Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-07-17 / 163. szám
u AHH 16 FILLÉH 28JUL&5 V Szerkés és kiadóhl Eger, lAÍ&nm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Előfizetési di] postai szállítással: egg hónapra S pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- » nap 24 fillér. ♦ EGRI NÉPÚJSÁG Főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. évf. 163. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1928. július 17. Eger város literenként 20 fillér behozatali illetéket szed a vidékről ideszállitott borok után Kevés a rendőr a külső városrészeken. - A városi képviselőtestület közgyűlése Eger, július 16. Eger város képviselőtestülete szombaton délután négy órai kezdettel Trak Géza polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt, talán a nagy meleg miatt, nem nagy volt az érdeklődés. A gazdaképviselők jelentek meg a legnagyobb számban. Braun Károly főjegyző olvasta fel a polgármester évnegyedes jelentését, amely többek között az egri bor értékesítése ügyével is foglalkozik. A mai helyzet ugyanis az, hogy úgy a Hangya, mint a két egri bor- kereskedő, valamint a korcsmá- rosok és vendéglősök vidéki borokat hoznak be Egerbe, a jóminősógü egri borok pedig eladatlanul hevernek a pincékben. A vátoii tanács is foglalkozott ezzel a kérdéssel és elhatározta, hogy az egri bor védelmére új szabályrendeletet készít, amely szerint Eger városban a vidékről vagy bárhonnan behozott borok után literenként 20 fillér behozatali illeték fizetendő. Az ilymődon beszedett összege- gebet az egri szőlőhegyek útjainak javítására fordítják. (Helyeslés.) Láng Nándor szől elsőnek a jelentéshez: Nagyon örül, hogy a jelentés az egri bor értékesítését is felöleli. Egerbe behozzák vidékről az olcsó bort, itt feljavítják és úgy adják el a falusi korcimárosofanak. A bor- nagykereskedők pincéjét föl kell venni éppenűgy, mint a kistermelőkét, mert akik ki vannak egyezve a fogyasztási adóra, azok mérik a bort. Vannak pincék, ahonnan 20—80 litert is elmérnek vasárnaponként. Úgy hallja, kimegy Egerből néha olyan bor is, amelynek tőkéje sem volt. Ellenőrizni kéri a nagykereskedők pincéjét. Láng Nándor ezután a fegyelmi ügyekkel kapcsolatban kérdést intéz a polgármesterhez: — Nem tudjuk, miért van elrendelve dr. Kálnoky István tanácsos űr ellen a fegyelmi eljáráB. Vida Ferenc az öntözések ügyét teszi szóvá. Tóth Csepregi András: Az al- ispáni jelentésben azt olvastam, hogy az adók 69 százalékát nem tudta megfizetni a közönség. Nagyon kérem, hogy ha idegenek jönnek ezután városunkba, a vendéglátást az alispán úrnak engedjük át. (Derültség). Dr. Kálnoky Viktor: Az idegen- forgalom érdekében bifogástemel az egri autóbusz igen magas tarifája ellen. Az utaink, különösen a Deák Ferenc-, Káptalan- és Széchenyi- utcák állapota tarthatatlan. Járművel itt már veszélyes a közlekedés. Legalább a kátyúkat hozzák rendbe az úttesteken, hogy járni lehessen. — Nagy fáradsággal a törvényszék előtt szép parkot létesített a tanács. Vidult az ember szeme, ha látta. De azóta csak egyszer öntözték meg a parkot. — A színházunkat is rendbe kell hoznunk végre, hogy a kultúra szolgálatába állítsuk. Furcsának találom, hogy a múlt nyáron Kardoss Géza debreceni színigazgató társulata játszott és akkor nem volt semmi baj és néhány hét múlva a város életveszélyesnek nyilvánította a színházat. Ha nem tudunk új színházat építeni — és belátható időn belül nem tudunk — akkor a mennyezet kijavítását nem lehet elodázni és ez nem is kerül sokba. Ha huszonöt évvel ezelőtt mi kőszínházat létesítettünk, vigyázzunk most, hogy visszafelé ne fejlődjünk és ne maradjon színház nélkül a magyar Athén. A napokban érkezik Egerbe a magyar Nemzeti Színház művészgárdája a legfölségesebb színjátéknak, az igazi Passiónak előadására. És ezt az előadást most a sokkal kevesebb ember által hozzáférhető moziban kell megtartani! Lehetetlen állapot, hogy a színház kapui ilyen hosszú időn át csukva legyenek. Nincs rendőri felügyelet a külső városrészeken. Sós Mihály az Egerben előfordult sorozatos gyilkosságok és verekedések ügyét teszi szóvá. A külső városrészek szeriute nem részesülnek rendőri felügyeletben, azért vannak ott napirenden a gyikosságok, verekedések, magánlaksértések, lövöldözések. Kéri a közgyűlést, hogy Írjon át ebben az ügyben a rendőr- kapitányság vezetőjének. Bóta Viktor panaszolja, hogy a zsidótemető mellett nincs megfelelő csépiéli hely a gazdáknak. Poppó János a nagyforgalmú Wesselényi utca kijavítását sürgeti. A polgármester válasza a felszólalásokra. Trak Géza polgármester válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Láng Nándornak az egri bor ügyében kijelenti, hogy ott a baj, hogy úgy a nagy kereskedők, mint a korcsmárosok vidéki bort vásárolnak s a vidéki bor által az egri bor neve rongálódik. Ezeknek az állapotoknak akar véget vetni az évnegyedes jelentéiben tervbevett intézkedés. Dr. Kálnoky tanácsos ellen azért rendelték el a fegyelmi eljárást, mert a Korona- szálló építésének ő referense. Bűn és bünhődés. Az életben gyakran láthatjuk azt a példát, melynek sorsa most egy hirtelen megnőtt államon teljesedik be. A kapzsi ember vagyont harőcsol össze, aztán javait eitékozolva haszontalan és erkölcstelen célokra költi el a pénzt, annyira, hogy lassan odáig jut, hogy nincsen betévő falatja. Ekkor dolgozó és becsületes embertásaihoz folyamodik. Ám ezek tudják azt, hogy szivük meglágyulásával nem segítenének a szerencsétlenen, mert az a pénz hirtelen mámorában ismét csak elverné a neki adományozott javakat. Szőről-szőra így járt most Románia, amely a trianoni békeszerződéssel váratlanul olyan kincsek birtokába jutott, amilyenekről talán álmodni sem mert volna. Nem beszélve Bessz- arábiáról, nem említve Bukovinát, hozzájutott Erdélyhez, a gazdagságnak, a szépségnek, a műveltségnek olyan gyönyörű tartományához, amely az ezeréves magyar történelem folyamán büszke és csodálatos illatú virágja volt egész Európának. Románia nem bírta megemészteni azt a gazdagságot, amelyhez a gyűlölet, gazság és hihetetlen árulás juttatta. Most annak a bűnnek a következményeit szenvedi, amelyet a régi Magyarország ellen elkövetett. Rettenetes volt a bún, rettenetes a bünhődés is. Ma a gazdasági összeomlás, a gazdasági erők kiszáradt és letarolt mezője Románia. Országot ármánnyal, erőszakkal lehet talán összerabolni, de fenntartani nem. Ehhez mindenekelőtt államfenntartő erőre van szükség, amely a népekben és nemzetekben csak hosszú évszázadok alatt fejlődik ki. Az egész magyar történelem szinte annak a bizonyítéka, hogy mennyi küzdelmet, milyen ádáz harcokat kell folytatni a népek életét ostromlő ezernyi veszedelemmel szemben, ha meg akar maradni a bistőria színpadán. És mert Magyarország annyi megpróbáltatás ellenére is szilárdan áll még Európa közepén, mutatja azt, hogy sorsa beláthatatlan időkre biztosítva van. Ez a magyarázata annak, hogy Trianon után hogy elhalmozzák a magyar kormányt külföldi köl- csönajánlatohkal, másrészről pedig annak, hogy Románia az egész világon sem talál meghallgatásra. Európa koldusaként járja a hatalmakat, hogy kö- nyöradományul egy nagyobb nemzeti kölcsönt tudjon felhajszolni. Bennt az országban a fejvesztettlég, a lezüllés egyre nagyobb arányokat ölt, a szövetségesek szíve és zsebe mégsem tárul föl: nincs irgalom.
