Eger - napilap, 1931/1

1931-01-08 / 5. szám

2 EGEK 1931. január 8. Hírek néhány sorban. — Az állásától felfüggesztett esztergomi polgármester a belügy­miniszterhez panasziratot edott be, amelyben tiltakozott a főis­pán vizsgálata ellen, független vizsgálóbiztos kiküldését kérte. — Tegnap temették el Joffre mar- sallt Párisban. A holttestet a ka­tonai főreálban, tábori vaságyán ravatalozták fel. A temetésen egész Páris ott volt, hogy kife­jezze hódolatát a fóváros meg- mentőjének, akinek kitüntetéseit 19 díezes vánkoson vitték a ko­porsó után a gyáazmenelben. — Gömbös Gyula honvédelmi mi­niszter rendeletet adott ki a ka­tonai dalárdák megalakítására. A rendelet alapján a főváros és a vidék garnizonjaiban rövide­sen megszervezik a honvédség nemesebb szórakoztatását célzó katonai dalegyleteket, — Buda­pesten, a legújabb statisztikai ki­mutatás szerint 102.566 bérmun­káét számláltak össze, akik kö­zül 5273-nak napjában csak két­szer telik étkezésre. A munká­sok között állandóan fogy az analfabéták száma, ellenben 1028 an vannak, kik középiskolát végeztek, 105-en pedig főiskolai diplomával végeznek nehéz nap­számos munkát. — Házbontás köz- bon halálos szerencsétlenség ál- dozeta lett egy 55 éves tápió- györgyssi napszámos. A fal ma­ga alá temette és mire a romok alól kiemelték, már halott volt. — A kormány újabb rendeletben az idegenek beköltözésének meg­tiltásáról szőlő korábbi rendele­tének érvényét 1931 deeamber hő 31-ig bezáróan meghosszab­bította. — A szegedi kereskedők ás iparosok a tömeges telefonlemon­dások után most villany sztrájkot kezdtek a magas áramtarifa mi­att. A máskor ragyogóan kivi­lágított kirakatok egyöntetű sö­tétséggel hirdetik a szegedi ke­reskedő és iparostársadalom de­monstrativ tüntetését. — Újabb nagyszabású kommunista szervez­kedést lepleztek le Budapesten. A detektívek 12 kommunista agitátort állítottak elő, akiket a moszkvai cseka küldött a magyar fővárosba,hogy a magyarországi szervezetek irányítását kezükbe vegyék. — Heves földrengés 300 házat döntött romba Görög­országban. Egy ember meghalt, több könnyebben megsebesült. Eorinthus környékén még min­dig éreznek földlökéseket, ezért a lakosság a szabad ég alatt tanyázik. — Az erdőkben való tü­zelést Borsod vármegye terüle­tére eltiltották. Az erdőkben csak az illetékes főszolgabírótól, vagy a kezelő erdótiszttól előzetesen kikérendő engedéllyel szabad tüzet rakni. Ezek a rendelkezé­sek mindenkire, tehát a turista és cserkészcsapatokra is vonat­koznak. „Legyen olyan erős hitünk, mint őseinknek volt, akkor ezeket a nehéz időket is szerencsésen átélt a nemzet!“ Többszáz földműves vett részt a hatvani II. neggedi olvasókör közgyűlésén. Eger, január 7. Nagyobb eseményszámba megy egy egész városrész életében az azona részen élő egyesületnek a közgyűlése. Itt nemcsak az évi tevékenységről számolnak be, hanem a következő év program­ját is körvonalazzák. A hatvani II. negyed kath. földműves ol­vasóköre vasárnap délelőtt tar­totta séját helyiségében évi köz­gyűlését, melyen több mint 200 egyleti tag je­lent meg. Kovács Fdrenc elnök nyitotta meg a közgyűlést. Köszönetét mondott elsősorban Eger váro­sának, hogy az egyesület céljaira a volt községi iskola helyiségét átengedte, de egyben mindazok­nak köszönetét fejezte ki, akik az egyesületet a helyiség meg' szervezésében támogatták, ezek közül pedig elsősorban vitéz Subik Károly apátkanonoknak, aki hathatósan pártfogolja az egyesületet. Nagy Lajos jegyző felolvasta a gonddal elkészített jegyzőköny­vet, amelyben az egyesület műit évi munkáját ismertette. Rakusz Bernét pénztáros pénztári jelen­tését tette meg. A könyvtáros jelentése szerint az egyesület tagjai 1648 könyvet vittek ki olvasás végett. A közgyűlés az elnök bejelen­tése alapján Okolicsányi Imre alispán és Irak Géza polgármes­tert dísztagjává; Novák Sándor kanonok-plébános t díazelnökkő; Király Kálmán s. lelkészt tb. elnökké; dr. Nemecsek Aurél városi tanácsost titkárrá ; Bara­bás Sándor ig tanítót, lertseh Dezső kántort pedig tb. tagokká választotta meg. Vitéz Subik Károly apát kanonok az egyesület díszelnöke emelke­dett ezután szólásra. Legelőször is boldog új évet kívánt az egye­sület tagjainak. Majd ezzel kap­csolatban fejtegette, hogy a leg­nagyobb baja a magyar ember­nek, hogy nagyon sötétnek látja a jövőt és legtöbb ember sl van ke­seredve. Az az ember pedig, aki összetett kezekkel elkeseredetten áll meg a romok fölött, az nem tudja házát felépíteni, csak az az em­ber tud építeni, aki nem kese­redik el. Nekünk nincs okunk az elkeseredésre, mert hazánk nem először van ilyen helyzetben. A muhi pusztai vereség után ezer­szer rosszabb volt az ország helyzete, de volt az emberek lelkében hit és bizodalom és né­hány évtized múlva a nemzet újra éledt. A török megszállás virágzó falvakat és városokat tett tönkre, de a dicsőségesen uralkodó Habsburg család nagy hatalmával sikerült kiverni a törököt hazánkból. Az ország újra talpra állt. Tudom, hogy sorsunk keser­ves, de legyen erős hitűnk, mint őseink­nek volt és akkor ezeket a nehéz időket is szerencsésen fogja átélni a nemzet. Hinni és bízni kell Istenben, felemelt fővel járni embertársaink között, akkor ha magunknak nem is, de utódainknak bizto­sítjuk a jobb jövőt. De azért vigyázzunk, mert gyujtogatők, robbantők járnak közöttünk, akik eget-földet ígér­nek, akik nemzetköziséget akar­nék, de mi tudjuk, bogy mit tudnak adni a gyászos emlékű kommunizmusból. Látjuk azokat az országokat, városokat, ahol a szociáldemokraták vannak uralmon. Itt van például Berlin, Bécs, ahol még sokkal nagyobb a nyomorúság mint nálunk. Ezek­nek az izgatásoknak fel ne ül­jön senki! Az olvasókörök feladata nem­csak elnököt választani, kuitur- előadást, műkedvelőelőadást ren­dezni, hanem feladata a társa­dalmi békét is fenntartani. Ha minden olvasókör hivatásá­nak magaslatán áll sikerül is a társadalmi békét őa a magyar nemzet jobb jövőjét biztosítani. A nagysikerű beazéd után Vas látván az egyesület vezetőségé­nek mondott köszönetét a múlt év lelkes munkálkodásáért. Dr. Nemecsek, Aurél városi tanácsos az alapszabályok kiegészítését és átdolgozását indítványozta, végül Barabás Sándor igazgató- tanító szólalt fel és beszédében felhívta az egyesület figyelmét arra, hogy mily nagy fontossága van a földműves ifjúság egye­sületi életbe való tömörítésének. Király Kálmán. Óriási érdeklődés közepett avatták fel a mátrai sisánoot Gyöngyös január 7. A Mátrabáz közelében épült ■ísáncot, amely Cionkaorszá- gunk leghatalmasabb ugrősánca, háromnapos verseny keretében avatták fel. A fűtő, lesikló és ugrőversenyekeu több mint 200 fővárosi és vidéki versenyző vett részt s a tegnap megtartott avató síugró verseny ezernél nagyobbszámú közönség jelenlétében zajlott le. A versenyeket hatalmas fel­vonulás, majd a díjak kiosztása bejezte be. Az országos jelentő­ségű sportesemény előkészítése és megrendezése a Magyar Tu­rista Egyesület, a Mátra Egy­let, továbbá Puky Árpád gyön­gyösi polgármester érdeme. A Sassy nővérek hangversenye Nagg sikerrel mutatkozott be a Leányklub szavalókórusa. Eger, január 7. | érzékkel fogta fel és biztos, ener­Sassy Csaba három művész- lánya : Enikő, Edua és Iringó kedden este tartották hangver­senyüket az egri Leányklub ren­dezésében, a Ferencesek fehér­termében. A nívós hangversenyt, mivel Trak Géza polgármestert beteg­sége megakadályozta a bevezető beazéd megtartásában, dr. Kál- noky István városi tanácsnok nyitotta meg. Nagy vonásokban rajzolta fel a magyar városok fejlődésének útját, kifejtette kul­turális jelentőségüket és ismer­tette azokat a vonatkozásokat, amelyek a csonka felvidék két nagy városát: Miskolcot Ss Egert összekötik. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Sassy Irringő adta elő Saint Saens gordoka- koncertjét. A nagy instrumentá­lis tudást kívánó, bonyolult mű minden taktusát komoly műzészi | gikus vonókezeléssel hozta ki hangszeréből. Kiváló tehetsége hibátlanul mutatkozott meg a műsor további részében előadott Granados: Intermezzőjánál ős Popper: Spanyol karneváljánál is. Hangvételei az üveghangok­nál is tiszták és az előadott mű­veket belülről is értékeli. Záhony János Sassy Csaba háborús dalai közül énekelt el néhányat. Kellemes és nagyter­jedelmű, iskolázott hangja me­legen szólaltatta meg az elmúlt nehéz idők országszerte ismert dalainak bús hangulatát. Egyet­len visszaemlékezés volt az egész nézőtér a háborús esz­tendőkre, a háborús szomorúsá­gokra és egészen lélekből tört ki egy-egy dal után az ujrázó taps. A közönség hosszasan ün­nepelte a megjelent szerzőt is, aki meghatottan köszönte meg a percekig tartő ovációt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom