Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-13 / 11. szám

ab fl 20 FILLÉR »Kifizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, '/♦ évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- • nap 20 fillér.♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal» Eget, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11, ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás skerint ♦ számíttatnak. ♦ «szerkesztő: Dr. USB A N 8DSZT A V * POLITIKAI NAPILAP felelős szerkesztő: KILEMEN ANDOR XL VI. évf. 11. szám * Vasárnap * Eger, 1929, január 13. Hevesvármegye törvényhatósága óvatosságra kéri a kultuszminisztert a nyolcosztályos elemi iskola megvalósításánál Sorvadó magyar községek. A statisztika szerint ezidőaze- rini Magyarországon több, mint háromszáz (336) olyan község van, amelyet az egyke járványa már kikezdett és ahol ez ez epi­démia több-kevesebb hévvel dü­höng. A nemzet jövőja szempontjá­ból kétségtelenül sokkal vesze­delmesebb a falusi egyke, mint a városi. Az egészséges falusi réteg az a rezervoár, amelyből a népek és nemzetek megújul­nak és ahonnan a megesökkent városi lakosságot pótoloiszokták. Nem szükséges közelebbről rá­mutatni arra, mit jelent a ma­gyar faj fennmaradásának szem­pontjából az, ha a nagyszapora- ságű népik között a magyarság nemcsak hopy a világháborúban szenvedett vérvesztését nem tud­ja pótolni, de még a szaporodás természetes mértékétől is elma­rad és a hanyatlásnak olyan je­leit mutatja, melyek más, a na­gyobb nemzetnél legfeljebb stag­nálás állapotát idézik föl, nálunk azonban a katasztrófa elé vi­hetnek. Nem kétséges, hogy a harc fegyverzetét a gazdasági élet és az erkölciiség arzenáljából kell vennünk. Azt lehetne gondolni, hogy ez az utóbbi az, amely könnyebben rendelkezésünkre áll, valójában azonban itt ütkö­zünk a komolyabb nehézségekbe. Amig gazdaságilag feltétlenül megtalálhatók a segítő módok és eszközök, addig az erkölcsi meg­győzödé® és célravezető® való­sággal üres térben mozog és nagyon nehezen találja meg a talajt a lába alatt. Éppen ez a talaj beteg ugyanis, ami alatt azt kell érteni, üogy ma »már a közgondolkodás fertőzött e te­kintetben ér akit nem hat át eléggé vallásossága, kötelessé­gének tudata nemzete iránt és elég bensöeége a családi élet szeretőiének, az egyenesen a le­vegőből szívhat be érveket és bátorítást arra, hogy családtag­jainak számát a lehetőségig kor­látozza. Mi leeresszük a sorompót min­den gyilkos teória előtt és nem lehetünk másra tekintettől csak Magyarország jövőjének leggya­korlatibb problémájára. Arra: vájjon iasz-e annyi magyar em­ber e határokon belül, amennyi egy szebb ős jobb magyar jövő megteremtéséhez kell. Ismerete», hogy Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a magyar tömegek kultúrájának emelése végett be akarja hozni a nyolc osztályos elemi iskolákat és terve már közel áll a megvalósuláshoz. Mint értesülünk ez ország összes törvényhatóságai, közöt­tük Heves vármegye törvény- hatósága is, feliratban kérik a kultusza inuztert, hogy abbeli programijának megvalósítása előtt hallgassa meg a vármegyé­ket és a gazdaközönség azámot­Eger, január 12. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara a kerület összes hi­vatalai, hatóságai, intézményei és intézetei főnökeinek az alábbi szövegű megkeresés küldte: A kerületünkben kereskede­lemnek egy újból s mind gyak­rabban visszatérő panaszéra kell felhívnunk b. figyelmét. Budapesti cégek megbízottjai mind sűrűbben keresik fal a vi­déket a mintáikkal, illetve áru­ikkal b szó szoros értelmében házalva valósággal elárasztják a fogyasztókat, tehát a helybeli legális kereskedelem, vevőkörét, s a magánosok lakásain kívül kü­lönös előszeretettel és sikerei keresik fel az egyes hivatalokat, nagyobb intézményeket, intéze­teket, ahol megtévesztés utján meg­szerzett hivataííőnöki engedélyre hivatkozva nagyobb s néha erejükön felüli vételekre bírják rá a tisztviselőket. Van «szerencsénk az 1900. évi XXV. t. c. 1. §.-áoek következő intézkedésére emlékeztetni: »Úgy a belföldi, mint a külföldi iparosok, kereskedők vagy ezek megbízottjai az iparos, vagy ke­reskedő lakóhelyén kívül — min­tával Vagy minta nélkül —meg rendelések gyüjtéee végett csak tévő tényezőit. Ugyanis a ma­gyar mezőgazdák ezreit fonto­sán érinti a 12—14 éves gyer­mekek munkalehetőségének csök­kenése. A gazdaság számos ágá­ban úgyszólván nélkülözhetet­len a gyermekek munkája. — A gyomláló*, könnyű kapálás stb. mind az 6 feladatuk, úgy, hogy a közigazgatási igen sok esetben a fenti alapos oknál fogva még r törvényben megállapított bir- j »ágok kivetésétől is kénytelen I eltekinteni. oly iparosokat vagy kereskedő­ket kereshetnek fel, akik üzleti körükben az illető áru eladásával vagy felhasználásával foglalkoz­nak.« A törvény e rendelkezése ér­telmében tiltva van a kereskedőnek lakó­helyén kivül közvetlenül a fo­gyasztót felkeresni megrende­lések gyűjtése, illetve árueladás céljából. E tilalom elől csak néhány kivétel áll fönn az irodalmi és művészi termékekre és jelenleg a házi ipar készítményeire, mű­szerekre, tudományos eszközökre, varrógépekre és a nagyobb gaz­dasági gépekre vonatkozólag. E törvényes intézkedésnek rz áthágása, megkerülése azon­ban sajnos az utóbbi időben nagyon elburjánzott. A szóban lévő ügynökök, házalók — a leg­jobb esetben egy-két állítólag helybél hozzájuk érkezést meg­rendelés ürügye alatt, — hosz- szu ideig tartózkodnak az egyes helységekben, különösen a váro­sokban és az esetek többségé­ben teljesen akadálytalanul és megtorlatlanui űzik romboló munkájukat, amellyel súlyos ká­rokat okoznak a helybeli teher­viselő legális kereskedelemnek, — elvonván előle a mai nehéz viszonyok között úgy is igen szükkörü eladási s kereseti le­hetőségeket, — de károkat okoz­nak magának a fogyasztó kö­zönségnek is, amely a közismert, tekintélyes és felelősségteljesen árusító, bármikor újra fellelhető helybeli kereskedő helyett szél­sőséges vevőszerző eszközökkel dolgozó ismeretlen és így fele­lőtlen idegen eladónak még fe­lelőtlenebb «megbízottjával» áll- ván szemben, mindenféle meg­tévesztésnek rekriminálási lehe­tőség nélkül ki van téve. Azt hisszük, nem kell részle­tesebben megvilágítani azokat a hátrányokat, amelyeket az egyes helységek közgazdasági élete szenved a fent kőrvonalo- zott törvényellenes eljárások, illetve tisztességtelen üzleti mód révén s hivatkozva arra, hogy az 1900. évi XXV. törvényeik módot ad a tiltott megrendelés- gyűjtés megakadályozására, a helyi kereskedelem törvényadta jogainak, de teherviselő képes­ségének is a megóvása érdeké­ben, valamiül éppúgy a vásárló közönség érdekében is arra kér­jük szíveskedjék mint a vezetése alatt állő hivatal, intézmény, in­tézet főnöke az e célból enge­délyért jelentkező nem helybeli cégek megbízottait elutasítani és eltiltani őket attól, hogy a hi­vatal, intézmény, intézet tisztvi­selőinél, alkalmazottaméi meg­rendeléseket gyűjtsenek, — sőt szíveskedjék az ily személyeket az illstékeai iparhatóságnál min­den esetben feljelenteni, — amely eljárás a törvény büntető szank­cióinak szigorú alkalmazása mel­lett a legalkalmasabb arra, hogy hogy e visszaélés gyökerestől kiirtassék és szíveskedjék alá­rendelt hivatalai, intézményei, intézeti főnökeinek a figyelmét is felhívni a fent elmondottakra és őket is hasonló eljárásra uta­sítani. * A kamarának ezzel a mozgal­mával teljesen egyetemek az egri, gyöngyösi és általában az összes hevesmegyei kereskedők és iparotok is. Az Egri Népújság teljes erejével kívánja támogat­ni ezt a mozgalmat. A tengődő egri kereskedelem különösen kö­telességünkké teszi, hogy ezen az állapoton minél előbb segít­Széleskörű mozgalom indult a házaló kereskedelem ellen A fővárosi kereskedők elárasztják házalóikkal a vidéket — a helybeli legális kereskedelem sérelmére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom