Eger - napilap, 1930/2
1930-11-23 / 267. szám
abä 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urhán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.-KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLI. évfolyam 267. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1930 november 23. Az Erseklőpásztor az Ínségesekért Havonként ezer pengőt és naponta száz liter tejet adományoz Eger érseke a nyomorgóknak. Valahányszor az intég felütötte tanyáját városunkban és segíteni kellett a nyomorgók helyzetén, az Ersekfőpásztor volt az első, aki szeretettel karolta fel a izükölködők ügyét. A most megindult inségakciő- bán is első helyen könyvelhetjük el nemes adományát, amiből nem egy munkanélkülinek lesz jő kenyere a télen. Az Érsekfőpásztor ma levelet intézett Trak Gáza polgármesterhez. amelyben megírta, hogy december 1-től négy hőnapon keresztül havonként 1000 pengőt ad az inségakciő lebonyolításához. Ebből 200 pengő a Sz génygon- dozó Hivatalt illeti, 800 pedig a városi inségbizottság kezeihez jut. Ezenkívül a négy téli hőnapban naponkint 100 liter tejet biztosított Eger ősz érseke az ínségesek gyerm°keinek. Az érdekeltek tájékoztatására szükséges ismertetni a törvényes rendelkezéseket, hogy eloszlattassék az a téves felfogás, mintha a vasároapi záréra ügye kizárólag csak a kereskedőkre vonatkoznék és nem az árúsítá8sal foglalkozó iparosokra is. Vasárnap, a törvényes rendelkezés szerint: a meghatározott ideig nyitva tarthatnak a kizárólag hűtárűiítő üzletek, mészárosok és hentesek, sütők, vendéglősök és korcsmák, cukrász üzletek, élővirágkereakedők, — győgyezerészek, dohányárűdák, borbély és fodrász üzletek. A nyílt elárű ítő üzlet fogalma tekintetében felmerült kifogásokra idézem az 1891. évi XIII. t. c., továbbá az 1913. évi XXVI. t. c. és ennek végrehajtási utaeLását képező 6552/1913. sz., a 94537/1921. számú, valamint a 92118/1925. sz. rendeleteket, melyek kereskedőt iparostól nem választanak külön, hanem kizárólag nyílt árű- sítási üzletet határoznak meg. A törvény csupán a műhelyt, fényképész műtermet, borbélyüzleteket, cselédtzerzőt, értékpapír és más ügynöki irodát, kávéházakat, cukrászdát, bode- gát, virág- és dohányárúdét, gyógyszertárat vonja ki a rendelkezés alól, de csak abban az esetben, ha külön árűsítással nem foglalkozik, ellenkező esetben ez is az üzletzárás alá esik. Fenti rendeletek intézkednek az iránt is, hogy amennyiben a nyílt árusítási üzlettel rendelkezők */3 a ily irányú kérelmet terjeszt elő az elsőfokú iparhatóság, illetve a polgármesterhez, az üzletzárást elrendelni tartozik. Pontos számszerinti aláírások alapján Egerben a nyílt árűsí- tási üzlettel rendelkezők a/3-a a zárórát kívánja s így semmi akadálya annak, hogy a vasárnapi zárórát a polgármester 1931 január hő elsejétől elrendelje. Ezzel tartozunk Eger városának ! ___ Radil Károly. A z egri Ipartestül®! a fennálló törvényes rendelkezések alapján az üzletek vasárnapi zárvatartását kéri a polgármestertől 1931. január elsején lépne életbe az új rend. Herczeg Ferenc novellákat olvas fel a Gárdonyi Társaság november 30.-1 nagygyűlésén Eger, november 22. Az egri Gárdonyi Társaság, mely már annyi művészi értékű irodalmi élvezetet nyújtott tagjainak s Eger város közönségének, november 30-i őszi nagy gyűlésén ismét páratlanul kedves meglepetésben részesíti irodalmi prog- rammja iránt szeretettel érdeklődő közönségét. Ezúttal is gaz deg és tartalmas programmján nem kisebb írói nagyság szerepel, mint Herczeg Ferenc, a jelenkori magyar irodalomnak lag népszerűbb és legnagyobb alakja. Herczeg Ferenc, aki még sohasem járt Egerben, de a Gárdonyi Társaság agilis elnökének, dr. Kürti Menyhértnek felkérésére a legnagyobb örömmel jön Gárdonyi városába, s ezzel régi vágya megy teljesedésbe kót novelláját olvassa fel. Úgy a Gárdonyi Társaság, mint Eger város közönsége a toll fejedelmének kijáró hódolattal és szeretettel fogadja a jövő vasárnap Herczeg Ferencet, akinek szereplését bizonyára szintén felejthetetlen emlékeink közé fogjuk mindnyájan sorolni. Leharapta a kutya egy házaló orrát Hz eb gazdáját a törvényszék felmentette, a Tábla jogerősen elítélte. Eger, november 22. Budapesten, több vidéki városban, valamint a nyugati államokban a vasárnapi üzleti munkaszünetet a kereskedők és Iparosok legnagyobb megelégedésére már óvek előtt elrendelték. Érthetetlen és bántő,különösen vallási és szociális szempontból, hogy éppen Egerben nem volt meg eddig a lehetősége a vasárnapi záróra megvalósításának. Az Ipartestületek Országos Szövetségének mozgalma alap ján az összes ipartestületeket állásfoglalásra szólították fel, — hogy az üzleti záróra, mint a külföldön is, általánosságban törvényesen szabályoztaasék. Eger város Ipartestülete az első, amely a felhívásnak kötelesiégszerűen eleget tett, — hogy addig is, amíg az általános vasárnapi munkaszünetet törvényesen szabályozzák, az üzletek, mint több városban, már most zárva tartassanak. Bár egyesek részéről ellenvetéssel kellett megküzdeni, a jobb belátás győzött s a törvényesen megkívánt többség készséggel csatlakozott a mozgalomhoz, hogy lehetővé tétessék az üzletek zfirvatartáiá- nak elrendelése. Nem helytállók a különféle ellenvetések, mert ha minden üzlet zárva van, senkit károsodás nem érhet. Da nem fogadható el az az érvelés sem, hogy csak vasárnap jönnek be a falusiak bevásárlásaikat eszközölni s így a forgalom nagyobb, mint hétköznapokon. Ha zárva lesznek az üzletek vasárnap, ügy az előtte vagy utána való napon, vagy hetivásár napján jönnek be a vidékiek szükségleteiket fedezni. Ha Budapesten és más városok nagy környékének lakossága ezt megszokta és a kereskedőket károsodás nem érte, akkor még kevésbbé érheti kár az egri kereskedőket, akiknek alig néhány érdekelt községük van. A vasárnapi pihenésre a kereskedőnek is szüksége van, de még inkább szüksége van az alkalmazottaknak. Tárgyilagos igazság, hogy a segéd nemcsak a reggeli 7 órai üzletnyitástól az esti 6 órai üzletzárásig van talpon, rövid ebédidő megszakításával, télen legtöbb esetben fűtetlen üzlethelyiségben, de záróra után még egy két órát is azért, hogy az árúraktárt rendbebozzák, fűszereseknél a másnapra szükséges árűcikbeket kimérhessék. Ez napi 11—12 órai igen terhes munkát jelent az alkalmazottnak, ■ így nemcsak méltányos, de jogos kívánságuk, hogy vasárnapon megpihenhessenek. A vasárnapi záróra kérvénye- zéséhez szükséges kétharmad többség aláírása biztosítva van ■ így semmi akadálya annak, hogy 1931 évi januárhó elsejétől kezdődőleg a Szent István napi és vasárnapi zárőra elrendeltessék. Pár hőnappal ezelőtt Méhi Jánosáé sarudi asszory udvarán Kovács Barnát házaló szitakötőt magharapta a kutya. Az eset ügy történt, hogy Kovács a kerítésen keresztül bekiáltott a portára: «szitát vegyenek». Az udvaron járkáló kutya az idegen hangra a kerítéshez szaladt, ráugrott és a házaló arca felé kapott. Ennek már nem volt ideje hátralépni, s a megdühösödött eb teljesen leharapta az orrát. Az asszony ellen gondatlan- ságből eredő súlyos testi sértés miatt eljárás indult. Az ügyet az egri törvényszéken tárgyalták le s az elsőfokú bíróság felmentette az asszonyt. Fellebbezés folytán a tábla elé került a leharapott orr históriája s a másodfokú bíróság megállapította Méhinó bűnösségét ■ az enyhítő körülmények figyelembevételével húsz pengő pénzbüntetésre ítélte.
