Eger - napilap, 1929/2

1929-08-30 / 146. szám

2 EGER 1929. augusztus 30. »»g'unm ■•At&MHif.JM&K. pedig azt mondotta: »Ez a le­szerelési komédia tulejdonképen az érdekelt államoknak biztosító szövetkezete minden leszerelés ellen.* Nekünk is készülnünk kell, anélkül, hogy háborút akarnánk, készülnünk kell, hogy készület- lenül ne találjanak bennünket ez események. Hiszen mi Nyu- gut-Eurőpának előretolt hadál­lásában vagyunk és Közőp-Euró- pa békéjének őrzői vagyunk. Semlegességet fogadunk és sem­legességet tartunk fenn, de ezt a semlegességet csak fegyveres erővel tudjuk biztosítani. Van egy másik út is, de ez a másik ut, amelyet ellenségeink tanácsolnak, szuggerálnak kü­lönböző utakon és módokon, az öngyilkosság, a kétségbeesés útja volna. Ez az ut odavezet, hogy teljesen pacifista húrokat pen­gessünk, hogy egy egész ellen­séges, felfegyverkezett világgal szemben teljesen pacifisták le­gyünk, azaz tartsuk oda nya­kunkat ellenségeink igazságtalan itélöszákének bárdja alá : ha már végtagjainkat levágták, vágják le fejünket is; ássuk meg sírun­kat, feküdjünk bele, várjuk szé­pen a halált, hogy kárőrvendő szomszédaink hadd rúgjanak bele a mi szégyensirunkba és egy világraszóló, égbekiáltó nagy tragédiának kétségbeesett Petur bánjaiként kiáltsuk oda a nem­zetnek: Bánk bán, jóéjszakát! Az újságírás boszorkánykonyhájából. A genfi statisztikai hivatal ta­nulságos adatokban számol be a világ 33 országában közzétett körkérdés eredményéről, mely érdekes világot vet a civilizált világ sajtóviszonyaira. Száz évvel ezelőtt az egész világnak alig volt néhány száz újságja. Ma Németországnak ma­gának 3.812 napilapja és 4309 folyóirata van. Belgiumban 1100 újság jelenik meg. Spanyolor­szágban 2000, Dániában 320, egy­milliónál magasabb példányszam- ban, ami azt jelenti, hogy az or­szág minden harmadik lakősára egy újságszám jut. Az Egyesült- Államoknak (1920-i adat) 2400 napilapja és 14.800 folyóirata je­lenik meg, 35 millió példány­számban, Franciaországnak csu­pán Páriában száznál több na­pilapja van, az egyik már a mil­liós példányszőmot is meghalad­ta. Az Egyesült-Államok sajtó­jának 1923-ban 10.267 üzeme és 238.500 alkalmazottja volt, — hir­detéseiből csupán egy év alatt (1925) 750 millió dollárt vett be, ezzel szemben elhasznált 2 millió 900.000 tonna papírt. A sajtóvilág elüzletiesedése sú­lyos horderejú elfajulásokat idé­zett elő. Egy amerikai sajtóki­rály, aki 1887-ban San Francis­kában egy lapot örökölt az aty­jától, ma 24 napilapnak, 14 heti­lapnak és 11 havi folyóiratnak a tulajdonosa. — A Magyar Turista Egyesület Egri Bükk Osztályának kirándulása : 1929. szeptember 1-én: A várhegyi kilátótorony megtekintése. Út­irány : Donát tető—Tiba—Bikkbérc -—Vár hegycsúcs. Indulás az eger­vári állomástól I-ső csoport reg­gel 6 órakor, vezető: Hubay Jó­zsef. Il ik csoport reggel 7 óra­kor vezető dr. Cservény István. Az ősszel már megjelennek az ország­utakon a motoros csendőrök Eger, augusztus 29. A magyar közbiztonság vé­delmére, — mint ismeretes — a belügyminiszter törvényterve­zetet dolgozott ki, 8mely a ciendőrség átszervezésére irá­nyul. A törvényjavaslat, bár már hónapok óta készen áll, nyári szünet előtt nem kerülhetett a parlament elé mint beavatott forrásból megtudtuk, a belügy­miniszter a tervek egyrészét függetlenül a törvényjavaslattól akarja most már megvalósítani. A belügyminiszter most már tervbevette, hogy az uj generá­lis forgalmi szabályrendelet élet­beléptetésével egyidejűleg mo­toros csendőrséget szervez, egy­részt az országutak ellenőrzé­sére, másrészt a közbiztonság­nak a védelmére. A motoros csendőrség megszervezését elő­ször a törvényjavaslat keretén belül akarta megvalósítani a bel­ügyminiszter, de megváltoztatta álláspontját és a legutóbb fel­merült tervek szerint a motoros csendőrséget őszre megszerve­zik, úgyhogy lehetőleg már szep­temberben feltűnnek az ország­úton a motorkerékpáros csen­dőrjáratok. Ugyancsak rövidesen sor ke­rül a civilruhás csendőrség meg­szervezésére is, ami csendőrségi nyomozószolgálat szempontjából igen nagy fontossággal bír. A civilruhás csendőrök azt a sze­repet töltik be a csendőrségnél, mint a rendőrségéi a detektívek. Ezzel az uj szervvel a falvak­ban előforduló bűncselekmények felderítése igen nagy eredmény­nyel biztat. Letartóztatták a csendőrök a megfojtott aszalói asszony . leányát és vejét Tagadják, hogy ők volnának a gyilkosok. Tiszafüred, augusztus 29. Özv. Szüca Károlyné aszalói földművesasszony rejtélyes halá­lát illetőleg a boncolás kétség­kívül megállapította, hogy az asszonyt megfojtották. A csend­őrök a boncolás után nyomban hozzákezdtek a nyomozáshoz és úgyszólván a fél falut kihallgat­ták a rejtélyes bűnügy körül­ményeire. A kihallgatások során több olyan vallomás hangzott el, ame­lyeknek az alapján a csendőr­ség özvegy Szüc* Károlyné leányát és vejét, Helmeczi Andrást és feleségét vette gyanúba. Egyes tanuk azt állították, hogy a halálesetet megelőző éj­szakán nagy sürgés-forgás volt Szűcs Károlyné lakásában. Egy fiatal lány pedig azt adta elő a csendőrök előtt, hogy a gyanú­sítottak arra akarták rávenni, vallja azt, miszerint a vasárnap éjszakát Szücsné ágya mellett töltötte. A terhelő vallomások alapján a csendőrök vallatőra fogták Helmeczi Andrást és feleségét, de mind a kelten tagadják, hogy részük volna az öregasszony halálának az előidézésében. A csendőrök tagadásuk elle­nére is őrizetbe vették őket és az anyagyilkossággal gyanúsí­tott házaspárt átadják az ügyész­ségnek. Az éjjelt őr csendre Intette a duhaj suhancot, aki egyetlen dorongütéssel agyonvágta Ózd, augusztus 29. Az Ózd közelében levő Nagy- barca község főutcájának a lakói éjjel 12 óra tájban elnyújtott se­gélykiáltásra riadtak fel, majd a következő pillanatban azt hal­lották, hogy egy ember felhör­dülve végigvágődik a földön. Lámpákkal és gyertyákkal kiro­hantak az uicára, ahol a porban holtan találták Tóth Lovas Gá­bort, a község éjjeli őrét. A földön egy dorong hevert, ezzel mérték rá a halálos csa­pást, amely valósággal összeron­csolta a koponyáját. Azonnal értesítették a csend- őrséget, amely még hajnalban megjelent a községben, hogy ki­nyomozza az éjjeli őr támadó­ját. A nyomozás a déli órákban eredményre vezetett és egy fia­tal suhanc, Kiss Gyula szemé­lyében csendörkézre került az éjjeli őr gyilkosa. Kiss Gyula azt vallotta a csend­őrök előtt, hogy szóváltás köz­ben ütötte agyon az éjjeli őrt. Italos állapotban énekelve igye­kezett hazafelé, amikor szembe­találkozott Tóth Lovas Gáborral. Az éjjeli őr, aki már évtizedek óta áll a község szolgálatában, megállította a suhancot és rá­szólt, hogy ne zavarja a község éjszakai nyugalmát. Ebből ke­letkezett a szóváltás, amelynek során Kiss Gyula a halálos csa­pást a kötelességét teljesítő éj­jeli őr fejére mérte. Kiss Gyulának a vallomásával szemben olyan adatok kerültek a csendőrség kezére, hogy előre megfontolt szándékkal vég­zett a suhanc az éjjeli őrrel és a szóváltást csak kiprovokálta. Ennek a kiderítésére még folyik a nyomozás. Elítélték a kikapós miskolci férjek rémét. Miskolc, augusztus 29. Két esztendővel ezelőtt hete­ken keresztül feltűnő fiatal pár állóit az érdeklődés középpont­jában. Az asszony nagyon szép és ez még inkább ráterelte a figyelmet a férfire, aki nagyon csúnya volt és hiányzott a jobb kezefeje. Csupán annyit tudtak róluk a miskolciak, hogy a férfi gépész- mérnök. Csak a szökés után derült ki, hogy a feltűnő »házastársak« veszedelmes szélhámosok voltak. Bűncselekményeiket az asszony szépségének felhasználásával kö­vették el és több miskolci urat alaposan meg­zsaroltak. Minden esetben egy módszer­rel dolgoztak. A szépasszony megjelent a kereskedő üzleté­ben, Kacérkodni kezdett a tulaj­donosokkal, az üzlet sarkában olyan jelenetet rendezett, hogy aki odapillantott, jogosan hi­hette, hogy a kereskedő és a szépasszony között egészen bi­zalmas viszony van. Mikor az asszony a helyzetet megfelelően előkészítette, következett a férfi szerepe. Magából kikelve rohant be a kiszemelt áldozat üzletébe, botrányt rendezett, de a végén kisebb nagyobb össze­gért lemondott a csábitó össze- kaszabolásáról, megbocsátott fe­leségének, sőt mélységes titok­tartást fogadott. Receptjük volt a szép asszony­nak szállodai szobában való tettenérése is. Eltűnésük után rövidesen 12 miskolci ur kerestette a szöke­vényeket. Országszerte kutattak utánuk és a budapesti rendőr­ség elfogta a «házaspárt,« akik Budapesten kerültek a bíróság elé. A törvényszék Nikét 7 évi fegyházra, Binítzkcwitz Magdol­nát pedig 3 évi fegyházra ítél­ték. A szépasszony ma már a mérianosztrai fegyház l&kőja. Harc a kézműveskamaráért. Budapestről jelentik : A somogy­inegyei ipar testületek szövetsége vasárnap körzeti közgyűlést tar­tott. A közgyűlés a képviselőházi iparosblokkot utasította erősebb aktivitásra és a kézműves kamara mielőbbi felállítása érdekében való közbenjárását is kérte. A közgyű­lés elhatározta, hogy az ipartör vény némely szakaszának módosí­tása érdekében memorandummal fordul a kormányhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom