Eger - napilap, 1930/2
1930-09-25 / 217. szám
A BÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Orbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG': EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XLL évfolyam 217. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1930 szeptember 25. A törvényhatóság közgyűlése változatlanul fogadta el a vármegye 1931. évi költségvetését Megválasztották a közigazgatási bizottság új tagjait. Eger, szeptember 24. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága tegnap délelőtt tartotta rendes őszi közgyűlését dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével. Napirend előtt az elnöklő főispán nemes veretű beszédben emlékezett meg arról a mély gyászról, amely a nemzetet dr. Vass József nópjólétl miniszter elhunytával érte. A kegyeleten szavakat, amelyek az elhunyt népjóléti minisztert mint az erő, tehetség és érző szív megtestesítőjét aposztrofálták, állva hallgatták végig a bizottság tagjai. A közgyűlés ezután a főispán indítványára dr. Vass József emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Néhány perc kegyeleti szünet után a főispán újból megnyitotta a közgyűlést. Az alispáni jelentéshez elsőnek Graefl Jenő fűzött reflexiókat. Kifogástalan rend van a megyében, de nagy nyomorúság is. Mindenki a nagy állami kölcsöntől várja a helyzet javulását, de a kölcsön ügye nagyon lassan halad, az elkeseredés pedig nagyra nőtt mindenütt. Próféták járnak a falukban és izgatják a népet. A bajokon szóbeszéddel nem lehet segíteni. Nem magyar ember, aki ezekben az időkben izgatással tüzeli a lakosságot. De a szegénység akkora, hogy nem lehet összetett kézzel nézni. Javasolja, írjon fel a közgyűlés a kormánynak, hogy a közmunkákat először Hevesmegyében, annak is a tiszántúli részén indítsa meg, mert ott a legkiáltóbb a nyomor. Krisztián Imre népgyfilések tartását hangsúlyozta, mert' ez az egyetlen módja, hogy a népnek reményt adjanak és megvédjék az izgatók éltén. A szegénységgel kapcsolatban megjegyzi, hogy a főszolgabírák nagyon sok büntetőparancsot adnak ki, mert hitelt adnak a csendőrök gyakran bosszantóan kicsinyes feljelentéseinek. Azután a kisgazdapárt programmjáról beszél, amelyet még mindig sokan nem fogadnak kellő megértéssel és méltánylással. A kisgazdapárt nem a forradalmi gondolatból nyerte létjogosultságát; az egyetemes falusi érdekek istápolója akar lenni. Nem törekszik osztályérdekek szolgálatára, de meghiúsítja más társadalmi osztályoknak a kisgaz dák elgáncsolását célzó törekvéseit. A pártnak nincs meg fölfelé az a megbecsülése, amelyet joggal elvárhatna. Subik Károly: Mi, akik a magyar értelmiséget alkotjuk,ugyan- csak alulról, a paraszti sorból nőttünk ki. Nem tudom elképzelni, hogy ebben az országban ne támogatnák a kisgazdák törekvéseit (Közbeszőlások: Nem tapasztaltuk). Minden törekvés nehézségekkel találkozik, amely bizonyos tekintetben elzárkózik másoktól, de ha a kiegazdatár- sadalom magához öleli.az intelligenciát, összefogott erővel eredményeket fognak elérni. Ne nézzenek bennünket gyanakodó szemmel, és ne gondolják, hogy a csuha és a pantalló érdeke más, mint a csizmáé. Plósz István mint a kisgazda- párt elnöke kijelenti, hogy a .párt nem zár ki senkit a munkából. Nincs más célunk, mint a régi határok visszaszerzése és a küzdelemben szívesen látunk magunk mellett mindenkit, aki dolgozni akar. Botos István felszólalásában a poroszló—mezőtárkányi útnak a vármegyei úthálózatba való felvételét kérte. Széky István egy messzebb programmot adott javaslatában. Gondoskodjék a vármegye más megyékkel való közúti összeköttetéséről, vigye keresztül, hogy a vasútvonal mellett fekvő községek vasúti megállót kapjanak, az egyes községeket megfelelő utakkal kapcíolják össze és gondoskodjanak a földutak karbantartásáról. A felszólalásokra Okolicsányi Imre alispán sorra válaszolt. Megvédte Krisztián Imrével szemben a csendőrséget. Legfeljebb túlbuzgóságról lehet sző, de intézkedni fog olyan irányhan, hogy a főszolgabírák csak a leg- megokoitabb esetben adjanak ki büntetőparancsot. Az utakra vonatkozólag megjegyzi, hogy uj utak építésébe nem mehet bele a vármegye, mert az útalap teljesen igénybe van véve. A közgyűlés ezután különböző bizottságokat alakított meg a következőkben: A kijelölő bizottságba a törvényhatóság Plósz Istvánt, Borhy Györgyöt rendes tagokká, Radil Károlyt póttaggá választotta, a főispán a maga részéről Dutkay Pált, Lipcsey Pétert rendes és Beniczky Aladárt póttagnak, az alispán Győrffy Kálmánt, Tóth-Csepreghy Andrást rendes és Gröber Jenőt póttagnak nevezte ki a bizottságba. Az összeférhetetlenségi bizottságba Brezovai István, Beniczky Aladár, Borhy István, Dőry Gyula, ifj. Győrffy Kálmán, Graefl Károly, Ivády Béla, Kriston Endre, Lipcsey Árpád, Öszterreicher Dezső, Török Kálmán, Szigety Pál dr., Szabó Szilárd dr., Tőth- Csepreghy András, Szent Ivány Farkas, Kovács András, Gröber Ferenc, Hodosy Gedeon, Krisztián Imre, Plősz István, Sáry Béni, Sumi István, ifj. Gál András, Terstyánszky Dezső, dr. Lipcsey Péter, dr. Erlach Sándor, Psulovits Lajos, Palátsik Jenő, Hirling Gyula, gróf Kegle vich Gyula bizottsági te gokat delegálták. Az igazoló választmány tagjai: Gröber Ferenc, Dutkay Pál, Szabó Szilárd dr., Lipcsey Páter dr., Juhász Ferencz, Kovács András, Horváth Gáza dr. Lo• sonczy Sándor lettek. A közgyűlés a közigazgatási bizottságban megüresedett helyet Keglevich Gyula grőffal töltötte be, majd a közigazgatási bizottságból ez év végén kilépő tagok helyének betöltéséről intézkedett. A bizottságba ugyanazokat választotta be, akik a sorsolás alapján kilépni kényszerültek volna, névszerint: Beniczky Elemér, Plósz István, Borhy György, Török Kálmán, Gosztony Andor bizottsági tagokat. A közgyűlés ezek után rátért a vármegye 1931 évi költségvetésének Ietárgyalá8ára. Dr. Búzás Endre tb. vm. főjegyző, előadó tételenként ismertette a költségvetést, amelynek végösszege 919 555 pengő, ősz szesen 29 92% pótadóval. Hatvány Endre báró több tételnél kifogásolja a kiadásokat. Az irodai költségekre, napidijak- ra, útiköltségekre, épületek karbantartására, távbeszélésekre beállított összegeket soknak tartja. Szóváteszi a 60-as emlékmű ügyét. Tiszteletreméltónak tartja a célt, de véleménye szerint, amikor éhező és nyomorgó élők ezrein kell segíteni, nem szabad anyagiakat hóit kőbe fektetni. Más megoldást válasszunk a hősök emlékének megörökítésére, olyan megoldást, amellyel az élőkön is segítünk. Inkább egy kórházat építsünk a hősök emlékezetére. Vitéz Subik Károly : Nem ősz • tóm a bizottsági tag úr véleményét ebben az ügyben. Mi nemcsak az élőkön akarunk segíteni, hanem jövőt is építünk. Nemzeti kötelesség a hősök emlékének megörökítése. Ha én elviszem egy kórházhoz az ifjúságot, az nem tesz rá különösebb hatást, de ha egy impozáns emlékműhöz vezetem, az felkelti benne azokat az érzéseket, amelyekre az új ezerév megalapozásához feltétlenül szükség van. Szinyey-Merse Jenő hibáztatja, hogy a megyei városok nem járulnak hozzá a törvényhatóság központi tisztviselőinek nyugdíjához, holott azok munkáját igénybeveszik. A készülő községi háztartási törvény parlamenti tárgyalásánál ezt szóvá fogja tenni. 1 rak Gáza polgármester: A megyei városoknak éppen elég gondot ad saját tisztviselőik nyugdíjának fedezése. Hermann István kisgazda szintén nagynak tartja a költség- vetést és csak 10—20 százalék
