Eger - napilap, 1931/1

1931-01-08 / 5. szám

1931. január 8. EGEK 3 MM i' lUflMIWII liilil» Cholnoky Márta két szép Sassy vertet olvasott fel őszinte átérzéttel, tiszta beszédtechni­kával. A nagy tikért aratott fel­olvasás után Sassy Edua adta elő hegedűn Kreisler : Liebesleid ét Zsolt Nándor : Szitakötő című kompozícióit. Az ellő műnél an­nak egyszerű szépségét hang­súlyozta, az utóbbinál pedig a modern hanghatásokat hozta ki eleven tempójú játékkal. A gor­donka és hegedűszámokat Sassy Enikő kisérte zongorán. A hangverseny keretében mu­tatkozott be az egri leányklub szavalókóruia, amelyet nemrégi­ben alakított meg dr. Búzás Endréné, a klub helyettes ve­zetője. A művészi kifejezés űj és érdekei eszközét ismertük meg a szavalőkőrusban, amely utánozhatatlanul mutatja elő az egyetemes emberi érzéseket és gondolatokat. A szavalőkőrusban elvesz ez egyéni előadás százféle ■zine, árnyalata, (legfeljebb a szólóknál marad meg) egytéges hanghatások alakulnak ki, ame­lyek természetesen nehezebben mozognak, de az elvesztett ér­tékek helyébe más nagyszerű erők állnak be: a kollektiv kifejezés tömegekben rejlő erői. Ritoők Emma, Babits Mihály és Sík Sándor verseit dr. Búzás Endréné kiváló művészi érzék­kel hangszerelte át kórusra s dirigálása nyomán a Leányklub szavalókóruia kristálytiszta pro- ződiával, bámulatos fegyelme­zettséggel és intelligens aláren­delődénél szavalta el a magyar irodalom három gyönyörű ter­mékét. Az értékes hangversenyt Zá­hony János énekszáma fejezte be, aki Sassy Csaba műdalaiből adott elő néhányat. * Még csak ennyit jegyzőnk meg: Egerben mindig panaszkodnak» hogy nincs megfelelő kultúrális élet. Ha ilyen kevés az érdek­lődés a kultúrális megmozdulá­sok iránt, mint ahogy ezen a hangversenyen is tapasztaltuk, ne csodálkozzék senki, ha el­vesztik kedvüket azok, akik még bírnak és akarnak valamit Eger­ben. (por) Vasvillával verték be a fejét egy felsőtárkányi legénynek Felsőtárkány, január 7. Véres verekedést rendeztek az elmúlt napokban Felsőtárkány- ban, beborozott legények. A ve­rekedés áldozata Bárányt Imre 18 éves gazdalegény, akinek vasvillával verték be a fejét A község korcsmájában mula­tozott a falu fiatalsága, köztük Lakatos András, egy kötekedő természetű, izgága ember is. — Iddogálás közben ezzel kevere­dett szóváltásba Baranyi, sőt tettlegeslégre is sor került ha­marosan. A józanabbak azon­ban szétválasztották a huzakodő legényeket. Rövid idő múlva Lakatos el­távozott a korcsmából, de mint később kiderült, csak azért, hogy ütőszerszámot vegyen magához és cimboráit is magával hívja. A késő esti órákban Baranyai hazafelé indult, egyedül. Mikor házuk kapuja elé ért, az árnyék­ból kilépeti Lakatos és még né­hány legény. Valamennyien ne­kiestek a védtelen Baranyi- nak s a magukkal hozott karókkal üt­legelni kezdték. Lakatos egy vasvillával hada­kozott és több ízben főbe is vág­ta vele a megtámadott legényt. Baranyi szorongatott helyzeté­ben segítségért kiabált s erre a kiáltozásra a házból elősietett az epja. A támadók az idős embernek is nekimentek s miután néhány ütéssel harckép­telenné tették, megfutamodtak. Az idősebb Baranyi sérülé­sei jelentéktelenek voltak, fiát azonban kórházba kellett szállí­tani, főként azért, mert sebét két napig nem kezelte orvos és fertőzést kapott. Háromszor lőtt rá haragosára Ostoroson egy legény Már hónapokkal ezelőtt levélben megfenyegette, hogy lelövi. Eger, január 7. Marciás József 22 éves osto- rosi legényt tegnap este szállí­tották be az Irgalmasok kórhá­zába, főjében egy revolvergolyóval. A fiatal ember csak a szerencsés véletlennek köszönheti, hogy életben maradt, mert régi ellen­sége három revolverlövéssel tört az életére. Tegnsp este az osto- rosi Hangya-korcsma előtt tá­madta meg és csak a sötétségen, meg a támadó izgatottságtól remegő kezén mú­lott, hogy holtan nem maradt a véres affér színhelyén. Az eset előzményei hónapok­kal nyúlnak vissza. Marciás Mis­kolcon katonáskodott és néha­néha, mikor szabadságra haza­ment Ostorosra, az egyik jómódú gazda lányának udvarolt. Köz­ben egy fiatalkorú egri hotelportás is szemet vetett a lányra és sűrűn járogatott ki Ostorosra. Fülébe jutott az is, hogy a lánynak Marciás udvarol és le­velet írt Miskolcra a legénynek. Megfenyegette, hogy lelövi, ba útjába áll. A legény nem sokat törődött a fenyegetéssel e mikor pár héttel ezelőtt leszerelt a katonaságnál, mindennapos lelt a lányos ház­nál. Tegnap este a botelportás kiment Ostorosra és elindult a faluban, hogy meg keresse riválisát. Marciás a Hangya korcsmában iddogált barátaival s az esti órákban itt talált rá a portás. Kihívatta a korcsmából Mar- ciást és mikor az megjelent az ajtóban, előrántotta revolverét és három lövést adott le egymásután a legényre. Két golyó nem talált, a harma­dik azonban Marciás halántéká­ba fúródott. A legény megtán- torodott és segítségért kiabált. A korcsmából a lövésekre kitő- dúltak a legények, akkorra azonban a merénylő már az est sötét­jében eltűnt. A sebesültet orvoshoz vitték, aki első segélyben részesítette, azután beszállították Egerbe, az Irgalmatokhoz. A merénylő partás ellen meg­indult az eljárás. 30 métermázsa selyemgubót termeltek az elmúlt év folyamán Heves vármegyében Eperfák ültetésével és a nép felvilágosításával fokozottabb mértékben kell fejleszteni selyemtermelésünket. Eger, január 7. | Heves vármegye selyemte- nyésztése az utolsó években ör­vendetes lendületet vett. 1930-ban a füzesabonyi felügyelőségi ke­rület selyemgubő termelése az utolső béke év termelésének több mint tizennégy szeresére emelke­dett, 2.749 kg.-ról 29.790 kg.-ra. Csonkahazánkban 1930 évben 772.000 kg. selyemgubőt termel­tek — amely eredmény az ősz- szea eddigieket felülmúlta — ugyanakkor Olaszország 70-szer, Kína és Japán pedig 500-500- szór annyit termelt mint mi. En­nek a megtermelt selyemgubó- nak az értéke pedig a feldolgo­zás által a tízszeresére emelke­dik, vagyis a gubőtermelés le­gömbölyítés, szövés az olasz, kinai és japán családok milliói­nak ad egész éven át biztos megélhe­tést. A statisztikai közlemények ada­tai szerint Csonkamagyarország selyemter- mékekórt 1928 évben 36.500 000 pengővel fizetett ki többet mint amennyit az ugyanilyen kivitelért kapott ■ az ugyanezen évben külföldre vitt állatállománynak értéke sem érte el ezt az összeget, tehát összes kivitt állatállományunk nem volt elegendő a behozott selyem fedezésére. Ma, amikor az ország súlyos gazdasági helyzetében minden vezető tényező keresetforrás, — munkaalkalom után kutat, nem elképasztő-e, hogy Ily jelentékeny külkereskedelmi deficit nem ösztönzi az illaté- tókeseket arra, ami legtermészetesebb és magától értetődő: minden lehetőt megtenni, hogy ezt a 36 500 000 pengőt az országban visszatartsuk s a selyemtenyésztésQnk fokozásá­val ezt a pénzt a súlyos gon­dokkal küzködő kis existenciák kezéhez juttassuk. Eperfa állományunk fokozása a legelső feladat a cél elérésére, mert mai selyemtermelésünk to­vábbi emelkedése enélkül lehe­tetlen. A második lépés: kellő tájé­koztatást adni a töld népének, amely mindig idegenkedéssel, vagy közönbösen gondol a se- lyemhernyőtenyésztésre. Igen melegen ajánljuk ezek­nek a problémáknak megoldását Heves vármegye vezetőségének s a községek jegyzői és tanítói karának figyelmébe. * A legtökéletesebb rádió, a legolcsóbb rádió az antenna nél­kül működő Standard 3-f-l csöves hálózati készülék. Bemutatja laká­sán is Lusztig Sándor. Gyári kép­viselet és raktár. Az »EGER« telefonszámai Szerkesztőség: 11. Kiadóhivatal: 87.

Next

/
Oldalképek
Tartalom