Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-06-11 / 80. szám
Ab» 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJSZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 80. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1929. jiinius 11. Eger városát ez év végétől kezdve már a Salgótarjáni és Borsodi Szénbányák oentráléja látja el villamos árammal Befejeződtek az érsek és a város közötti telekcseretárggalások. Eger, juniua 10. A város képviselőtestülete szombaton délután meglehetősen gyér érdeklődés mellett tárgyalta a város villanyárammal való ellátására beérkezett ajánlatokat. Trak Géza polgármester negyedöt tájban nyitotta meg a közgyűlést, mivel négy órakor még összesen három városatya volt jelen. Kálnoky Viktor napirend előtti indítványt nyújtott be a tiszti főorvosi állás betöltésére Vonatkozólag. Mivel a múlt közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy ez ügyben a népjóléti miniszterhez küldöttség fog menni a polgármester vezetésével, javasolja a küldöttség megalakítását és felsorolja annak tagjait. Pelro Kálmán dr. és Trak Gáza polgármester hozzászólása után azonban úgy határoz a képviselőtestület, hogy a küldöttség előbb a vármegye főispánját és alispánját keresse fel és tőlük iparkodjék megnyugtató választ és Ígéretet kapni az állás sürgős betöltése tekintj- tében. A város áramellátása. Ringelhann Béla a városi vil- lamosművek igazgatója ismertette ezután azt a nagyjelentőségű javaslatot, amely a város jövő fejlődésére nézve elsőrangúan fontos: a villamosárammal való ellátás tervezetét ős az erre- vonatkozó ajánlatokat. A hatalmas anyag referálása több mint egy órai időt vett igénybe és minden részletre kiterjedő alapossága megmutatta azt, hogy a javaslat elkészítői a legnagyobb figyelemmel és szaktudással foglalkoztak vele kőt éven keresztül. Az egri villamostelep 1911-ben épült s 1914-ben már bejelentette Ringelhann a képviselőtestületnek, hogy kőt éven belül bővíteni kell. Azóta 15 esztendő telt el és semmi sem történt. Öt év óta vagyunk kitéve annak, hogy a villamostelep egyetlen gépe felmondja a szolgálatot és akkor sötétség borul a városra. Ilyen körülmények között gondoskodói kellett az áramellátásról. Miután a kibővítés nem mutatkozott célszerűnek és a közbeeső tervek megvalósítására nem lehetett gondolni kellő fedezet hiányában, az egyedüli megoldásnak kínálkozott az áram vásárlása. Hevesvármegye villamosításával kapcsolatban négy ajánlat érkezett be a város áramellátására. A Nagybátony Újlaki Egyesült Iparművek, a Tröszt, a Ma- gyarAlföldi Villamosságot Szolgáltató Rt. ajánlata és a Salgótarjáni Kőszánbánya Részvény- társulat s a Borsodi Szénbányák Rt. együttes ajánlatai. Az első ajánlatot mellőzték, mivel merev egységárai az elektromos áramfogyasztás növekedésével nem biztosítottak kellő előnyt. Ezenkívül a vármegyei hálózat beruházási tőkéjét a H. V. R. T. terhére felveendő kölcsönnel akarta biztosítani. A Tröszt az áramelosztást magának tartotta fenn, melyet a város közönsége kezéből kiadni nem hajlandó, tőkeszerzési kombinációi ugyancsak érintenék a város hitelét. Az Alföldi és a Salgő-Borsodi ajánlata volt a legjobb. Választani kellett. A város ős H.V. R T. szakértői statisztikai adatok alapján megállapították, hogy az Alföldi egységára négy-öt éven át, a Salgő Borsodié pedig negyvenöt éven át kedvezőbb a városra. Technikai okokból is vezet a Salgő Borsodi. Ajánlata szerint a városban három távvezeték fut össze, amelyeken keresztül két független erőműből kapja az áramszolgáltatást és így az üzemzavarok kiküszőbőltnek tekinthetők. A megoldás gyorsasága szempontjából is legjobban megfelel a város érdekeinek. Az Alföldi ugyanis csak két év alatt tudja centráléját megépíteni. Eger városnak pedig még a tél beállta előtt kell az áram, mivel a villamostelep gépei már nem sokáig bírják a jelenlegi túlterhelést. Ringelhann kéri a Salgő-Borsodi ajánlatának elfogadását. Kálnoky Viktor: Csökkenni fog e a városi villanyiroda személyzete ? Ringelhann: Nem. ki adminisztrációt az elosztás szükségessé teszi ezután is. Subik Károly: Indítványozza, hogy az előadónak és mindazoknak, akik az üggyel időt és fáradságot nem kímélve foglalkoztak a közgyűlés köszönetét szavazzon meg és azt foglalja jegyzőkönyvbe. Tatay: Ezután mennyivel kapjuk olcsóbban a villanyt ? Ringelhann: Semmivel. Az árak a régiek maradnak, a haszon hovafordításáről pedig a képviseiőtestület évenkint határoz. Heller József: Kifejezi rossza- lását amiatt, hogy ilyen fontos ügy tárgyalásakor csak 32 képviselő jelent meg. Vida: Kell-e a háztulajdonosoknak uj villanyvezetéket építeni. Ringelhann: Nem. Tóth Csepregi András: Osztályom nevében köszönetét mondok az előadónak . . . Subik Károly: Itt nincs osztály. Itt mindnyájan egyenlők vagyunk. Tóth-Csepregi András: Csak azért mondom, mert Heller úr azt mondta, hogy nincsennek itt a földmivesek. Nagy munkaidő van, nem jöttek. Heller: Én nem a földmive- sekre értettem, hanem azokra, akik eljöhettek volna. Trak: Géza polgármester bezárja a vitát, a közgyűlés ezután névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta a Salgő-Borsodi ajánlatát. Kálnoky István tanácsos, előadó ismertette ezután az érsek patakmelletti telke és a város Mária utcai telkének elcseréli» sére vonatkozó javaslatot. Ebben az ügyben már régóta folynak a tárgyalások az érdekelt felek között, de mindeddig nem vezettek pozitív eredményre. Az érseki telek 1940, a Malom-utcai telek (ahol a városi szeszfőző épületei állanak) 1017 négyszögöl területű, a városnak meglehetős nagy összeget, kilencvenezer pengőt kellett volna ráfizetnie a cserére. Most azonban sikerült olyan megegyezést kötni, hogy a város harmincötezer pengőt fizet, amely tíz év alatt akár részletekben, akár egészében, bármikor fizethető. A szeszfőzdét valószínűleg a Mária utcába, a bika- istállót pedig terv szerint a Makiári útra fogják helyezni. Kéri a közgyűlést, szavazza meg a cserét. Ragadjuk meg az alkalmat, míg Egernek ilyen nobilis gondolkozású főpásztora van. A közgyűlés névszerinti szavazással egyhangúlag megszavazta a cserét. A kötekedő Kotek. Eger, június 10. A Makiári út végén, a Kőporosi csárdában mulatozott Kotek Albert 64 éves tőtlegény. Tegnap este. Tizenegy óra tájban aztán több liter elfogyasztása után megelégelte az ünnepi áldomást. Kiballagott az utcára, ahol cso- dálatosképen elhagyta a részeg emberek hagyományos szerencséje. Megbotlott a saját lábában és hanyatt vágódott. Olyan szerencsétlenül, hogy a feje tetejétől tarkőjéig végigrepedt a bőr. A járókelők kihívták a mentőket, azonban Kotek legénye- sen kötekedett a segítségére sietőkkel s bár fejsebéből ömlött a vér, sehogyse akart beleegyezni, hogy bekötözzék. Végre is a mentők szelíd erőszakkal lefogták a kapálődző, tiltakozó embert és nagy nehezen bekötözték. Beszállították az Irgalmasok kórházába, ahol ápolás alá vették.
