Eger - napilap, 1930/2

1930-09-25 / 217. szám

2 EGER 1930. szeptember 25. c ökkenténel hajlandó elfogadni azt. Annak a véleményének ad kifejezőét, hogy ciökkenteni kel­lene a tisztviselők fizetését, Okoliciányi Imre alispán té­telenként megadja a felvilágosí­tásokat báró Hatvány Endrének és végeredményben kijelenti, hogy a költségvetés kereteit nem le­het tovább szűkíteni. Hermann felszólalására meg­jegyzi, hogy a költségvetés nem tartalmazza a tisztviselők fizeté­sét. A tisztviselői kar megtette a kö­telességét amikor a súlyos gaz­dasági helyzetre való tekintet tel lemondott a 15 évs szokásos karácsonyi jutalmáról, amelyet a megtakarításokból szokott kiutalni a vármegye. Evvel 36 ezer pengő megtaka­rítást értek el. A közgyűlés ezek után változat­lanul elfogadta a vármegys ház­tartási, nyugdíj és alap költ­ségvetéseit. Egri diák sikere a bécsi marathoni futóbajnokságban Eger, szeptember 24. Zelenka István, az egri köz- igazgatási tanfolyam hallgatója, aki tavaly megnyerte a magyar marathoni futóbajnokságot. vasárnap 28 induló közöl har­madik lett a Bécsben megrendezett nem­zetközi marathoni futóbajnok­ságban. Ideje 2 óra 51 perc volt. Szolgabirói kirendeltséget létesít a vármegye Fásztón Ivády Béla, a pásztói kerület országgyűlési képviselője, a vár­megye tavaszi hö'.gyűlésén in­dítványt tett, hogy a vármegye létesítsen szolgabi­rói kirendeltséget Pásztón, mert a pásztókörnyéki lakosság osak nehezen tudja megközelí­teni a járás székhelyét: Hatvant. A kirendeltség felállítását az is kívánatossá teszi, hogy a pász­tói ipar és kereskedelem fellen­dítésére ez az egyetlen lehető eszköz. A közgyűlés akkor utasította az alispánt, hogy vizsgálja meg a helyzetet és tegyen jelentést a törvényhatóságnak. Okolicsányi Imre alispán a vármegye tegnapi közgyűlésén megtette előterjesztését, amely­ben szükségesnek mondotta ki a kirendeltség felállítását és kér­te a törvényhatóságot, szavaz­zon meg erre a célra évi 1200 pengőt a hivatali teendőket vég­ző szolgabirő költségeire és 500 pengőt a kirendeltség felállítá­sával kapcsolatos költségekre. A közgyűlés báró Hatvány Endre, Ivády Bála, Ssigety Pál dr. és vitéz Subik Károly fel­szólalásai után a kirendeltség felállítását szó többséggel kimondotta. Január 7-ig egri viszonylatban nem lesz vonatkorlátozás Eger, szeptember 24. A Máv. hivatalos közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy október 5 töl május 14-ig korlá­tozni fogja a vasúti személyfor­galmat. A forgalom korlátozása a Máv. miskolci üzletvezetősége terüle­tén közlekedő vonatokat egy­előre nem érinti. így tehát Eger­ből január 7-ig változatlanul ugyanannyi vonat fog kiindulni s beérkezni. A miskolci üzletve- zetőség területén a forgalom korlátozására csak január 7 töl kerül sor, amikor a zord időjárással együtt járó utascsökkenés miatt fognak kevesebb vonatot járatni. Ez a korlátozás január 7-től március 27-ig tart majd. Rz Örök Bíró négyarcú kerubjai. A bírák és ügyészek egri kongresszusa alkalmából elmondotta Holik Sámuel dr., jogakadémiai magántanár. II. rész. Da vájjon ez az emberséges arc irgalmatlan szigorrá fog-e keményűlni, ha nem ártatlan ügyfél, hanem megtévedt bűnös áll vele szemben ? ó nem! Az az emberarcú kerub, mielőtt lángpallosát megsuhogtatná,igye­kezni fog behatolni az embari lélek szövevényes mélységeibe, azokhoz a gyökérszálakhoz, me­lyeket megrontott Ádám bűne, azokhoz a bonyolúlt összefüg­gésekhez ée méregcsatornákhoz, melyek a legkülönbözőbb irá­nyokból vezetik és öntik az át­öröklés, a rossz nevelés, a kör­nyezeti behatások mérges infek­cióit az elhatározások és cselek­vések gyökereire. Hogy a bíró helyesen ítélhessen, mélységesen ismernie kell az embert, ezt az átokkal vert, a bűn infekcióival elnehezített, küzködő, vergődő, tisztúlni vágyó, de minduntalan elbukó nyomorék titánt, ismer­nie kell az egyén lelkén átro- bajló életniagara milliónyi meg- villanását, mely mind otthagyja a lélekben reflexét, ingerét, üle­dékét és azt eredményezi, hogy az embert csak mint a társa­dalmi és gazdasági erőviszonyok függvényét — felelős függvé­nyét mindenesetre — de mégis csak környezete függvényét le­hessen igazán megérteni. Ha a bíró szert tesz erre a széles és mélységes emberismeretre, akkor az élet éjféli oldalának minden­napos szemlélete dacára is meg­marad, sőt egyre erősödni fog banne egy nagy, komoly embari megértés és részvét Ádám gyer­mekének. e hajnalból született bukott angyalnak vergődéseivel s elbukásaival szemben és ke­resztényi irgalommá nemesedve érvényesülni fog a bíró ítélke­zésében is azon 1 attitűdök közt, melyeket a jogszabály a legtöbb esetben engedni szokott a bíró­nak. És ezt az embaries, irgal­mas leszállást az embari gyar­lóság türelmes latolgatásához megint kitől tandíja a bíró, ha nem attól a szigorú igazságos­sága mellett is irgalmas Istentől, aki az emberi gyengeséget ma­gára öltve leszállt és oltáraink örök Bethlehemében leszáll szün­telen a mi gyarlóságainkhoz, hogy el ne vesszen örökre a sárba hullt gyémánt, a halhatat­lan emberi lélek. A Kerub harmadik arca az áldozati állat ábrázata. Ez jelenti a bírói lelkűiét harmadik voná­sát, melynek neve a súlyos ál­dozatokba kerülő lelki függet­lenség. A bírói munka nem abban különbözik más foglalkozásoktól, hogy époly verejtékes és ideg­őrlő, mint amilyen felelősség- teljes, hanem abban, hogy a bíró­nak hivatása érdekében egy örökös mortifikációban, hajla­mainak és szenvedélyeinek öl­döklésében fel kell áldoznia ked­ves önmaga egy részét ama lelki függetlenség megszerzésére, me­lyet az igazság keresése és ér­vényesítése megkövetel. Az a híres bírói függetlenség, melyet a közfelfogás nyomása alatt a közhatalom mindenfelé intézmé­nyesen körülbástyázott, igazán csak akkor valósul meg, ha a bíró az igazságnak mindenek felett való szent akarását elsán- colja önleikében is minden szen­vedély, gyűlölet és ellenszenv, haszonlesés és irigység, indula­tosság és rokonérzés ellen. Aki az igazság égő csipkebokrához közeledni akar, az oldja le a sa- rút lábairól, legyen ereje — ha még annyira fáj is — kitépni magából minden olyan hajlan­dóságot, amely megzavarhatná tiszta látását, megvesztegethetné ítéletét, befolyásolhatná pártat­lanságát. Még azokat a szent és tiszteletreméltó érzelmeket is, melyek szírünket a baráthoz, a hazához, a valláshoz fűzik, me­lyektől csak utolsó leheletünk­kel akarunk megválni, a bíró­nak el kell hallgattatni a szívé­ben, amikor annak a megálla­pításáról van szó, hogy hol van vagy mit követel az igazság. Szívet vérző, fájdalmas áldozat ez, melyet a bírónak sokszor , nap-nap után meg kell hoznia, de hiába! csak az áldozatok, önlegyőzések, lemondások és ir­tások aszketikus szent földjén emelkedhetik az a magas ethikai talapzat, amelyen bizalomger­jesztő, makulátlan tógában áll a bírói pártatlanság és becsületes­ség. Az igazság kultuszának ezt a hősi temperamentumát, amely önmagát feledni, önmagát ki­fosztani és feláldozni tudja az igazságért, hol kereshetné, hol kérhetné jobban a bíró, mint Is­ten házában, attól az isteni ál­dozati Báránytól, aki az oltáron a világvégezetéig szüntelenül megújítja azt a golgothai áldo­zatot, melyben feláldozta magát az igazságért. De erre a hősi ethikai tempe­ramentumra a bíró csak akkor lesz képes, ha tekintetét állan­dóan fenn a magasban jártatja. Neki sohasem szabad felednie, hogy e beszennyezett, nyomo­rúsággal teljes, elmúló világ fe­lett van egy másik láthatatlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom