Eger - napilap, 1931/1
1931-03-08 / 55. szám
Ara 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HŐNAPRA S PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6.— TELEFON 87 -POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. ti XL1I. évfolyam 55. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1931 március S. A kormányzóné kihallgatáson fogadta P. Oslay Osvaldot és ígéretet tett neki, hogy az „egri normát“ különös figyelmében és támogatásában részesíti Az egri szegénygondozás diadalmas térhódítása. Eger, március 7. Az egri szegénygondozásról Csepeli György miniszteri osztálytanácsos tollából egy igen értékes broiiura jelent meg, amelyet a szerző a kormányzó- nénak dedikált. A füzetes alakban megjelent munka egy példányát a napokban megtartott kihallgatáson adta át a Főméi* tőságu Asszonynak a szerző, aki ezen az audencián az «egri norma» kigondolójával és megvalósítójával jelent meg : páter Oslay Oivald ferences tartományfónök- kel. A kihallgatás során a kormányzóné mindenekelőtt Eger ősz érsekének egészségi állapotáról érdeklődött és nagy őrömmel hallotta, hogy az Érsekfőpásztor ismét teljes egészségnek örvend. A Fóméltóságu Asizony ezután az »egri normáról« és annak országos terjedéséről érdeklődött és megkérdezte, hogy a szegényügy intézményesítése felekezeti szempontokból milyen megoldást nyert. P. Oslay válaszában elmondotta, hogy a heresztülvitt megoldás a legteljesebb mértékben interkonfesszionáüsnak mondható és erre mindjárt példaként hozta fel azt, hogy a kecskeméti református lelkész az oltani jog- akadémián tartott székfoglalójában az egri szegénygondozás eszmei vei, mint olyanokkal foglalkozott, amelyek ma egyesegye- dűli békés és megértő találkozó- pontok a magyar örvény fölött. Szó esett azután az országban fo'yó társadalmi jótékonykodásokról, amelyek a kormányzóné szerint csupán a környezettanulmányokig jutottak. Ezt a lépást követi — mint mondotta — az egri norma, amely már a karitativ aktivitást jelenti, s «melyet m g kell valósítani n m csak a vidéken, hanem a fővárosban is. A közel háromnegyed óráig tartó, igen szívélyes kihallgatás végén a Fóméltóságu Asszony kilátásba helyezte, hogy az egri normát különös figyelmében és támogatásában részesíti. (C»«peli György miniszteri tanácsos említett broisuráját lapunk egyik legközelebbi számában fogjuk részletesen ismertetni.) Ma reggel megkezdték a Hatvanas Hősi Emlékmű fiamodelljének felállítását a színház előtti parkban Eger, március 7. Csütörtökön tartotta meg a Hatvani Hősi Emlékmű Nagybizottsága értekezletét az emlékmű elhelyezésének kérdése ügyében. Ezen az ülésen elhatározták Nagy József építész felszólalása alapján, hogy szóba jöhetö tereken felállítják az emlékmű famodeiljét, megállapítandó, melyik lesz leginkább alkalmas az impozáns nagyságú obeliszk elhelyezésére. A Nagybizottság határozata alapján ma reggel a színház előtti téren már mrg is kezdték az egyik modell felállítását a Nagy Testvérek munkásai. Hétfőig még a Nemzeti Bank előtt és a Tőrvényház téren ii elhelyezik a modelleket s akkor kiszáll a bizottság és dönteni fog az emlékmű végleges elhelyezéséről. Mécs László székfoglalója a Gárdonyi Társaságban Eger, március 7. A Gárdonyi Társaság pénteken délután 6 órai kezdettel felolvasó ülést tartott, amelyen a tagjai közé választott Mécs László, a neves papköltő tartotta meg székfoglalóját. A felolvasó-délután az ünnepelt költő nagy népszerűségét bizonyítva, irodalmi eseményként hatott s ez magyarázza, hogy a gimnázium hatalmas tornacsarnokát Eger társadalmából olyan díszes hallgatóság töltötte meg, amilyent csak kivételes eseményeknél lehet együttlátni. A műsort Breznay Imre megnyitóján kívül, teljesen a költő előadott versei töltötték ki. Breznay Imre meleg szavakkal üdvözölte elsősorban a Társaság új tagját c a költő szociális és irodalmi jelentőségének rövid ismertetése után felkérte, hogy tartsa meg előadását. Mécs László fehér revendás alakja a közönség szűnni nem akaró ovációja között jelent meg a pódiumon. Közvetlen szavakkal köszönte meg a kitüntetést, azután régibb és legfrissebb M^cs-versek következtek kétőrán keresztül. * Mécs László fehér, szociális apostolsága egyre szélesebb és színesebb szépségcingu'umokkal köti egybe a magyarság nyíló lelkét s diszesíti az Isten- és embermisztériumok kibontott új virágaival. A legutolsók óta a magyar siratnivalók kürtőiéinek portréjához délibábok, fenekedö négy borulások, új biztatások kellenek, hogy a végéa minden ígéret öiszeiört homlokkal rokkanjon meg egy halálos rianáson, mint a téli vizek megállóit és fölhaiadt tükre. Méci László nem ilyen. Gvőnyörüen elloho?ni v°lÓ tüzek biztosan őt is megkorbá csoiják néha s talán még ma iv, mert látnivalőan nagyon ember éi közel minden emberihez, de a lelkét ciodás üvegiegendák óvják a fekete pernyétől. Erős fegyverek dárdázzák körül : Isten katonája. Mindig így volt a kemény koponyákban: a pap temessen, vigyázzon, simítson Isten malterán az építésnél, amivel becsllázza a lelkét a világ előtt, da ha minden kis mozgás fölött áttekint is, amelyek az életet a nagy cél felé viszik, lásson ám, de ne mutassa magát. Mécs László ha kiáll, embert mutat mindennel, ahogy meg- gyűrták a földből — s amennyit leikébe küldtek Isten boldog leikéből. Mécs Lászlónak ez a papi, nagy ölelő lelke: a hite az er-ja a harcokon, amely megőrzi fehérségét az igazi, emberi véres döbbenések és embertelenségek szomorúságai alatt is. Maga is érzi, hogy regulázzák a kiszabott égő vonalak.de a néhakori lengések e vonalak fölött nem sodorják le ez útról, mert tudja: Itten óv engem, tehát nem lehet. S ez a tudat erejének másik részét teszi. Mécs László szép örökséget örökölt s a moiti magyar időkben nagyon megnőtt a jussunk Mécs Lászlóhoz, s ahhoz amil mond, mert élet és magyar s űj bizakodással Istenben, minden dolgainkban és csillagainkban, ragyogta!ja meg elszökött vidám reményeinket ez űj holnap felé. Ezért kellenek ide a Mécs Lászlók, s a tegnapi űj fáklya- gyújtás után erősebb hittel hisz- szűk : szükséges és érdemes volt és lesz Mécs Lászlónak ezért a maroknyi megvert kis magyarságért küldetni, éjszakát oszlatni és — szépen fáradni ezen az ű!on. Földrengést éreztek Budapesten 900 km. távolságból Budapest, március 7. A Földrengéstani Obiervatő- rium ma éjjel 1 óra 18 perckor 900 km. távolságból erős földrengést észlelt. A földmozgás Budapesten félórán át tartott és a készülékek maximális kilengése 32 milliméter volt.