Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-04-12 / 33. szám
Ab* 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILI MÉTERES DÍJSZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 33. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1929. április 12. Április 20-tól hétvégi a Máv. a fürdő- és Cseh—orosz együtt- működés. Prága, (MII.) Arosew Sándor, a szovjet új prágai ügyvivője a bel- és külföldi sajtő fogadásán megállapította, hogy nincsen politikai és gazdasági differencia, amely útjában állana a cseh— orosz állam legszorosabb közeledésének. Csehország fedezni képes a szovjet ipari importját s a tudományos együttműködés is teljesen harmonikus a két állam között. Még két vasárnapra felfüggesztették a vasárnapi munkatilalmat A földművelésügyi miniszter táviratilag utasította az ország alsófokú rendőrhatóságait, hogy a rendkivüli hosszú tél miatt megkésett mezőgazdasági munkálatok elvégzése érdekében április 14. és 21. napokra eső vasárnapokon a mezőgazdasági munkálatok zavartalanul végezhetők és ezeken a vasárnapokon a mezőgazdasági munkát vége- zőkre a vasárnapi munkaszünet nem vonatkozik. Időjárás. Budapest, április 11. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Hazánkban az elmúlt nap esős jellegű volt. Mindenfelől kisebb mennyiségű csapadékot jeleztek. A hőmérő emelkedett, még éjjel sem sülyedt a fagypontig. Budapesten ma délben —{-9° C a hőmérséklet. Prognózis: Inkább felhős idő várható, kisebb lecsapódásokkal, később lehűlés valószínű. * Eger, április 11. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap +6‘4 C fok volt a maximális hőmérséklet. Éjszaka -j-l*4 G fokot mutatott a hőmérő. Heggel hét őrskor +26 C fokot mértek. Gyenge északkeleti szél fújt. Reggel köd volt. Barometer- állás 0 C fokra és tengerszinre redukálva reggel hét órakor : 764'5 mm. Eger, április 11. Az Államvasutak igán jelentős kedvezményt léptetnek életbe a nyári szezonra. Magyarország fürdő-, üdülő- és kiránduló helyeire a vasárnapot és ünnepnapot megelőző hétköznap déli 12 órájától az ünnepnapot követő hét- köznap déli 12 órájáig érvényes menettérti jegyeket adnak ki, amelyek a rendes menetjegyek fele árába kerülnek. A jegyek általában személy- vonatokra, de egyes relációkban gyorsvonatokra is érvényesek. A weekendjegyek Budapestről a következő állomásokra érvényesek : Esztergom Piliscsaba, a balatonit ömy ék i fürdő helyek,Gödöllő, Gyöngyös, Nagybátony Mátra- szőllő», Miskolc (Lillafüred, Ta polca-fürdő miatt) Párád, Putnok, Sopron, Szarvaskő, Szilvásvárad, Vrc és még néhány kisebb üdülőhely. Ebből a felsorolásból sajnálatosan nélkülözzük Eger nevének megemlítését, mely pedig jobb sorsra érdemes erőímzí léseket tesz weekendi kirándulóhellyé, nyári üdülőhellyé és fürdőváros sá történő kifejlesztésére. Igaz, hogy papírforma szerint ezt a vasúti Jegyeket ad ki kirándulóhelyekre vasúti kedvezményt úgyis el lehetett volna érni, hogy a kiránduló Szarvaskőbe vált week-end jegyet, de attól eltekintve, hogy ez nem beciületes és egyenes megoldása a dolognak, Egernek minden eszközzel küzdenie kell létezésének elismeréséért minden vonalon. Eger most elmarad abból a hatalmas idegenforgalmi propagandából, amit az államvasutak hirdetményei száz és száz helyen, valamint az újságok közleményei jelentenek számára. Az idegen- forgalmi propagandának egyik leghatalmasabb lélektani tényezője, hogy valamely üdülőhely neve állandóan a köztudatban forogjon,ez sokszor erősebb, mint az, amit tényleg nyújt. Pedig Eger ez említett üdülőhelyek közül sokkal kiállja a versenyt és 8z összehasonlítást. Igen sok vidéki városból vagy községből érvényesek a hétvégi jegyek a közeliek vő fürdőkbe és kirándulóhelyekre és végül a bucmjárőhelyekre. A kedvezményt a vasút április 20 tói november 3-ig tartja fent és külön hirdetményben fogja publikálni. A Társadalombiztosító választások. Irta: Haller István, v. miniszter, országgyűlési képviselő. A magyar társadalomnak az a hibája, hogy elvileg nagyon érdeklődik az autonómia iránt, a gyakorlatban pedig rendesen nem törődik vele. így van ez a törvényhatósági városoknál, így van a vármegyéknél, így van rendesen minden országos szervezetnél vagy egyesületnél. Az alapszabályokban a paragrafusok őserdejével bástyázzák körül az intézmény önkormányzatát és iparkodnak a tagok beleszólását az ügyek vezetésébe biztosítani. A közgyűléseken azután alig jelenik meg valaki és az önkormányzat gyakorlására alakult szükebb testület: választmány vagy igazgatóság legtöbbször határozatképtelen. Ennek következtében egy pár emberből alakuló klikk szokta rendszeriül kihasználni az autonómiát, mart azok, akiknek számára készült, akik azt alapsza- bályszerüleg a maguk biztosítására akarták, nem törődnek többé vele. Különösen megbosszulta magát ez a magatartás az Országos Munkásbiztositő Pénztárnál. Ez az intézmény már a múltban is egyike volt a legnagyobb autonóm testületeknek, amely óriási vagyon felett rendelkezett, a tisztviselők százai felett diszponált és az alkalmazott orvosok révén a középosztály is erős érdekeltséget tudott magának teremteni. Mindezt teljes egészében ki tudta magának sajátítani a szociáldemokrata párt és pedig minden komoly harc és küzdelem nélkül. Aki nem volt szociáldemokrata, bz egyszerűen nem törődött az intézménnyel, a választásokban részt nem vett s ha a közgyűlés tagjává talán mint munkaadót mégis beválasztották, a gyűlésekre el nem járt, az intézet vezetésében magának részt nem követelt. A szociáldemokrácia tehát az egészen láza állami ellenőrzéstől eltekintve, teljesen a saját képére és hasonlatosságára formálta az egész szervezetet, felhasználva az abban rejlő minden lehetőséget egyrészt az agitáciőra, másrészt A tavaszi mezőgazdasági munkák közel negyvennapos késést szenvedtek A búzánál és rozsnál öttől ötven százalékig terjed a fagykár. Eger, április 11. Havesvármegye legutóbbi köz- igazg. bizottsági ülésén vitézFluck Gusztáv gazdasági felügyelő a kővetkezőket jelentette a vármegye mezőgazdasági helyzetéről: A gazdasági munkák közül a tavaszi szántás-vetési munkák kezdődtek meg, sajnos kizárólag a magasabb és szárazabb fekvésű területeken, a legtöbb helyen a földek nedves állapotuk miatt még ma sem hozzáférhetők. Az őszi vetések állása kedvezőtlen, mert azok a nagyobbrészt hőta- karő nélküli területekén, a magasabb fekvésekben helyenként jelentékenyebb kárt szenvedtek, de nem annyira a téli egyenletes tartós hideg, mint az utóbb beállott időjárással járó felfagyás folytán. A beérkezett jelentések alapján a repcéknél mutatkozó kár 60—100%-ig, a búzánál, rozsnál 5—50°/o-ig, az őszi árpánál 30— ; 80°/o ig terjed. 1 A fagykárok teljes pontossággal még a mai napig sem állapíthatók meg, mert a növényzet fejlődése még alig indult meg. A tavaszi búza vetése idejét múlta ■ általában az összes tavaszi munkák már közel negyven nappal megkéstek. A kerti veteményezés helyen- kint megkezdődött. A dohány- palánták kelőfélben vannak. — A gyümölcsfák csak most kezdenek igen lassan rügyezni. A rétek és legelők sarjadása is csak alig észrevehetően indult ineg. Az évelő mesterséges takarmányokban is, ma még pontosan meg nem állapítható, helyenként jelentős fagykárra van kilátás. A jószág egészségügyi állapota kielégítő, szomorú azonban a kondíció, mert a takarmánykészletek helyenként teljesen kimerültek, ez állatok elgy9ogültek, néhol a kényesebb birkaállományban elhullások is fordultak elő.
