Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-12-30 / 298. szám

Előfizetési díj postal szállítás­sal: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- • nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Licenm, földszint, balra. Telef önszánt: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. ORBÁN 9USZTÁV * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 298. szám ♦ Vasárnap «• Eger, 1928. december 30. Néhány szó Rothermere izenetéhez. M^g a Balkánon se igen szo­kás revolvert a mellnek szegez­ve boldog karácsonyi ünnepeket kívánni; nálunk, tudtunkkal, ez egyáltalában nem divat s a sze­retet ünnepén még az ellenséges érzület is felfüggeszti a villon­gásokat. Annál sajnálatosabb, hogy most karácsonykor az az ember szegezett revolvert védtelen mel­lünknek, aki rövid másfél év alatt az elhagyott magyarság vezérlő csillagává magasztosult fel a jobb jövő horoskőpját vágyva kémlelő nemzedék sze­mében, mert elsőnek mert igazsá­gos ügyünk mellé állani s első­nek mert8 a nagy szót a világ érzéketlen fülébe kiáltani: »Ma­gyarországnak helye van a nap alatt.c Lord Rothermere atyáskodó jóindulattal próbál kitanítani bennünket karácsonyi izeneté- ben, hogy se Ottóra, se más Habsburgra ne merjük szemün­ket vetni, egyáltalában ne játsz- szűk el a jőakaratú külföld ro- konszenvét holmi önálló akarat- nyilvánítással, hanem igyekez­zünk megkeresni azt az idegen uralkodóházat,amelyből areviziő szempontjából a legtöbb »kinéz.« S addig is, amig ez megtörtén­hetik, igyekezzünk a kormány- rendszer árnyoldalait alapos vál­toztatásokkal eltüntetni, stb. A hála tok mindenre kötelez, de a Lord Rothermere-vel szem­ben fennálló hálaadósságunk mégsem tilthatja meg nekünk, hogy ezzel a karácsonyi izenet- tel szemben ki ne nyilvánítsuk öntudatos határozottsággal el­lenkező véleményünket. Annál is inkább, mert meggyőződésünk, hogy a lordot magyar földről informálták tudatosan hamisan s itt benn általa érvényesülni akaró titkos tényezők sugalmaz­ták a magyarság barátjának a karácsonyi izenet tartalmát és hangnemét. Először is: a magyarságban lesz mindig annyi becsület, hogy nem fog házalni menni az ezer­éves szentistváni koronával kül­földre, hogy ki ad többet érte. Még a revízió jelszava árán S9m. Mert azt az európai forrongást, mely nekünk a revíziót meg­hozhatja, éppúgy, sőt úgy biaz- szük, még nagyobb lelki lendítő erővel ki fogja használni tudni a legitim uralkodó is. Másodszor a magyarság annyi küzdelem után e annyi veszteség árán végre elérte azt, hogy füg­getlen, önálló ország lett. Botor­ság lenne keservesen megszer­zett függetlenségét idegen érde­kek jármába hajtani ismét s idegen hatalmak gyarmatává sülyedni. Sőt még ezt az izenet formájában betolakodó beavat­kozást is a legszentebb bel- ügyeinkbe kénytelenek vagyunk a leghatározottabban visszauta­sítani. Harmadszor: nagyon jól látja a magyarság, hogy mire céloz az úgynevezett rendszerváltozás. Nagyon jól tudjuk mindnyájan, hogy itt nálunk nem minden fenékig tejfel, a kormányzatban lehetnek hibák, de ez a kormány­zat mégis csak a keresztény­nemzeti politika szekerén húzta ki az országot a hínárból, ahová a levitézlett liberális és egyéb demokrácia betaszította. Ez az utóbbi irányzat szeretne valójában érvényesülni Magyar- országon Lord Rothermere alak­ján, tollán, súlyán és népszerű­ségén keresztül, ók bujtogatják fel ösztönzéseikkel az angol új­ságíró vezért ilyen nem várt izenetek megtételére, ók vonnak tanácsaikkal s felvilágosításaik­kal hályogot annak a szemére, aki természetszerűleg nem is­merheti kellően a magyar lelki­séget, az ezeréves történelmi hagyományokat, a magyar szent korona misztériumát, a legitimiz­musnak a lelkekben való gyö- kerezését, aki angol érdekszem­mel látva a világot, hiszi és vallja, hogy csak üzlet és összeköttetés uralja a világot, nem pedig a lélek. Ezekkel a hazaárulő tanácso- sokkalkelleneelőbb amagyarság- nak leszámolni, akik még a re­vízió szent ügyét s a Szent Ko rónát is vásárra viszik inkább, csakhogy a maguk érdekei ér­vényesüljenek. Rothermere nép­szerűsége az a trójai faló, amely- lyel rövidlátó, nemzetietlen po­litikájukat a magyar politikai élet színterére vissza akarnák i csempészni. Nézzük csak meg azo­kat a sajtóorgánumokat, amelyek­ben ez az üzenet megjelent s fi­gyeljük meg azokat az örömtől a megelégedéstől ujjongó magya­rázatokat, melyek ezt az izene­tet kisértik, rögtön megállapít- * hatjuk, hogy az izenet tartalma^ \A j a keresztény magyarságnak nem\ ^ / lehet jő, lelkének méreg és be<y ‘ csületes jövőjének biztos sírásója. Dr. Urbán Gusztáv. Szombaton délben tűzvész pusztított Egerben Leégett a Schultz-ház Eger, december 29. Szombaton délután egy órakor vészes harangkongatásra riadt fel az ebéd mellől Eger város lakossága. A vészjelzés hosszú ideig ismétlődött. Az emberek kifutottak az utcákra és a járó­kelőktől érdeklődtek: hol van a tűz? A tűzoltó kocsik robogása, a rendőrök, katonák és önkéntes tűzoltók gyors menetének iránya, csakhamar városszerte ismertté tette, hogy a Schultz-ház ég a húspiaccal szemben. Az Egri Népújság munkatársa is csakhamar megjelent a tűz­vész színhelyén. A Zalár Jőzsef- utca 7. szám alatti Schuitz-ház udvarán égett az egyik föld­szintes lakóház teteje. A bádogtetős ház, amelynek tetőzete lángban állott, Schwartz Dezső egri játékkereskedő la­kása és a Schultz-testvérek tu­lajdona. A tetőn nagy mennyi­ségben felhalmozott faforgács minden valószínűség szerint a kéményből kipattant szikrától kigyulladt és ez borította lángba az egész háztetőt. Ez a környék egyébként veszedelmes tűzfészek és szerencse, hogy bőven volt víz az oltásnál, (ilyenkor mégiscsak jő a vízvezeték,) és hogy modern felszerelésük van az egri tűzol­tóknak, mert könnyen végzetes katasztrófa válhatott volna a mai tüzből. Az egri tűzoltók ismét tanú- jelét adták önfeláldozásuknak, gyors cselekvési képességüknek és tudásuknak. A telefonértesí­tés után néhány perc alatt a veszedelem szíohelyén termett az egész tűzoltóság, úgy a hi­vatásos, mint az önkéntes tűz­oltók. Hamarosan el is fojtották a tüzet. egyik udvari épülete Külön ki kell emelnünk a de­rék tűzoltók emberbaráti mun­kája mellett azt az önfeláldozó mentést, amit Pap-Kökényesdi Sándor m. kir. honvédfőhadnagy vezetésével egy másik honvéd- tiszt, néhány altiszt és közhon­véd teljesítettek az égő háztetőn. Vizesen, kormosán, füsttel és lánggal dacolva segítettek a tűz ; oltóknak az oltásban és a men­tésben. Ugyancsak elismerés illeti a rendőrséget, amely a tűzvész ki­törésekor tisztjeivel nyomban megjelent a vész színhelyén és fenntartotta a rendet, valamint elősegítette az oltási munkála­tokat. Két órára sikerült elfojtani a tüzet. Ekkor már óriási néptö- meg sereglett össze a halaspiac és a húspiac környékén. Na­gyobb kár nincs. A rendőrség megindította a nyomozást a tűz keletkezésének körülményeire. iBS«HBnaB«EBaaaBiee^raagtBSBi» Az egri érsek válasza a mezőkövesdi hívek üdvözlő táviratára. Mezőkövesd katholikus közön­sége Csepela Lajos dr. kanonok- plébános ünnepélyes beiktatása alkalmából hódoló táviratban üdvözölte Szmrecsányi Lajos dr. egri érseket. Az érsekfőpásztor az üdvözlésre a következő táv­iratban válaszolt: Barczi József községi bíró úrnak Mezőkövesd. Kanonok-plebánosi beik­tatás alkalmából kifejezett ragaszkodásukat, üdvös jö­vendő zá'ogául örömmel vet­tem, szívből adva kedves hiveimre főpásztori áldáso­mat. Lajos érsek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom