Eger - napilap, 1931/1

1931-02-26 / 46. szám

«RÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 8 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE S PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKÁK NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. i SZERKESZTŐSÉG:- EGER, LYCEUM, FÖLD­- SZINT 3. — TELEFON: 11.-KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. t: XZtlI, évfolyam 46. szám ♦ Csütörtök ❖ Eger, 1931 február 26. Hetvenöt százalék is lehet ezután a községi pótadó A nagyatádi kerületben az egységespárti jelölt fog győzni a szavazás eddigi állása szerint. Kaposvár, február 25. Ma délelőtt dől el a nagyatádi kerület mandátumának coraa. Délelőtt 11 őráig leadtak 2400 szavazatot, amelyből 2098 az egyiégetpárt jelöltjére, Kiss Iván Jánoara esett. Ambrus Jánoi a Gaál Gaszton féle kisgazda-frak- oiő jelöltje ezek szerint aligha­nem meg fog bukni a kisgazda- mozgalmak hazájában. Magyar gyártmány-e a „Csepel11 varr ó gép ? Ez a kérdés hangzott el né­hány héttel ezelőtt a magyar közgazdasági élet piacán. A kér­dés mögött súlyos vádak vannak Iparunk néhány felelős ténye­zője szót emelt ez ellen, hogy a «Csepel« gyár külföldről hozatja a varrógép alkatrészeket s azo­kat csupán összeállítja. Ez még nem volna baj, ha a gyár ilyen értelemben terjesztené gyártmá­nyait, Da a «Csepel« varrógépek azzal a reklámmal kerülnek pi- acrB, hogy száz százalékban ma­gyar kéz, magyar ipar termékei. Ma, amikor a magyar ipar pár­tolásának a gondolata erősen terjed és a vásárlók nagy része arra törekszik, hogy magyar gyártmányokat vegyen, termé­szetes, hogy a «Csepel« nagy forgalmat ciiaál ezzel az üzleti fogással, amely súlyosan sérti a tisztességes verseny elvét. Ke­mény hangok hallatszottak el a kérdés fölvetésekor, amelyek nyi­latkozattételre sürgették a gyár vezetőségét, mert mert senki sem hajlandó magyar köntösbe buj­tatott külföldi ipart pártolni, de a «(Csepel« részéről semmiféle cáfolatot, vagy védekezést nem tettek közzé. M>, akik mindenkor a magyar ipar érdekeiért har­coltunk, kötelességünknek tart­juk felhívni a közönség figyel­mét erre a körülményre. A hall­gatás beismerést jelent. Ha a • Cíepel* így agyonhallgatja az ügyet, vonja le a vásárló közön­ség a következtetést ég jól gon­dolja meg, hová adja megtaka­rított filléreit. A belügyminiszter körrende­letét intézett a vármegyei alis­pánokhoz a községi pótadószázalék újbóli megállapítása tárgyában. Ez a rendelet figyelemmel arra a körülményre, hogy a földadót leszállították, továbbá, hogy a házadő és a tantiéme adő kive­tési összegében is változás állott be és így a községi pőtadó alap­ját képező állami adóknak ez a csökkenése a községi pőtadó- százalékok jelentős emelkedését vonta maga után, felhatalmazta a vármegyék alispánjait, Milyen esetekben vehetők Eger, február 25. Eger város képviselőtestülete egyik legutóbb kelt határozatá­val, mint értesülünk, bet gtzál- lítások esetére a mentőautó hasz­nálati díját 5 pengőről 3 P 50 fillérre, a ló fogatú mentő kocsi használati díját pedig 3 pengő­ről 2 pangőre mérsékelte. Mivel az egri közönség .úgy­szólván teljesen tájékozatlan ab­ban a kérdésben, hogy szükség esetén mikor és milyen feltételek mellett veheti igénybe a mentők szolgálatát, erre vonatkozóan kérdést intéz­tünk Ruzsin Ferenc városi tűz­oltóparancsnokhoz, aki a követ­kezőkben adott tájékoztatást: —«Téves a közönség, — sőt nem egy ízben tspasztalluk, hogy hi­vatalos személyek — körében is el­terjedt az a felfogó», mely szerint a mentők csak az uccai balesetek­hez vonulnak ki, más esetben pedig előzetes tisztiorvosi, vagy más városi hatóságtól származó engedélyre van szükség. — A valóság ezzel szemben az, hogy a mentőkocsik a nap, vagy éj­szaka minden percében és bár­mely esetben azonnal a közön ség rendelkezésére állnak. hogy a községek 1931. évi ház­tartási hiányainak fedezésére az eddigi 50 százalékos községi pótadóval szemben a szükség­hez mérten 75 százalékig ter­jedő pótadó kivetését engedé­lyezhetik. A belügyminiszter és a pénz­ügyminiszter kiküldötteiből ala­kított u. n. miniszterközi bizott­ságok tehát a folyó évben csak azoknak a nagy- és kisközsé­geknek a költségvetését fogják a helyszínén felülvizsgálni, ame­lyeknek pőtadőszázaléka a 75-öt meghaladja. igénybe a mentőkocsik? Hí uccu, vagy más balesetről, elsősegélynyújtásról van sző, a mentők a lehetőségek határain belül a leggyorsabban kiszáll­nak a színhelyre s ha szükséges, kórházba is szállítják a sérültet. Ez a szolgálat teljesen díjmen­tes. — Más eset áll élőikkor, ha nem elsősegélyt, hanem beteg­szállítást kérnek a mentőktől. Ilyenkor a hívást felvevő őr­szem azonnal megkérdezi, hogy van e a betegnek az orvosa ré­széről kiállított kórházi beutaló lapja. Amennyiben ez nincs, a mentők kivonulása teljesen med­dő, mert a kórházak, megfelelő férőhely esetén, ciakis ilyen be­utalás mellett teljesítik a felvé­telt. Ez a szállítás már utőlsgoa díjazás ellenében történik. Dí- ját az illetékes városi hatóság szedi be. Különleges helyzet áll fenn az elmebetegek beszállítása esetén. — Általánosságban, ha nem dü­höngő betegről van sző, a men­tők csak a megfelelő beutaló- lapok esetén szállítják elmeinté- zetbe az illetőt. A közveszélyes beteget ellenben azonnal át­veszik hozzátartozóitól és be­utalás nélkül is gondoskodnak biztonságba-helyezésérő'.«> Bajok a falun. Nem titok, mi sem ma írunk róla először, hogy a Magyar­országi Szociáldemokrata Párt, amely legutóbbi pártkongresszu­sán feltűnően terjedelmesen fog­lalkozott a földkérdéssel s a fa­lusi birtokosok és fö'dmunkáiok helyzetével, egyre erőteljesebben igyekszik a maga elveit és cél­kitűzéseit a magyar parasztság­gal elfogadtatni. S mi, aki elvi, világnézeti, gazdaságpolitikai és szociálpolitikai tekintetben szö­ges ellentétben állunk a szociál­demokráciával s mindazzal, amit e sző kifejez, nem azzal vélünk szolgálatot tenni a nemzeti gon­dolkozásában meg nesa alauvő magyarságnak, hogy ezt a tényt letagadni, vagy elkenni, hamis beállításban adni akarnánk. Nem. Becsületesen szembe kell nézni a dolgokkal 1 Az embernek az esze megáll, hogy azok, akiknek módjukban állana a szociáldemokrata törek­vések kiparirozása, mennyi ér­tetlenséggel viseltetnek azok el­lenében, mennyire ólomlábakkal járnak ott, ahol párducrugal- masságra, gyors intézkedésre lenne szükség. Oh, nem, ne ér­tessünk félre: nem a szolgabíró­ra, nem a jegyzőre és nem a csendőrre gondoluak. A c:endör közbiztonsági tényező. A baj éppen ott van, hogy egyesek száméban a szociáldemokráciá­val szembon még micdig a csendőr a legfőbb argumentum. A csendőr pedig csak a gyűléstől tarthatja vissza ez embereket, de nem az elvtől, az eszmétől, amely a csendőr dacára is csa­logathatja ez embereket, ott kö- dösödhet előttük és mágikus erővel vonhatja őket magához. Nem közigazgatási úton kell itt visszatartani a népet a szo­ciáldemokráciától. Menjenek ki a faluba azok, akik a modern falupolitikát, gazdasági politikát, szociális politikát, agrárpolitikát nemzeti alapon akarják meg­valósítani, szervezkedjenek és magyarázzák meg, hogy nem kell nemzetközinek lenni ahhoz, hogy a magyar falu, a falusi kisparasztság, a földműves sze­génység bajai orvosoltasianak. Csökkentette a város a mentők betegszállítási diját

Next

/
Oldalképek
Tartalom