Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-07-17 / 163. szám
u EGRI NÉPÚJSÁG Nagy részvét mellett temették el vasárnap vitéz Csörgey Károly tábornokot Tóth• Csepreginek: A város vendegeit a várói látja vendégül, a vármegyéét ez alispán. Dr. Kálnoky Viktor beszédére kijelenti a polgármester, hogy az autóbuszok viteldíja ügyében felterjesztéssel élhet a város a kereskedelemügyi miniszterhez. Az utcák rendbehozáeára megtesz a város minden lehetőt addig is, míg a csatornaépítés teljes befejezése után hozzá nem foghat az útburkolatok teljes helyreállításához. A parkok öntözésére már történt megfelelő intézkedés. A színházra vonatkozólag : ha nem sikerül a kultuszminisztériumi kölcsön megszerzése a színház újjáépítésére, akkor intézkedni fog a város, hogy kisebb javítások után a színház kapui minél előbb megnyíljanak. Sós Mihálynak kijelenti: Azt magam is tudom, hogy ' a külterület nincs közbiztonsági szempontból úgy ellátva mint eddig, de ennek oka nem a rendőrta- nácios űr, hanem az, hogy az egri államrendőrségnek csaknem százas létszámát a felére csökkentették. Az ügyben mindenesetre átirtunk a rendőrkapitánysághoz. Bóta Viktornak : A ciéplési hely ügyében Bayer Henrik tanácsos ki fog menni a helyszínre. A közgyűlés ezután a polgármester évnegyedei jelentését tudomásul vette. (A közgyűlés további lefolyásáról lapunk legközelebbi számában adunk tudósítást). Beütött az uborkaszezon az újságírásban: Miként bús raboknak középkori gály8, keserű kenyér a riporteri pálya. A jó szenzációk nem nagyon torlódnak s van temérdek dolga az öreg ollónak. Az iparban: Dolgaitól ráér pihenni és hizni, zöldbe megy a majszter a fogait szívni. Ruháját, cipőjét bokorra akasztja, »lesz állami munka« — kebleit dagasztja. A tikkasztó melegben csak néhány verseny üdíti fel az Egri Népújság olvasóját, mint például a tenniszver8eny: Eleget — úgy látszik — eddig nem izzadtak : dűl bősz elegánsan labdaverő attak. Háló körül egymást óraszámra marják s otthon a »holmikat« csendben kifacsarják. Országúti verseny : Régi riválisok versenye manapság nem komoly verseny már, csak szelíd mulatság. Túl vagyunk azóta hetedik határon, nem lehet haladni maradi határon. Pályázók versenye: Sokak orcája ég fontoskodó pírba: hogyha gyakornoki pályázat kiírva. Hírek járnak-kelnek, diszkréten osonván: mit és kit főznek a vármegyei konyhán? Vasárnep délután félöt órakor temették el a Farkasréti temetőben vitéz Csörgey Károly honvédtábornokot, a hajmáskéri katasztrófa áldozatát. A temetésen az óriási hőség ellenére katonák és civilek egyaránt nagyszámban jelentek meg. Négy óra után vonult fel a gyászszertartásra vitéz Modly Zoltán tábornok vezetésével a gyászkisére- tét alkotó tüzérciapat és a katonák sorfala között érkeztek meg a temetésre az előkelőségek, akik között ott volt gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter vitéz Jánky Kocsárd lovassági tábornok, a kormányzó képviselője, vitéz Zalán Antal ny. tábornok, Heves vármegye vitézi székkapitánya, Szita Mihály ny. tábornok, dr.Lipcsey Péter kor- mányfőtanácioi, kir. közjegyző, dr. Dallos Iván ügyvéd, a hevesmegyei vitézek küldöttsége, és a szolgálatban nem lévő tisztek nagy számbaD. A csendőrlég, a folyamőrség és a különböző fegyvernemek képviselőinek megérkezése után a koszorúkkal elhalmozott ravatal előtt megkezdődött a gyászszertartás, melyet Révész István tábori püspök celebrált fényes papi kísérlettel. A halottas kocsi előtt vörös párnán vitték a várpalotai lőtér parancmokának kitüntetéseit, mig a koporsón keresztbe volt téve kardja, ezüstös csákója és vörös tábornoki derékszíja. A zenekar gyászindulőt játszott, mialatt a menet az érdeklődők sorfala között a sírhelyhez ért, ahol Hellebronth Antal mondott utolsó Isteahozzádot a szerencsétlenül '.járt bajtársnak. Eger város hatalmas babér- koszorúját dr. Lipcsey Péter helyezte vitéz Csörgey Károly »ír jára; a koszorú szalagjára ezt íratta a város: » Vitéz Csörgey Károly tábornok emlékének, — Eger város közönsége.« Egerben és Gyöngyösön Magyar Hetet akar rendezni a miskolci iparkamara A fővárostól elkülönítve készítik elő a vidék kereskedelmének és iparának nagyszabású megmozdulását. Miskolc, július 16. Nagy terv merült fel hónapokkal ezelőtt a magyar ipar fellendítése érdekében. A terv maga nem uj hiszen évtizedek óta folytak már próbálkozások, amelyek cdairányuitak, hogy a magyar vásárló közönséget a hazai ipar támogatására szoktassák és megmagyarázzák a vevőknek azt, hogy teljesen indokolatlanul részesítik előnyben a külföldi árukat, mert hiszen a magyar gyártmányok sokszor jobbak és olcsóbbak a külföldi árunál. Azok az akciók, amelyek a vevők felvilágosítását célozzák, mindezidáig nem jártak eredménnyel. A fővárosban mindig nagyobb és nagyobb akadályok gördülnek a Magyar Hét rendezése elé, mert már két ízben is elhalasztották a kitűzött terminust. A vidéki városok iparosai és kereskedői, akik egyformán vannak érdekelve a Magyar HétbeD, mert hiszen a kereskedők is a forgalom fellendülését várják a Magyar Héttől, már régebben foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a vidéki városokban is megrendezik ezt a nagy ipar- propagandá'. A Miskolci Kereskedelmi Testület átiratot küldött a miskolci Kereskedelmi és Iparkamarának, mely szerint azt óhajtja, hogy a Magyar Hetet a .miskolci kereskedők és iparosok a Kamara irányítása mellett rendezzék meg. A Kereskedelmi Testület kívánságára abban az irányban is eljárnak, hogy a magyar gyáraktól és vállalatoktól reklámárukat kapjanak a kereskedők, esetleg bizomány formájában és mindenekfelett olcsó árban, úgy hogy minden kereskedő nagy forgalmat érjen el akkor, amidőn kirakataiban kizárólag magyar árukat fog reklamirozni és csak ezeket fogja ajánlani vevő- közönségének. Ha a gyárak a kereskedőknek engedményeket biztosítanak, akkor a propaganda eredménye nem maradhat el. A Kamarának az a terve, hogy Miskolc után a kerület más három városban és pádig Sátoraljaújhelyben, Egerben és Gyöngyösön is megrendezi a Magyar Hetet. Ebben az ügyben már átírtak a három érdekelt város ipari és kereskedelmi testületéihez, amelyeknek válasza már befutott a Kamarába és ezek mind a legnagyobb örömmel imák tervükről és közük azt, hogy minden erőfeszítéssel dolgozni fognak azon, hogy ők is megrendezhessék és sikerre vigyék a Magyar Hetet. 1928 július 17 Mindezekből tehát azt láthatjuk, hogy a kamarakerület városaiban a Magyar Hetet minden bizonnyal megrendezik és ezzel az összes városoknak példát statuálnak kereskedőink és iparosaink arra, hogy a hazai ipar támogatását milyen komolyan kell venni. Miskolcon a hőmérséklet 56 C fokra emelkedett. Miskolc július 16. Az óriási hőség, amely Magyar- országon mindenütt érezhető, tetőpontját űgylátizik Miskolcon érte el. Vasárnap Miskolcon a a hőmérséklet árnyékban 47 fok Celsiusra, a napon pedig 56 fok Celsiusra emelkedett. A szokatlan hőség, amilyenre a miskolciak emberemlékezet óta nem emlékeznek, annyira elbá- gyasztotta a lakosságot, hogy a meleg elől mindenki a közeli erdőségekbe és a strandfürdőkbe menekült. Vasárnapról hétfőre virradó éjszakát is számosán a szabadban töltötték. A hőségnek halálos áldozata is van Miskolcon. Vasárnap délután három órákor a miskolci zsidó temetőben egy síremlék avatását megelőző szertartási ünnepségen, amely a szabad sirkertben folyt le, napszurást kapott Schleiner Mór miskolci kereskedő. A napszurás következtében eszméletlenül esett ősz- sze a temetőben, ahol még mielőtt orvosi segélyben részesíthették volna, meghalt. HÍREK Eger, 1928 július 17. Gyászmise vitéz Csörgey Károlyért. Néhai vitéz Csörgey Károly tábornok lelkiüdvéért július 18-án, 9 órakor gyászmise lesz a ferencesek templomában, amelyen Eger város polgári előkelőségei és az egri helyőrség összes tisztjei is megjelennek. A polgármester szabadságon. Trak Géza polgármester július tizenhéttől szabadságra megy. Helyettese: Braun Károly városi főjegyző, polgármesterhelyettes. Szerkesztőségi hir. Kelemen Andor, az Egri Népújság felelős szerkesztője, egy havi szabadságra ment. Távollétében dr. Berecz Árpád és Erdélyi Mihálv az Egri Népújság belső munkatársai, helyettesítik. A poros utcákról úgy látszik, külön rovatot kell vezetnünk. Kérjük azokat, akik az utcák öntözését irányítják, hogy külön kérés nélkül is locsolják le ezeken a forró napokon Eger város utcáit. Erre egészen jó és alkalmas a vízvezeték vize. Lepjék meg egyszer a város közönségét és locsolják le azokat az utcákat, amelyeken nemcsak a robogó autó, hanem már egy taliga is portengert ver fel.
