Eger - napilap, 1929/2

1929-08-30 / 146. szám

««« 10 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL, évfolyam 146. szám ♦ Péntek Eger, 1929. augusztus 30. Meggyilkolta édesanyját és holttestét a kútba vetette. Sajóecseg, aug. 29. Novemberben bestiális anya- gyilkosság történt Sajóecseg köz- ■égbaD. Ifj. Almási Ferenc, hogy hozzájuthasson örökségéhez, ólmosbottal agyonverte édes­anyját, akinek holttestét a szal­makévébe kötötte és behajitotta a ház udvárán levő kerekeskútba. A gyilkosság után elhíresztelte, hogy édesanyja eltűnt, de a ku­tatására indult falubeliek nem­sokára megpillantották a holt­testet a kutban. Almási Ferenc, édesanyja te­metésén megtört és a csendőrök előtt töredelmes beismerő vallo­mást tett. Letartóztatták és azóta a miskolci fogház lakója. A vád­irat nemrégiben elkészült és ebben gyilkosság bOntette miatt emel ellene vádat az ügyészség. Újjászervezik a gyümölcs és selyem termelést. Eger, augusztus 29. A magyar gyümölcstermelés és a selyemtenyésztés újjászer­vezésének szükségességét han­goztatta Mayer János főldmive- lésügyi miniszter, egyik legutóbbi nyilatkozatában. Magyarorszá­gon nincs rendszeres tömeggyü­mölcstermelés. Pedig Magyaror­szág talaj- és éghajlati viszonyai a legjobb és legizleteeebb gyü­mölcsök termelését is lehetővé teszik. Különösen a Tiszaháton és a Dunántúl nyugati és déli ol­dalán lehet nagyon értékes téli elálló gyümölcsöt termelni. A minisztérium már felállította azt a kimutatást, amelynek alapján minden vidékről, sőt községről megállapítható, hogy milyen fajta gyümölcs teremett a legjobban. Ennek a figyelembevételével fogják felállítani az úgynevezett termelési körzeteket. Selyemtenyésztésünk fejleszté­sével is törődnünk kell, hogy lépést tartsunk a többi államok ezirányu törekvésével. A Csocka- ország első évi termése 350 ezer kg. volt, míg az ez évi termés mintegy 550 ezer kg ra tehető. — Selyemgubő-termelésünk na­gyobb arányú fejlesztésénél eper­fa állományunkat is növelni kell. A községek megkapják a házadót, de elvesztik a kereseti adót Készül a községek háztartásáról szóló uj törvényjavaslat. Budapest, augusztus 29. A községek háztartásáról szőlő törvényjavaslat pénzügyi részé­nek előkészítésén dolgozik We- kerle Sándor pénzügyminiszter. A községi háztartások tudva­lévőén nehéz helyzetben vannak és ezért kell a szükséges törvé­nyes intézkedések megtételét biz­tosítani. Beavatott helyről nyert érte­sülésünk szerint a községeknek visszaadják a házadőt, ezzel szem­ben azonban elveszik tőlük a kereseti adót. Könnyíteni fog a törvényja­vaslat a községeken a várme­gyei adók behajtásánál is, hogy ez ne terhelje meg nagyobb ki­adással a községeket. Felmerült az a gondolat is, hogy csökkentsék a borfogyasz­tási adót, ebben az esetben azon­ban a községek háztartását más módon kell kártalanítani. A kormány rendkívül fontos­nak és sürgősnek tartja a köz­ségek háztartásáról szőlő tör­vényjavaslatot és ezért még ebben az évben a Ház elő terjeszti. Négerekkel utánoztatják a mezőkövesdi hímzéseket Vissza kell térni az eredeti matyómintákhoz. — Csak az állam j állíthatja talpra az ősi háziipart. A magyar textilipari export tekintélyes réizét képviseli a metyőhimzés. Úgy a belföldi, mint a külföldi piacokon a ked­ves, egyszerű népiéi kézimunka már a háborúelőtii években meg­hódította a piacokat. A háború előtti években, mikor még a mű­selyemfonalak nem állottak azon a magas fokon, mint ma, valódi selyemből készültek a matyó kézimunkák. 1919-ben a konjunktúra kezdetén újból felfedezték a matyó kézi­munkákat, úgyhogy elvesztette a világhírű matyóhimzés az ere­detiségét. A tömegmunka követ­kezménye az lett, hogy a matyóhimzés konkurrenciát ka­pott a madagaszkári árukban, a kövesdi tucatkészítményeket négerekkel utánoztatják és ezek­kel a hamisítványokkal áraszt­ják el az eddig megszerzett pia­cokat. A kövesdiek érdeke tehát elsősorban az lenne, hogy sza­kítsanak a mai töoiegmunkával és készítsenek inkább keveseb­bet, de azok legalább kifogásta­lanul készüljenek, úgyhogy visz eza lehessen szerezni az elvesz­tett piacokat. Mezőkövesdi hírek szerint kartelt kellene létesíteni a varratóknak, Arról is tárgyalnak, hogy há­ziipari szövetkezetbe tömörül­nek. El fog sorvadni a matyó háziipar. Újra vissza kellene térni a régi stílushoz, bizottságot kell felál­lítani, amely kiválasztaná a te­hetséges rajzolókat, akik az elő- rajzolást végeznék. De ezt csak állami támogatással tud­nák keresztülvinni. Szükség volna tehát, hogyha a kultuszkormány ellenőrzése alatt történne az átszervezés, mert az értékes háziipari mun­kát nem szabad elveszni hagyni. Országos érdek fűződik a ma- tyóhimzések eddigi készítésének megváltozásához és nem szabad ezt a kérdést mel­lékvágányra terelni és a legfon­tosabb feladat, hogy az állam még most kellő időben álljon a követőiek rendelkezésére. Időjárás. Eger, augusztus 28. A Metcorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg- í nap 29 4 C. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 150 C fok. Ma reggel 7 órakor 19 4 C fokot mértek. — Ugyanekkor barométer állás 0 fokra és tengerizínre redukálva 7650 mm. Szélcsend volt. A feltámadás felé. Dr. Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselő. A hadsereg harcképesaőgét és a nemzet védőképességét kizá­rólag az uj hadkiegészítőd rend­szerre való áttéréssel tudjuk el­érni, amely a sorkatonaság mö­gött a kiképzett tartalék millióit bírja táborában. Ezt annál in­kább kérnünk kel), mert az án- tántnek egyik kiváló tagja is azt hangoztatta a leszerelést előké­szítő konferencián, hogy a tar­talékok a fegyverkezés mérvé­nek megállapításánál ne vétes­senek figyelembe. A miniszterelnök két feltételt szabott a toborzási rendszerről az általános hadkötelezettségi rendszerre való áttérésre. Az egyik a leszerelési konferenciák várható csődje, a másik feltétel pedig az, hogy azokkal az or­szágokkal karöltve, amelyek szintén legyőzött országok, bi­zonyos kollektiv lépést tegyen a magyar kormány az entente- hatalm&knál: engedjék meg azt, hogy az általános vadkötelezeit- ■ég rendszerét életbe léptesse. Ami a leszerelési konferenciát illeti, tudjuk, hogy ez mennyire kátyúba jutott. Az egész lesze­relési konferencia tulajdonkép­pen a hipokrizis bűnében szüle­tett, a hipokrizis bűnében él és tengődik tovább és a hipokrizis bűnében fog elpuszlúlni, Mert hiszen azok a határozmányok, amelyek erre vonatkoznak, meg­szabják azt, hogy a leszerelést ellenőrző bizottság tíz évenkint tartozik ellenőrizni: eleget tet­tek-e az érdekelt államok a le­fegyverzési parancsnak? És mit látunk? Idestova tizenegy esz­tendeje, hogy a háború lezajlott és még mindig csak ott tartunk, hogy a tulajdonképpen való le­szerelési konferencia meg se nyílt és annak ellenére, hogy letelvén a tíz esztendő, esedékes volna az első ellenőrzés vájjon ele­get tettek-e az államok a lesze­relési parancsnak: minden hiá­bavaló, az ellenőrzés nem tör­ténhetik meg, mert hiszen az el­lenőrzést el sem rendelték. Ami történt, az csak az, hogy a leszerelést előkészítő konferen­cia ült öisze és azon Litvinov orosz delegátus a Mefisztofelesz szerepét, a kinai delegátus a tréfáskedvü ugrató szerepét ját­szotta és az ott elhangzott be­szédek hatása alatt olyan lavi- rozás következett be, amelyről Lloyd George ezt irta: »Joggal megcsalatottaknak ér- zik magukat a legyőzött, érde­kelt nemzetek, mert a beígért leszerelésnek még a megkezdése is elmaradt«. — Bernidorf gróf

Next

/
Oldalképek
Tartalom