Eger - napilap, 1930/1
1930-01-01 / 1. szám
1930. január 1. EGEK 5 2Í3as jutott soha tsz8$ekb?,hogy egyesülésbe rejlik az erő, ami ma a magyar munkásság táborából annyira hiányzik ? Ki segítsen rajtatok, ha magatok nem törődtök saját sorsotokkal ? Ne higyjétek, a töke nem áll szervezetlenül és bizony erős nagy tábor tud caak vele megbirkózni. Jöjjetek, erősítsétek táborunkat, ne hagyjátok magatokat senki által lebeszélni, amíg meg nem győződtök elveink tisztaságáról ás ha úgy találjátok, hogy es az eszme nem felel meg a ti életkö- vetelsnényeiteknek, akkor hagyjatok magunkra bennünket. A mi táborunk nemzeti alapon nyugszik, harcol a kizsákmányoló kapitalizmus ellen és szociális eszméktől van átitatva. A munkás tehát saját érdekében cselekszik, amikor zászlónk alá szegődik és az a munkás, aki saját sorsával nem törődik,-nem 'érdemel jobb megélhetési lehetősége*. Szakos János, munkás, az egri keresztényszocialisták vezérlőbizottságának elnöke. A Rudlof testvérek. Huszonkét esztendős múltra te- kiut vissza a Rudlof testvérek villany- szerelési műhelye. Mióta a cég megalakult, lassú de következetes munkával küzdötte fel magát a legelső hevesmegyei villamos-cégek közé. Ez alatt az idő alatt a legjelentősebb ilynemű munkákat végezte a vármegye területén, mindig a legnagyobb megelégedésre. így az érseki rezidencia, a főispáni lak, a főkáptalan kanonoki palotái, az Egyházmegyei Takarékpénztár, Hevesmegyei Takarék villanyszerelési munkái mind az ő műhelyüket dicsérik. Az elmúlt évben a régi, Széchenyi uccai műhelyből, amely szűknek bizonyult, már új helyiségbe költöztek a Kaszinó üccába, ahol a legmodernebb szakmai dolgokat tartják raktáron. Mióta a rádió elterjedt, ebben a cikkben is a legmodernebb lett a Rudlof cég: Eger rádióinak legnagyobb részét ők szállították és szerelték fel. A műhelyt kibővítették és most már hosszabb idő óta a galvanizálást és fémcsiszolást is a legnagyobb szak- szerűséggel végzik itt. Házi telefonokat is szerelne^, sőt a legizlése- sebb selyem lámpaernyőket is itt készítik. A cég szolidságát, megbízhatóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Eger és Hevesvármegye legelőkelőbb házainak a Rudlof testvérek lettek a házi szerelői, amellett, hogy az újabb időben emeltközépületek legnagyobb részében ők készítették el a villamos szakmunkákat. * Valódi aiacskai darabos szén kizárólag az egyedelárúsí- tónál, Kulcsár Gábor szénkereskedőnél kapható, kő- és pormentesen 1 q P 3.20, házhoz szállítva. 30S a SINGER WRRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK K A gümőkór elleni küzdelem jelenlegi állása Hevesvármegyében Irta: Czekkel Ferenc vármegyei tiszti főorvos. Eger, december 31. Tuberkulózis, vagy gümőkőr ; amikor ezt a két szót leirom és amikor az én feladatomra gondolok, amelyet ezen pár sorban kell megoldanom, először is arra a tájékozatlanságra kell gondolnom, arnely- lyel a nagy tömeg, kellő előkészült- ség és képzettség nélkül ezen rettenetes erejű ellenségével szemben áll. Idézett szavakat mindenki ismeri, de vajmi kevesen vannak olyanok, akik az általuk kifejezett, az emberiség életét veszélyeztető tényezők ezen egyik legnagyobbikát, annak mindennapi életünkben való veszedelmes behelyezkedését, kellőleg megfontolva éreznék és értékelnék. A két szó csak szálló ige, egyik fülünkön be, a másikon kimegy. Szinte olyan sokat halljuk, olyan sokat látjuk, hogy niegszo- kottságuk miatt nem állunk meg felettük elmélkedni. Mint a harcoló katona, aki mellől rendekbe dönti az ellenség golyója bajtársait, nem tekint jobbra, balra, hanem a fegyvert görcsösen marokba szorítva rohan előre, úgy nem vesszük már észre mindennapi elfoglaltságunk között a hiányzó sorokat, amelyeket a gümőkór éles, nagy halál kaszája vág, tarol le körülöttünk. Megszoktuk. Epen az általunk való megszokás a gümőkór legveszedelmesebb fegyvere, mert megszünteti a véde- zést, az állandó veszély érzetét eltompítja, homályosítja. Nem vesz- szük észre, hogy a halálos csirák mellettünk sétálnak. Épen azért mert állandóan érintkezünk velük. Nem rohamoznak bennünket, mint a pestis és a kolera, hangos riadókkal, hanem állandó hatalmas, de csendes akna-harccal döntik ki életünk fáját. És ezt a háborút, mint a nagyváros az utca kábító zaját, mi nem is vesszük tudomásűl. A vázolt körülményben rejlik a gümőkór legnagyobb veszedelme és az elmondottak mutatják meg azt az utat is, amelyen az ellene való küzdelemben haladnunk kell. Napjainkban minden müveit ember tudja már, hogy a közegészség- ügyi munka legnagyobb, illetve leg- eredményosebb része nem a betegségek meggyógyításában, hanem kitörésük, terjedésük megakadályozásában rejlik. Ismernünk kell a gümőkór támadási lehetőségeit, búvóhelyeit, el kell pusztítanunk a gümőkór csiráit, el kell távolíta- nunk közeliinkből különösen azon embertársainkat, akik a csiráknak kifejlődésére, szaporítására legalkalmasabb táptalajnak látszanak. Ezen eljárások eredményes alkalmazása csak azon esetben lehetséges,ha a gümőkór tulajdonságaival az emberek legnagyobb része tisztában lesz, amikor majd a helyzetet tárgyilagosan ismerő közönség hajlandó is lesz arra, hogy az emberiség legnagyobb háborújára, amelyben elesettek nincsenek, csak megmentettek, amelynek öntudatlan bősei azok, akik embertársaik évezredes egészségtani tudatlanságának estek áldozatául, tetemes anyagi áldozatot fektessen be. Az áldozatot befektetésnek azért nevezem, mert a közegészségügy költségei közvetve jól jövedelmező gazdasági eredmények alapjai, amelyek az egészségesnek megmaradt honfitársak munkájának gyümölcseiben mutatják fel kamatos kamataikat, mint az állam népességi, gazdasági, erkölcsi, egyszóval hatalmi megerősödésének folyamatait. Ha a közegészségügyi anyagi befektetés nagy haszna hónapok vagy éveken belül mutatkoznék, szívesen és bőven áldoznánk céljaira. De mert a gyümölcs csak évtizedek múlva lesz teljesen, mindenki előtt bebizonyíthatóan éretté és mert ezen összefüggő eredmény legtöbb embertársunk által elképzelhetetlen, nagyon is szűkkeblűek vagyunk a közegészségüggyel szemben. Olyan felnőttekké kelta mostani gyermekeket nevetnünk, akik, egészségügyi gondolkodásban nővén fel, majd megvalósítják a közegészségügyileg tökéletesen berendezett Nagymagyarországot. Ez a korosztály majd megvívja az eredményes harcot a gttmőkór- ral is. Eltekintve Hevesvármegye giimő- kóros állapotának ezen idő szerinti, az országos átlagnál hol jobb, hol rosszabb mutatójától, elmondom, hogy a vármegye miben látja a küzdelem jelenlegi, sajnos még mindig csak bevezetőnek nevezhető időszakának eszközeit. A tantestület tagjainak az eddigieknél még alaposabb egészségtani kiképzése. Következményesen, a tanulók észszerű egészségtani gondolkodásra, életre való nevelése. Szabadbani, erdei, kerti iskolák létesítése azért, hogy a beteg, így esetleg az egészséget társakat megfertőző tanulókat elkülönítsük és őket lehetőleg meggyógyítsuk. Gyermeknyaral tatás. Tüdőbeteg (dispensaire) gondozók létesítése, hogy azok a gümőkór elleni harc központjai, várai legyenek. Egészségügyi mintajárások létesítése, hogy ott az egészségügyi berendezkedések a többi közigazgatási egységeket megelőzve létesí- tessenek, azon célból, hogy eredményeik követendő példaként legyenek a vármegye többi lakossága elé állíthatók. Gümőkóros szanatórium, kórházi osztályok létesítése, a beteg egyének elkülönítésének és gyógyításának céljaira. A felsorolt eszközöket céljaira felhasználó, az egész mozgalmat összefogó, a gümőkór elleni nagy propaganda, a mely megfelelő tárgyú népszerű előadások tartása, nyomtatványok terjesztése és kiállítások rendezése által valósítható meg. Fenti eszközök az egészségügyi eredmények magjait részint az ifjúság, részint a felnőtt lakosság között hintik el. Örömmel jelenthetem hogy felhasználásukra, részben a kezdő, részben a haladó lépések vármegyénkben már megtörténtek és kifejlesztésük akadályát ezen idő szerint és a közel jövőben csak is az anyagiak hiánya képezi. A tantestület tagjainak és a tanuló ifjúságnak egészségtani kiképzése az utóbbi 5—6 év alatt alaposabbá vált. Az egri, gyöngyösi, hatvani stb. erdei iskolák létesítése a legközelebbi évek feladatai közé tartozik. Vármegyénk a gyermeknyaraltatási akcióból minden évben kiveszi a részét. A hatvani tüdőbeteg gondozó, hála a hatvaniak fejlett egészségügyi érzékének, már régen működik. Az egri és gyöngyösi intézet, tekintve a megtett előkészületeket, minden pillanatban megindulhatna, ha a két város a szükséges anyagiakat a mozgalom rendelkezésére bocsáthatná, más szóval, ha költségvetésébe felvett minden egyes tétel nem volna a gümőkór elleni harc költségeinél fontosabb és a közérdek szempontjából előbbre való ?! A gyöngyösi egészségügyi mintajárás tényleges működésének megindulása 1930-ban biztosítottnak látszik. A somorréti 500 ágyas szanatórium 1930 őszén, de legkésőbben 1931 tavaszán megnyílik. A vármegyében működő négy kórház gümőkóros betegek kezelésével is foglalkozik. Hevesvármegye orvosai három év óta évenként legalább 400 egészség- ügyi tárgyú népszerű előadást tartanak, melyeknek legkevesebb egy negyed része a gümőkórral foglalkozik. így évenként átlr.g minden község kap legalább is egy, orvos által tartott, gümőkór elleni harcra kioktató előadást. A nem orvos által tartott hosonló tárgyú előadások száma az említettnél még nagyobb. Elmondottakból látható, hogy vármegyénkben a gümőkór megsemmisítésének kérdésével foglalkozunk és nincsenek elháríthatatlan akadályai annak, hogy a folyamatban levő mérsékelt mozgalom hasznot hajtó lavinává nőjje ki magát. A küzdelem felsorolt módozatai mind a propaganda különböző fajai, és közvetve vagy közvetlenül a karcolás eszközeit ismertetik meg. Az igazi, nagy eredmények és sokirányú hasznok majd csak akkor fognak mutatkozni, amikor a sárral félként, nedves falu, sötét lakószobáktól, mint a gümőkór egyik leggyakoribb melegágyától, mindenki űgv fog megrettenve visszariadni, miut egy „pe8tises beteg“ feliratú háztól irtózva elfordulna és amikor általános lehetőség lesz arra, hogy a kezdődő gümőkórossal, ismeretei alapján, ártalmas izgalmak kiváltása nélkül kórisméje közölhető legyen, s a betegség gyógyulásáig a beteg maga igyekszik majd embertársait, így a mást megfertőzés lehetőségeit elkerülni, más szóval önmagát iparkodik majd elkülöníteni. Természetes, hogy a gümőkór biztos gyógyításának fölfedezése a megelőző munka legnagyobb részét fölöslegessé tenné. * Szenvedő nőknél a természetes Ferenc József keserűvíz könnyű, erőlködés nélkül való bél- kiürülést idéz elő és ezáltal sok esetben rendkívül jótékony hatás sál van a beteg szervekre. A női betegségekre vonatkozó tudományos irodalom több megalkotója írja, hogy a «Ferenc József« víz kitűnő hatásáról a saját kísérletei alapján is alkalma volt meggyőződést szerezni A Ferenc József víz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. * A Széchenyi »Papagáj« mulatójában nagy Szilveszteriműsor. Záróra reggel 6 órakor. Korhelyleves ! * Meghívó. A Mária uccai róni. kath. Földműves Olvasókör újév napján d. u. 4—12 óráig táncmulatságot tart. (Belépődíj 1 P) Eger város földműves fiatalságát ezen az úton tisztelettel meghívja az elnökség. 296
