nemes üveggyáros család tagja Kuhinka Gyula bérli a gyárat, aki betetőzve az elődök állandó fejlesztési munkáját, tekintélyes őszErdei huta-e a parádi üveggyár vagy modern ipartelep? — Válasz a körúti sajtó támadására. —
