Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-12-30 / 298. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. december 30. A magyar fascizmus Ne csodálkozzunk rajta, hogy már ilyen is van, mert hiszen nemzeti sajátságunk, hogy köny- nyen lelkesülve, hamar megba* rétközünk minden külföldi recepttel s ebben buzgó támogatásra találunk a mi, minden újításért rajongó társadalmunknál. Kétségtelen, hogy Olaszországot megmentette a fascizmus. És ha ez ott jó volt, miért ne válnék be nálunk is? Csak fel kell húzni a fekete inget, lemásolni a • Duce« programmjät s kész a magyar fascizmus. Álljunk meg egy kissé fascista barátaim ! Az olasz faicizmust nem Mussolini találta ki, de kitermelték azt a speciális olasz viszonyok, a háború utáni elégedetlenség, a rothadt közállapotokból fakadt forradalmi hangulat, a nacioná- lizmus teljes elnyomása, a Nitti által neveit liberálizmus s végül a nemzet egészséges életösztöne, — a rettegés a szovjet-forradalomtól. Mussolini, ez a nagyeszű és éleslátásű népvezér sem ott kötött ki, ahová elindult. Mire a kormányelnöki székbe került, úgy átalakította fascista programmjät, hogy maga sam ismerhetett reá. Jóllehet kitünően ismerte országának gazdasági és politikai helyzetét s mérlegelte nemzetének vérmérsékletét, a fascizmus felé vezető útjában igen sokszor megállította a eltérítette a váratlan akadályok felismerése, a jobb meglátása a jő mellett, amíg végre összeko vácsolhetta azokat a vaspilléreket, amelyekre felépítette a fascizmus t. Nehéz definiálni, hogy mi is a fascizmus. Mussolini azt mondja róla, hogy »centralizált felelős demokrácia«. Elég, ha annyit tudunk róla, hogy egy nekünk rokonszenves országot megmentett a vörös forradalom borzalmaitól, hogy munkaalkalmakat teremt, védi a munkást s megakadályozza a nagytőke kapzsiságát, visszaéléseit. Hogy hadat üzen minden panamának a kíméletlenül megtorol minden nemzetellenes törekvést. így lett áldása az országnak s erőssége az olasz nemzetnek. A fascista »fehér testőrsége« a mezőgazdának, az iparosnak, a kereskedőnek a szocialista mozgalmakkal szemben, — védelmezője a rendnek, a tisztességnek. Hogy ez a nagy és gyors átalakulás normális, parlamentáris úton Olaszországban sem jöhetett létre, az természetes és amíg meg nem erősödik, minden hatalom a diktátor kezében kell hogy összpontosuljon. De csak addig. Mert felborul a rendszer, elvész minden siker, ha utána nem jő ismét ez alkotmányos államélet. A mi szerencsétlen országunk átvergődött azon a katasztrófán, amitől Olaszországot megmentette a fascizmus. Ott jött, mert jönni kellett, a fascista forradalom. De nekünk van nscioná- lieta kormányunk, amelynek elég ere és hatalom áll rendelkezésére, hogy a fascists programúiból átvegyen annyit, amennyit szükségesnek tart, hogy letörjön i minden akadályt, amely útjában j van nemzeti fejlődésünknek és hogy csirájában elfojtson min den nemzetellenes törekvést. Nem állíthatja ugyan senki sem, hogy gazdasági politikánk hibátlan, hogy nem virul a panama a nincsen protekció. Van elég mindegyikből s lesz is. Súlyos gazdasági helyzetben mindenütt nehezebb a megélhetés, több a visszaélés, amelyeket az elégedetlen ember szemüvegén át nézve, nagyobbaknak, rettenetesebbeknek látunk. Kedves magyar fascista barátaim, én megértelek benneteket a tisztelem törekvéseteket, de hagyjátok a faicizmust az olaszoknak. Ott termett az, mint a narancs és a citrom, amelyek hozzánk átültetve elsatnyulnak s nem hoznak gyümölcsöt. Betegek vagyunk 9 ezt a betegséget mi szereztük nemzetünknek akkor, amikor kiadtuk kezünkből a fegyvert jól megszervezett csirkefogóknak, emikor védtelenül hagytuk a magyar határokat, amely után ösz- ezekötözött kezekkel vittek bennünket a »győzők« elé meghallgatni a trianoni halálos í.életet. Igen, barátaim, ez a mi vétkünk, amit nekünk kell jóvátenni. Sajnálatos, hogy társadalmunk még nem mozdult meg, bogy a beszédek, a bankettek Ígéreteiből még nem vált valóra semmi sem. Akinek jól megy dolga, gondtalanul élvezi az élet örömeit, aki pedig nyomorog s nagyobb keresztet visel, mint aminőt elbírhat, az kesereg, irigykedik, gyanúsít, vagy fenyeget vérmérséklete szerint. A jóllakott lenézi az éhezőt, a szerencsés a soraüldözöttet. Úgy van minden, mint régen volt. Lelkes szónoklatok hangzanak el a nemzeti összefogásról, a felekezeti béke áldásáról, a takarékosságról. S az eredmény? Gyűlölködés, felekezeti torzsalkodás és esztelen pazarlás. Pedig mennyi szép és nemes eszmét, mennyi nagyszerű gondolatot lehetne megtestesíteni társadalmi úton. Nem kellene más hozzá, csak erős elhatározás, egy kevés önzetlenség, s egy kis cselekednitudás. Itt van nagy szükség reátok, ez a ti harcteretek, magyar fascisták. Rázzátok fel ezt a közönyös magyar társadalmat fásultságából s kiáltsátok a fölébe naponta minden magyar magyarnak az alábbi tízparancsolatot: 1. Ne tűrd a haza és a vallás gyalázását, mert ez destrukció, amely bomláshoz vezet. 2. Ne vásárolj külföldi árút s ne üdülj külföldi fürdőn, mert ezzel szegénnyé teszed az országot. 3. Élj takarékosan, mert a pazarlók a nemzet vagyonát fecsérlik el. 4. Tiszteld nagyjainkat, mert a megbecsülés figyelmeztetés ? felelősségekre s buzdítás a munkára. 5. Dolgozzál teljes erőddel a védd és beciüld meg a munkást, mert a munka hazánk fellendülésének egyetlen komoly alapja. 6. Szeresd a hadsereget, mert ez nyújt biztonságot a jelenben s reménységet a jövőben. 7. Üldözd a panamákat, a gazságokat, mert ezek teszik tönkre társadalmunk erkölcsét és nemzeti becsületünket. 8. Tettekkel a nem beszéddel bizonyítsd be, hogy méhő vagy a magyar névre s a társadalom megbecslésére. 9. Segíts elő minden nemzeti Tejszövetkeseti KSzpemtj Budapest, I«, Horthy Míklóa.at 119 121« törekvést, ha áldozatokba kerül is. 10. Küzdj a revízióért, mert ez nemzetünknek életfeltétele. Alakuljon minden legkisebb községben is nemzetvédő bizottság, a társadalom által önként felkínált jogokkal, amely ellenőriz, megvéd, pellengére állít, oktat, nevel a jutalmaz érdem szerint, de mindig csak egy magasztos nemzeti ideál jegyében a tövényeink megsértése nélkül. A magyar sajtó mellettük lesz, a hatóságok pedig bizonyára szívesen támogatják nemes törekvésüket. Ha mindnyájan összefogunk, ha felgyűl szivünkben a honsze- relem szent lángja, úgy joggal várhatjuk a magyar megújhodást s nem lesz délibáb a Revízió. Ilyen értelemben üzenjetek hadat a mi beteg társadalmunknak magyar fasiszta barátaim a akkor mindnyájan veletek leszünk ! Buday Elemér. Bárány István elmondja angolországi tapasztalatait az Egri Népújságnak Három angol rekordot javított a világhírű egri úszó. Rothermere lord dedikált fényképével ajándékozta meg Bárány Pistát. Eger, december 30. Karácsony estéjére érkezett Egerbe, de a városban azóta még alig láttuk Bárány Istvánt, a világhírű egri úszót. A féléves londoni tartózkodás után hazaérkezett Bárány Pista most egész nap tanul. Harmadik alapvizsgájára készül az egri jogakadé- mián. Édesatyjának Deák Ferenc-uti villájában látogattuk meg az úszöbajnokot. A magyar magánjog és a büntetőjog könyvei mögül siet üdvözlésünkre Bárány Pista. Szobája valóságos látványosság. Egész múzeuma a verseny díj aknak, érmeknek, olimpiai diplomáknak, koszorúknak, plaketteknek. A fal, a képek, a szekrény, az asztal mind Bárány István diadalainak emlékét őrzi. A tágas vitrinben ötvenöt nsgyórtékü versenydij pompázik. Közöttük tizenegy ezüst cigarettatárca, művészi kivitelű aranyozott és ezüst serlegek, vázák, szobrok. Mindegyikhez más-más dicsőségen esemény fűződik. Hat, belülről zöld selyemmel párnázott fiókban vannak szépen elhelyezve azok a versenyérmek, amiket Bárány Pista kisdiákkora őta a mai napig nyert. Száznyolcvannyolc érem, száznyolcvannyolc győzelmes küzdelem emlékéről beszél a zöld párnákon. Nyolc aranyérem ragyog közöttük különös fénynyel, a legtöbb azután ezüst és bronz. A magyar szívet oly sokszor megdobogtató egri diáknak magyar, olasz, angol, német, francia, holland, osztrák és cseh vizekben aratott győzelmeiről beszél itt minden tárgy, a drága versenydíjak, a csillogó érmek, a szalagok, a koszorúk, az olimpiai diplomák, a képek, az összegyűjtött újságcikkek . . . Ám Bárány Pistát nem kápráztatja el a dicsőség. Komoly munkának tekinti a sportot, de komoly munkával és odaadással képezi 'magát a tudományokban is. Amikor önmagáról beszél, semmi elbizakodottság nincs szavában. Ismeri önmagát, nem dicsekszik sohasem. Nem tette primadonnává a dicsőség. Öntudatos, komoly, de szerény ős kedves. Ezért olyan szimpatikus fiú
