Eger - napilap, 1931/1

1931-02-26 / 46. szám

2 EGEK 1931. február 26. Meg akarta bicskázni a jegyzőt, mert lefoglalták a párnáját. Hatóság elleni erőszak miatt került összeütközésbe a törvény- nyel a gyöngyösi járáshoz tar­tozó Pálosvörösmarton egy föld - míves, mert bicskával támadta meg a köz­ségi segédjegyzöt, aki adótarto­zása fejében lefoglaitatta pár­náját. Búzás Ferenc nem fizette pon­tosan az adóját ■ az adőtarto- zása tekintélyei összegre kere­kedett. Szél Sándor segédjegyzö többször is felszólította Búzást adóhátraléka kiegyenlítésére, azonban a felszólítás mindig eredmény nélkül maradt. Végül is a segédjegyzó végrehajtás út­ján akarván célt érői, a földmí­vesnek néhány ingóságát s ezek között a párnát is lefoglalta. Búzás bosszút forralt az adó­követelésért. A közelmúltban dol­ga akadt a községházán, ahol találkozott a segédjegyzővel. A földmíves durva hangon felelős­ségre vonta a segédjegyzőt és rablónak nevezte, amiért árve­rési eljárást indított ellene, sőt, amikor Szél felszólította, hogy ismételje meg kijelentéseit, bicskát rántott és a segédjegy- zöre rontott. A szobában tartózkodók fékez­ték meg a feldühödött embert s a kést kicsavarták a kezéből. Szél Sándor feljelentette tá­madóját, akit az egri törvény­szék hatóság elleni erőszak vét­sége miatt 8 napi fogházbún tetésre ítélt. Szakács Antal vitéz Haller huszár. Igen kevesen tudják Egerben, hogy ki is volt tulajdonképpen az a bizonyos nevezetű Szakács Antal, aki Rivoltánél 1859. nyár­hő 4-én »császárja s hoaáért hő- sileg éldozá életét« s akinek oroszlános emlékoszlopa ott áll a Nemzeti Bank előtti kis kertben. Régi Írások böngészése köz­ben találtam rá erre a históriára s úgy véltem, nem lesz haszon­talan dolog másokat is megös- mertetni vele. Nem ártalmas mos­tanában, ha ilyen hősi virtusú embereket megint szárnya közé vesz a hír. Tudnivaló dolog, hogy 1859. körül véres nagy tusakodás volt Taliánországban néhai való Fe­renc József császár és király, meg III. Napoleon francia csá­szár seregei között Lombardia tartomány miatt. Igen sok jó magyar legény is forgatta ott a kardot és aprította a helyke frankokat apróra, akár a répát. Hát ezek között a forgós, cső- táros vitézek között verekedett az a bizonyos nevezetű Szakács Antal zupás fírer is. Ott is ma­radt a rivoli mezőn, vérbefagy­Egerben a legteljesebb rendben telt el a „vörös nap“ Budapesten 50 tüntetőt előállítottak. Hirt adtunk arról, hogy a szovjet ma, február 25.-én szerte a világon demonstrálni akar híveivel, népbolondítő eszméi­vel. Az ország nyugalmának megóvására a magyar rendőrség a fővárosban és a vidéken, igy Egerben is perman éneiét tartott, hogy ciirájában fojthassa el a »vörös napt alkalmával rende­zendő tüntetéseket. Városunkban, ahol vajmi cse­kély talaja van a világfelforgató eszméknek, a késő déli órákig semminemű rendzavarás nem történt s való­színűnek látszik, hogy az este is ugyanily nyugalmasan telik el. Nagyobbmérvü tüntetés Buda- pesten sem vol*. A déli órákban ugyan az Erzsébet körúton egy- begyült néhányszáz szociálde­mokrata munkás, illatve munka­nélküli és tüntető sétát kezdett. A rendőrség azonban feloszlatta a tömeget ■ 50 embert, aki a felszólításnak nem tett ele­get, a kapitányságra vezettek. A külföld eseményeiről eddig még nem érkezett megbízható jelentés. Nem tudják magukat igazolni a vámosgyörki postarablás Izgalmas helyszíni szemle Vámosgyörkön. A gyanúsított két testvérét is letartóztatta a csendőrség. Vámosgyörk, febt uár 25. (Saját tudósítónktól.) A tavalyi vámosgyörki posta- rablás gyanúsítottjának ügye mára uj fejezethez jutott. A cssndörség megállapította, hogy Olenyik Kovács József álnéven a múlt óv februárjától kezdve körülbelül 20.000 pen­gőt költött el. Az összegben van kőt autó- vásárlás is. A ciendőrség felke­reste a fogházban Olenyiket, aki a pénz eredetére nézve előbb azt mondotta, hogy Miskolcon lakó anyjától kapta. Miután ennek lehetőségét szüleiaek nagy ize- gényaégét bizonyító adatok meg­cáfolták, vallomását oda módosította, hogy a pénzt Karácsond közelében találta egy híd alatt. Miután a felvágott postazsákot Adács vasútállomás közelében va, da a harcból hazatért fran­ciák még az unokáiknak is bor- zadozva mesélték, micsoda nagy vérengzést tett közöttük ez a nyalka huszár. Egerben pedig, ahol akkorában a Halier-huszá- rok lágeroztak béke idején, azt a bizonyos oroszlán-emléket ál­lítatta neki az ármádia tiszti­kara. Ilyen becsülete volt akko­riban a magyar legénynek. r * A história pedig igy esett: R'voli alatt állottak a magyar hadak, mikor egy híves nyári hajnalon egy Bánhidy nevű hadnagyot 14 legénnyel, meg Szakáoi Antal szakaszvezetővel kiküldték, hogy fürkéssze ki, hol húzódik meg a franci) had. Nem találva azon a helyen az ellenséget, ahova küldve volt, tovább ment egy faluval. Ott sem talált ellenséget, visszatért s mikor Rivolta helységbe ér, a piacon egy divízió chasseur d7 A frique, afrikai vadászkatona sorrendben állítva s előszegzett lándzsákkal várja a huszárokat. A csapata előtt lovagló francia kapitány rfijok kiált: — Rendez vous! Adják meg magukat! B&chidy támadásra vezényel: Áták! Irtózatos harc kezdődik. A két vezénylő tiszt egymásra rohan, a két ló összeütközik, a francia tiszt széles beduin kengyelvasá­val eltöri Bánhidy lábszárát és fejére mély vágást ejt. Bánhidy arcán vágja meg a kapitányt. A két tiszt közbül s mint a ki- győfészek egymás közt kavarog a kétféle katona. Vágják, szúr­ják egymást. A lándzsa igen hosszú, a chasseurök revolvert rántanak elő és a mellre sze­gezve lőnek. A huszárok keresz­tül vágják magukat, szaladnak. Utánuk kis berber lovaikon a chasseurök. Bánhidy legelöl, tö­rött lábbal, feje behasítva, comb­ján keresztül lőve, hátán átszűr­ve, keze megvágva, vérbe kö- pülva. Annyira vérzett, hogy a lova hasáról csorogva ömlött az országút porába. Az út egyik kanyarulatánál a Bánhidy lova megbotlik ■ amint a hadnagy a kantárszárat feirántja, lova na­gyot fúj s nyergének mindkét kevedere ketté szakad s nyer­gestől együtt fordul le lováról. — Szakács Antal szakaszvezető rákiált az egyik huszárra : találták meg, ez még csak erő­sítette a gyanút, hogy ő a tettes. Testvérét is a helyszínre kí­sérték, de ez, mint már megír­tuk, őrültséget szimulált s nem lehetett vallomásra bírni. Azt már megállapították, hogy a két autót a póstarablás utáni napon vásárolta, személyleirása pedig megegye­zik azzal, akit a póstarablás éj­jelén eutón vitt egy sofőr a fő­városba. Egyezik az Olenyik által kifizetett bankjegyek cím­lete is a lopott pénz címletével. A zsákban ugyanis négy darab ezerpaDgős volt, Olenyik pedig három ezressel fizetett, egyet pe­dig bankban helyezett el. A ciendőrség miodkét Olenyi­ket visszakiiérte a gyűjtőfog- házbe, ezenkívül elfogta harmadik testvérüket is, mert alapos gyanú van arra, hogy ez is részt vett a rablás ban. Ezt a harmadik gyanúsítottat, Olenyik Gyulát az egri ügyész­ség fogházába szállították. Időjárás. Budapest, február 25. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: — Hazánk­ban az időjárás csendes. Az Al- főldön igen enyhe az idő, míg a dunántúli részeken hűvösebb. Az éjszaka mindenütt fagyott. A Mátrában és a Bükk északi oldalán 30 centiméteres hő van. Budapesten ma délben 3 C. fo­kot mértek. Prognózis: Továbbra is felhős, borult idő várható kisebb lecsapó' dásokkat, éjjel faggyal. A nappali hőmérséklet csak kevéssé emelkedik a fagypont fölé. — Öcsém! Utána a hadnagy úr lova után, el kell fogni és haza vinni, A huszár a ló után szaladt, elfogta és haza vitte. Az üldöző franciák mind kö- zelebb-közelebb jöttek, már-már nyomukban voltak, ekkor Sza­kács Antal azt mondja : — Ti haladjatok, amint lehat, én feltartom őket. — Egyedül? — kérdik. — Ne okoskodjatok! — Ét megállóit egyedül az országút közepén és várta egyedül a tö­meget. A francia hadnagy, aki a le­vágott kapitányt helyettesítette, elkiáltja : — Halte ! A tömeg megáll. Szünet. Sza­kács Antal sarkantyúba kapja lovát, közikbe vág. Egy pillanat és az országút porában egy ősz- szeaprított húsdarab hever . . . Eger egyik piacán a 12. gróf Haller huszárezred tulajdonosa ás tisztikara oszlopot emeltetett Szakács Antalnak, ki 1859 nyár- hó 4-ikén Rivoltánál •császárja s honáért áldozá hősileg életét». Pálffy Móric helytartó szobrot állíttatott, Teleki Sándor pedig megírta Szakács Antal rövid történetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom