Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-04-12 / 33. szám

2 EGER 1929. április 12. Április közepén lesz az Egri Zeneegyesttlet tavaszi hangversenye agitátorai elhelyezésére. A kormányzata múltak tanul­ságai alapján több éven kereaz. tül mellőzte az intézmény auto­nómiáját és előbb kormánybiz­tossal, most kinevezett elnökkel és tisztviselői karral vezeti az intézményt. A törvény azonban előírja az önkormányzatot és ennek élet- beléptetése tovább nem halaszt­ható. A választásokat tehát meg kell ejteni és a kormányzat ki is írta szokat május 12re és 13 ára. Remélhetőleg nem fog meg­történni, hogy a választásokon csak a szocialista érdekeltségek ▼esznek részt. Nem fog megtör­ténni, hogy a kisebbség győz a választásokon. Nem fog megtör­ténni, hogy az óriási vagyon­nal — 70—80 millió pengő jöve­delemmel — rendelkező intéz­mény ki lesz szolgáltatva egy szo­ciáldemokrata közgyűlési több­ségnek. Nem fog megtörténni, ha az érdekeltek mindegyike megteszi saját magával szemben azt a legelemibb kötelességét, hogy szavazatával beleszól an­nak az intézménynek a vezeté­sébe, amely az ő pénzét kezeli. Munkás és munkaadó egyaránt tartsa becsületbeli kötelességé­nek, hogy törődjék a választás­sal, megszervezve saját kategó­riáját, kiépítse saját nemzeti és keresztény frontját, hogy a má­jusi választásokon biztosítsa a saját befolyását a legnagyobb magyar szociális intézmény kor­mányzására. Végzetesen szomorú volna, ha a múlt tanulságai után is a rész- vétlenség és közömbösség újra a szociáldemokrácia kezébe jut­tatná az Országos Társadalom­biztosító Intézetet. Nem lesz több Scherlock Holmes. Paris (M.T.I.) A La Journal egyik munkatársa beszélgetést folytatott Conen Doyle angol regényíróval, aki kijelentette az újságírónak, hogy nem fog több kalandos detekiívregényt írni, hanem hátralevő életét a spiritiz- mus tanulmányozásának szenteli. Újabb repülő** szerencsétlenség. Paris, (MTI.) A francia avia­tikát napnspután sorozatos sze­rencsétlenségek érik. Tegnap Siraisburg mellett, Rhenauban, Delavean pilóta leszállás közben zuhant le gépével, amely orrá­val a főidbe furődva összetörött. A pilóta szörnyethalt. Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be. Eger, április 11. Az Egri Zeneegyesület a múlt ősszel annas a figyelemreméltó törekvésnek a jegyében alakult, hogy Eger közönségének, amely speciális helyzeténél és viszo­nyainál fogva meglehetősen el van zárva a komoly zene élve­zésének lehetőségétől, ízelítőt adjon a művészi muzsikából, közelebbről: a komoly zenekari zenéből. E cél felé vivő útjának első állomása volt sz ősszel rende­zett Schubert-ciklus. Egyúttal tanúságtétel is, hogy ez a kis város is rendelkezik olyan mu­zsikába tényezőkkel, amelyek al­kalmasak a legnagyobb zene­szerzők alkotásainak méltó meg­szólaltatására. Hogy a hatalmas kulturális munkát az egyesület nagy ál­dozatok árán is kész teljesíteni, azt is megmutatta a Schubert- cikius. Az ambiciózus úrizené­szek fáradságát ugyanis ráfize­tés koronázta. Egyik munkatársunk felkereste Huszthy Zoltánt a Zeneegyesü­let kiváló igazgatókarmesterét, hogy a programmszarü tavaszi hangverseny időpontja és mű­sora iránt érdeklődjék. Az igaz- gatőkarmester a következőket mondotta: — Az egyesület vezetősége megérti, hogy Egerben nem le­het egyszerre nagyobb mennyi­ségben nyújtani a klasszikus muzsikát. Ezért a tavaszi hang­verseny am« órát népszerűbb művekből válogatta össze, úgy azonban, hogy ezek mindegyike nagy zenei értéket képvisel, de a laikusok is teljes egészében élvezhetik minden taktusát. A hangverseny április köze­pén lesz. Első száma a kon- certnyitáryoknak pgyik Lgsike­Eger, április 11. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület szakosztályai tegnap délelőtt a vármegyeházán ülést tartottak, melyen a vármegye legaktuálisabb kérdéseivel fog­lalkoztak. Az Egyesület villamosítási szakosztálya Gosztony Andor elnöklete alatt ülésezett. Elsősorban foglalkozott a szakosztály a hevesmegyei vil­lamosítás ügyével. A vármegye villamosításában ugyanis a vég­leges szerződések megkötése mi­hamar bekövetkezik, de a gaz­daságok ügyében eddig elhatá­rozó lépések még nem történ­tek. Pedig a gazdaságok jelen­tős fogyasztók. Számos gazda­ság majorjának áramszükséglete felülmúlja a kisebb községek egyelőre várható áramtzükség- letét, igy természetesen jogos igényük a nagyobb gazdaságok­rültebb példánya, amelyet Ni­colai O.ió a shakeipeari szö­vegből átírt *Windsorivig wőA» c. operához komponált. Maga az opera, közel évszázados múltja ellenére még ma is egyik leg­kedveltebb darabja a continen- tális operaszínpadoknak és örök példaképe a vígopera kényes műfajának. A második egy rendkívül finom apróság : egy ír népdal, Grain­ger Percy Aldridge, eusztráliá* bán élő angol szerző itzellemee és egyéni harmonizálású átírá­sában. E rövid lélekzeiü mű, behízelgő, meleg cantilenájával első hallásra megkapja a hall­gatóságot. A következő szám a zeneiro­dalomnak méltóan legnépszerűbb s talán legtöbbet játszott, de soha meg nem únt darabja: az első Peer Gynt suite, a norvég zeneköltőnek, Grieg Edwardnak világhírű alkotása. A négytételes mű ma már közkincse nemcsak az úgynevezett »zenei világnak«, hanem a közönség legszélesebb rétegeinek is. A műsor második fele Slrauss Jánosnak, a bécsi keringőkirály­nak egyik leghíresebb valearé- vel: a Wiener Blut tál kezdődik. Ezt követi Aföeniz.ismertnevű spanyol zeneszerzőnek finom íz­lésű, légy tangója és bájos spa- nyolzamatű Capricho Catalan-ja. A műsort bekoronázza Liszt Ferenc II. Rapszódiája, ez a reprezentáns magyar mű, amely talán a legnagyobb szolgálatot tette külföldön a magyar mu­zsika megismerése és inegked- veltetése tekintetében. Az Egri Zeneegyeeület veze­tősége reméli, hogy ez a hang­verseny nagyobb közönség előtt fog lezajlani, mint az első, és növelni fogja az egyesület ba­rátainak Rzáosát. nak az, hogy az áramárak, ■ a bevezetési feltételek szempont­jából figyelembe vegyék a gazdaságok érdekeit. A szükséges műszaki felvilá­gosításokat Nagy Dezső és Rin- gelhann Béla villamossági igaz­gatók, a szerződésre vonatkozó információkat Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző nyújtották, s közel két és félórái, minden részletkérdésre kiterjedő meg­beszélés alapján a szakosztály Szent-Ivány Farkas indítványát fogadta el Keglevich Gyula ki­egészítésével, mely szerint a vármegye összes gazdaságai­nak kérdőívet küld ki, melyben egyelőre kötelezettség nélkül, a szükséges tájékozódás biztoiitására nyilatkozatot kér a szakosztály azon berendezési tárgyakról, melyeket a gazdaság A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület állást foglal a villamosítás ügyében Beszüntetik az újabb tejszövetkezetek felállítására irányuló propagandát. — Kötelező lesz a vadászvizsga. elektrifikáini akar. Ezen kérdő­ívek remélhető pontos ős gyora beérkezése a szakosztálynak mó­dot nyújt arra, hogy a vezeték­hálózat megépítését az elektrifi- kálandő gazgaaágok érdekében úgy befolyásolja, hogy a bekap­csolódás számukra a lehető leg­rövidebb űtOD, hosszú vezetékek tekintélyes költségének elkerü­lésével történhessék. Ugyancsak ülést tartott az állattenyésztési és tejgazdasági szakosztály Gosztony Andor elnöklete alatt, a elhatározta, hogy a további szövetkezetek létre­hozása Iránt folytatott propa­gandát beszünteti u a meglevő tehenészetek él szövetkezetek tulajdonosainál és tagjainál a minőségi termelés jelentőségét igyekszik hangsú­lyozni, s egyszersmind propa­gandát kezd a fogyasztók köré­ben a jő, kifogástalanul kezelt tej érdekében. Tárgyalta a szakosztály a föld- mivelésügyi minisztérium minta szabályrendeletének tervezetét, melynek alapján a törvényható­ságok és a városok a tej terme­lését, kezelését, forgalombahoza- tálát ellenőrző szabályrendeletei­ket alkotni fogják. A részletei­ben is letárgyalt tervezettel szem­ben az a vélemény alakult ki, hogy a gyakorlati végrehajtás során a tervbe vett intézkedések oly sok kiadással járnak, az ellen­őrzés oly fokú bürokratikus módozatokat tartalmaz, melyek a tej termelését és for­galomba hozatalát annyira meg­drágítják, hogy kérdésessé te­szi a tehenészetek és szövetke­zetek jövedelmezőségét. Elhatá­rozta ezért a szakosztály, hogy felír az OMGE-hoz s közli a ter­vezettel szemben elfoglalt állás­pontját, egyben figyelemmel kí­séri a vármegye városainak s a törvényhatóságnak a végleg meg­alkotandó szabályrendeletek ké­szítésénél folytatott munkáját ■ abból részt kér. Ülést tartott a vadászati szakosztály is, Szent-Ivány Farkas elnöklete alatt, melyen egyfelől a várme­gye vadállományának ügyeivel, másrészt a vadászat gyakorlá­sának szabályozásával és egy esetleg bevezetendő vadászvizsgának módozataival foglalkozott. Ismeretes az utóbbi időkben egyre gyakrabban megismétlődő vadászati szerencsétlenségek sok­szor tragikus kimenetele, me­lyek majdnem kivétel nélkül gondatlanságnak s a vadászat elemi szabályai nem ismerésé­nek, de még többször a szabá­lyok durva megsértésének kö­vetkeztében állanak elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom