Eger - napilap, 1930/2
1930-11-23 / 267. szám
2 E G E R 1930. november 23. ZSEBlAmPflELEÍTLUflGV PHÖDTELEP UASARLfiSfi HíU ÜGVEL- 3EH» HQGM I Dr. Petro Kálmán válasza az Egri Ipartestület jegyzőkönyvére Levél a szerkesztőséghez. — m arkAt jonmERTPt PALÁBA ELEmEK TEL3ESJTmÉnVE- uel mim minoEnm-őms fflEG LESZ EI.ÉGEDUE* színház Színházi műsor. Szombaton: Asra. Vasárnap délután: Ördög. Vasárnap este: Charley nénje. A Fösvény. Moliére vígjátékai csorbítatlan frissesiéggel állják az időt, nyilván azért, mert a kiváló franciának sikerült az emberi élet örök komikumainak a hordóitciapra- vernie, amikből állandó csorgás- sal folydogál a derű és a jókedv. A Fösvény tegnapi előadása is meggyőzött bennünket erről a halhatatlan fiatalságról, amiben nagy része volt a színészek kiváló munkájának is. Bihary László Harpagonja értékes, színes művészi produkció volt, Szirmai szimpatikus játéka, jő képességeiről tett tanúbizonyságot, Vághy és Radó bájos kis etikett figurák szépségét vitték a darabba, Oroszlán György a vígjátékban is éppúgy megállja helyét, mint a komolyabb műfajokban. Bodrogiéi a többiek alakítása is kifogástalan, a darab szellemének megfelelő volt. Az összjáték ragyogó. (por.) * Ma, szombaton este Szép Ernő gyöoyörű mesejátékát: az Azrát adja elő a Művész Színház. — A végtelenül finom és poétikus darab női főszerepét Szentivá• nyiné Salgó Ilona játssza, partnere Szentiványi Béla lesz. A kalifát Kőmíves Sándor alakítja. Budapesti rádió-műsor. Vasárnap, november 23. 9: Újsághírek, kozmetika. 10: Egyházi ének az Egyetemi templomból. II: Evangélikus istentisztelet a Deák téri templomból. 11.45: A dunaföldvári közúti és vasúti Dunahíd mngnyitási ünnepélyének helyszíni közvetítése Dunaföldvár- ról. Utána: Időjelzés, időjárásjelen- tés. Majd: A m.kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangverse nye. 2: Gramofonhangverseny. 3.30: A m. kir. földművelésügyi minisztérium rádió előadássorozata. Éltető József mezőgazdasági szakiskolai igazgató: »A kisgazdák figyelmének felhívása a gazdasági szakképzettség megszerzésére.« 4: Rádió Szabad Egyetem. Utána: Időjelzés, időjárásjelentés. 5.15: Kupiók és operettrószletek. 6 : Könnyű zene. (Zenekari hangverseny.) 7.20: Sport- és ügetőversenyeredmónyek. 7.40: Vidám est. Utána: Időjelzés, időjárásjelentés. Majd : a Fejes szalonzenekar, az Ostende tangó- és jazzband és Toll Árpád cigányzenekarának hangversenye. Kedves Barátom! Először is könzönetemet fejezem ki azért, hogy voltál szives leközölni az egri Ipartestület elöljáróságának november 20.-án tartott üléséről felvett jegyzőkönyvet, mert ez a jegyzőkönyv magában foglalja az okot is, hogy miért kellett felháborítani Eger város iparos társadalmát. Mivel a segítő akció vármegyei és városi bizottságának bizalmasnak minősíthető tárgyalása így a nyilvánosság elé kívánkozik, kénytelen vagyok megismételni röviden azt, amit a két bizottsági ülésen elmondottam. A szegényüggyel ügy elméletben, mint gyakorlatban szívesen foglalkozom a ezek alapján szerzett tapasztalataimat fejtettem ki általánosságban a két bizottsági ülésen s a szegénység okainak megvilágításánál felhoztam azt, hogy a szegénység és elégedetlenség egyik okozója az, miszerint a háború alatt s a korona érték romlása idejében nagy volt a pénzbőség s ez, a pénzzel való könnyelműbb bánásmódra szoktatott mindenkit s ennek következtében nagyobb igények fejlődtek ki, amely igényeket most visszaszorítani nagyon nehéz a olyanok is jelentkeznek segélyekért, akik vagy nem tudják vagy nem is akarják a pénzbőség idejében szerzett igényeiket leépíteni. Természetes ezen fej- tegetéseim közben minden társadalmi osztályt megemlítettem, többek között az iparos és földműves osztályt is. — Azon nézetemnek adtam kifejezést, — hogy ott még nyomorról nem leltet szó, ahol a család tagjai selyem ruhában selyem harisnyában és köröm cipőben járnak s azt kértem a bizottságtól, hogy mivel a segítésre a pénz csak korlátolt mennyiségben állhat rendelkezésre — vegyék ezen körülményeket is figyelembe. Ezek után az afeciő segítési módozataival foglalkoztam, kifejtettem, hogy pénzbeli segélyt, úgynevezett munkanélküli segélyt, senkinek sem lehet adni. Előadtam továbbá, hogy nem osztom az előttem felszólalt Radil Károly bizottsági tag úr azon véleményét, hogy a segítőakoió- nak legalább 80,000 pengőt kell összehozni, mert ezt közadakozásból összehozni lehetetlenség s mert véleményein szerint az akció terveinek lebonyolításához 30,000 pengő is elég és ez az összeg is oly nrgy megterhelést ró a társadalomra, amelyet alig fog kibírni. — Javasoltam, hogy ezen 30,000 pengő összegben az egyesek részesedését egy külön bizottság állítsa össze a vagyon, a jövedelem és fizetőképesség figyelembe vételével • ennek alapján forduljon a bizottság Eger város társadalmához, kérje fel, hogy mindenki lehetőleg a bizottság által megállapított ősz- szeget ajánlja fel s négy havi egyenlő részletben fizesse meg. Ezáltal azt akartam elérni, hogy mindenkinek tehetsége mértékének figyelembe vételével alkalma nyíljon adakozni és az adakozásból lehetőleg senki sem maradjon ki. Ezen előterjesztésem után a városi bizottsági ülésen Radil Károly űr felállt és indulatos hangon kikérte magának, hogy az iparos társadalmat ne sértsem meg azzal, hogy ők selyem ruhában és selyem harisnyában járnak, — s mint az ipartestületi elnök lemondott bizottsági tagságáról és indulatosan távozott a bizottsági ülésről, ott maradt azonban Losoncsy Sándor iparosköri elnök úr, akit a bizottság a szűkebb bizottságba is beválasztott. Radil Károly űr távozása után még felszólalt a földműves társadalom egyik jelenlévő képviselője s abban a kérdésben, amelyet én az igények fslfokoződá- sáról és ezen igényekről való lemondás nehézségeiről elmondottam — a bizottság összes tagjainak helyeslése mellett nekem igazat adott. Ez történt a bizottsági ülésen és én olyan kijelentést soha sem tettem, amely a leközölt jegyzőkönyvben közölve van. Ezek mán nem csodálom, hogy az ipartestületi elnök űr fölhá borodása — aki vagy nem értette meg, amit mondtam vagy nem akarta megérteni — az 6 információja alapján alkalmas volt arra, hogy felháborítsa az ipartestület meiyan tisztelt elöljáróságát, de meg vagyok arról győződve, hogy a mélyen tisztelt elöljáróság tagjai, ha ott lettek volna a kérdéses gyűlésen, nem háborodtak volna fel any- nyíre, mint a mélyen tisztelt elnökük, mert hiszen Losonozy Sándor iparosköri elnök űr sem tartotta a bizottsági ülésen az iparosságra sérelmesnek kijelentésemet, mert különben ő is eltávozott volna, sőt a szűkebb- körű bizottságba további munkásságot nem vállalt volna. Meg vagyok arról is győződve, hogy ha az ipartestület s az iparosság és köztem fennforogni látsző ellentétek egyoldalú elbírálása előtt eng8m is meghallgatott volna vagy azokat, akik még az ülésen résztvettek — nem vesz fel elöljárősági ülésén olyan szokatlan tartalmú és erős fogalaaazásű jegyzőkönyvet, mint tette, mert az ipartestület mélyen tisztelt elöljárósága eddig is meggyőződhetett arról, hogy én, amikor reám az iparos társadalomnak szüksége volt, mindig minden ellenérték nélkül rendelkezésére állottam és saját tapasztalatából tudhatja, hogy minden társadalmi megmozdulásában bensőséges szeretettel vettem részt. Ezen vitában most sem az iparos társadalommal érzem magamat szemben, hanem Radil Károly úrral, akinek talán útjában lehetek és aki az elöljárősági jegyzőkönyvben tiltakoztat a protekció érvényesítése ellen. Ezen protekció kérdésre az a meg/JcuácfL iójifof! jegyzésem, hogy én azt mondtam, miszerint a protekciónak a segítésnél nem szabad érvényesülni, ha Radil Károly úr ezt a kijelentésemet magára vette, úgy én szívesen kijelentem, hogy akkor azt reá is értettem, mart még az ipartestületi elnök űr protekcióját sem lehet ilyen kérdésekben figyelembe venni. Végül a nagyközönség ízlésére bízom annak a megítélését, hogy Radil Károly ur aláírásával megjelent jegyzőkönyvben foglalt elöljárősági köszönetnyilvánítás megilleti-e ezek után is Radil Károly urat. Radil Károly urat pedig ezúton is biztosítom arról, hogy én nekem nincsenek egyéni aspirációim a közszerepléssel kapcsolatban s kár volt éket verni — remelbetőleg csak átmenetileg — az iparos társadalom és köztem, aki, mint városom egyszerű polgára az iparos társadalommal mindig együtt éreztem aminek nem egyszer tanujelét is adtam. Amikor kijelentem, hogy jelen levelemmel bármit is válaszoljon reá, akár az ipartestület igen tisztelt elöljárósága, akár pedig Radil Károly ur, ezt az ügyet a magam részéről lezártnak tekintem, miért is arra kérlek, mélyen tisztelt felelős Szerkesztő Ur kedve* Barátom, légy kegyes ezen levelemnek lapodban helyt adói, mert az egri ipartestületnek más módon nem válaszolhatok, mivel a jegyzőkönyvüket, mely reám vonatkozik, valőszi- nüleg elfelejtették nekem is ki- bézbesíteni. Őszinte tisztelettel vagyok Eger, 1930. november 22. szolgálatkész híved: Dr. Petro Kálmán. SZABADALMAKAT megszerez, értékesít minden államban Aron és MOLNÁR Szabadalmi Iroda B.-pest, Vili., Rákóci út 15. — Felvilágosítás díjtalan. * A »Nagy Mercedes« és a francia sajtó. A Daimler Benz A. G. megjelenése a párisi auto- mobilkiállitáson igen jelentős feltűnést keltett. — A francia sajtó a legmelegebben irt erről az eseményről. Valóban a világnak ezen legidősebb automobilgyára ma már olyan gépeket szerkeszt, melyek a technika legmagasabb követelményeinek — úgy kvalitás mint gazdaságosság szempontjából — legteljesebb mértékben megfelelnek és ugyanakkor a leg- megnyerőbb és legizlésesebb megjelenési formát mutatják.
