Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-11-29 / 274. szám

2

tése mellett- döntött. Ennek a határozatnak következményei vannak, amelyeket akkor még azintén nem láttunk. Eger váró» polgármestere nem lakhatik egy udvaron nyolc pár lőval és — amint hallom, már ki ii akarják telepíteni a lóistállót a Ciengős- iskolához, ami újabb jelentékeny terhet fog jelenteni a városra. Kérem, hogy a képviselőtestületi tagok minden ügynél legyenek kellően felvilágosítva, mert azt akarjuk, hogy amikor határozunk valami fölött, mindig lássuk a következményeket is.

— Felelősségem teljes tudatában, a városi háztartás bajai orvoslásához még alkalomnak mutatkozó tizenkettedik órában kérem azokat a képviselőket,

akik nincsenek itt, ne engedjék meg maguknak azt a luxust, hogy távolról nézik, hogy mire tudunk mi itt menni. (Helyeslés)

— A város ügyeinek intézéséhez két tényező kell: egy bátor, tettre kész, koncepciós, nagyvonalú tanács és mögötte egy megértő, komoly, az ügyekkel törődő képviselőtestület, amely a tanács munkáját ellenőrzi és fedezi.

— Történtek helytelen meglátások a tanács részéről, de történtek a képviselőtestület részéről is.

— Radii képviselőtársamat annak idején támadták érte, pedig igaza volt, mikor szemrehányással illette a képviselőtestületi tagok egy tekintélyes és igen értékes részének távolmaradását a városi ügyektől. Indolencia ez, amelynek meg kell szűnnie a város érdekében ma, amikor 50 esztendő minden bűnét és mulasztását pótolnia kell ennek a tanácsnak és a képviselőtestületnek.

— A város vezetőségének arra kell törekedni, hogy minden alkalmat megragadjon, amivel a város anyagi javát előre- mozdíthatja. Elintéztük itt például a heti piacot, de az még- sincs elintézve, meri annyi a panasz a piac ellen, hogy ezt az ügyet újból rendezni kell.

A vasúti közlekedés.

— A járó utak mellett a vasúti közlekedés ügyére is nagyobb gondot kell fordítanunk.

Az Egri Népújságban olvasom például, hogy az új menetrendben megszűnik a délutáni gyorsvonatpár Eger és Budapest, illetve Eger és Miskolc között. Nekünk ebben az ügyben is meg kell mozdulnunk és én kérem, hívja fel a városi képviselőtestület a Magyar Kir. Államvasutak igazgatóságát, hogy ne szüntesse meg ezt az egyik legforgalmasabb gyorsvonatpárunkat, de keressük meg a vármegye köz igazgatási bizottságát és a többi

EGRI NÉPÚJSÁG

1928. november 29.

érdekeltségeket is hasonló állás- foglalás végett.

— A reánk váró nagy feladatok elvégzésében teremtsünk egy ideális harmóniát

9

a tanács és a város, a tanács és a képviselőtestület között. (Éljenzés és taps)

A polgármester válasza.

Trak Géza polgármester nyomban válaszolt az interpellációra: Van szerencsém - bejelenteni a képviselőtestületnek, hogy a műszaki tanácsos urat már régebben utasítottam, hogy műszakilag dolgozza ki az utaink helyre- állításának programmját, terveit és költségvetését. Bárány Géza nyugalmazott városi főmérnök barendelése is éppan ezért történt, mert az utak helyreállításának nagy munkája teljesen lefoglalja a műszaki tanácsost. Teljes egészében osztozom az interpelláló képviselőtestületi tag úrral abban, hogy e nBgy munkának terveit és költségvetését az egész képviselőtestület ismerje meg. Ki fogjuk azt nyomatni és kiosztjuk a képviselőtestület tagjainak. Meg akarom oldani azt is, hogy a vasúti sérelem ne érje a várost. Ebban az ügyben kéréssel fordulunk az Államvasutak igazgatóságához és a kereskedelmi miniszter úrhoz.

Üzérkedés

a kiosztott házhelyekkel.

Tóth-Csepregi András az O. F.B. által kiosztott házhelyek ügyében interpellál. Kijelenti, hogy Egerben a kiosztott házhelyeknek háromnegyed része már nem azoknak a kezén van, akik meg kapták. Neveket sorolt fel, akik nagy (feszegekért eladták házhelyeiket. Javasolja, hogy a képviselőtestület járjon utána, kiknek a kezén vannak a kiosztott házhelyek és az illetéktelenektől vegyék vissza. A házhelyrendezés nagy szociális ügye volt az államnak és nem engedhető meg, hogy egyesek ebből üzletet csináljanak. (ügy van!)

Braun Károly városi főjegyző válaszol az interpellációra: Utána nézett már ennek a dolognak és ugyanazon az állásponton van, mint az interpelláló képviselő. A felek azonban azt a gyakorlatot követik, hogy igényjogosult vevőknek adják át a házhelyeket és ilyen esetben átruházható a házhely.

Tóth-Csepregi András és a közgyűlés nem veszik tudomásul a választ, ezért a képviselőtestület legközelebbi ölesének napirendjére tűzik a főjegyző válaszát.

A Sertés és Marhahizlaló R. T.

Vida Ferenc a harmadik inter- palláló : Eger város 1916 ban azt a szomorú határozatot hozta, hogy eladja a vízimalmot. Kánitz Dezső az Agrár takarékpénztár igazgatója vette meg 65,000 ko—i iilmiiiiiii iminn ii«<iii Hum i mi im un i • r n inimwi«

i

rónáért.' A város azonban csak tízezer koronát kapott készpénzben, mert a vízimalomból megalakították az Egri Sertés és Marhahizlaló R. T.-ot és a város 55 ezer borona értékű ilyen részvényt kapott a pénze helyett. Most a részvénytársaság összeomlott, kimondotta a közgyűlés, hogy a részvények semmit sem érnek. A város, amely a vagyonát adta oda, meg sem jelent a közgyűlésen és eladták talán 45 ezer pengőért az egész vállalatot. Ez helytelen gazdálkodásra vall a város részéről, ha így védték a város érdekeit ennél a részvénytársaságnál.

Trak Géza polgármester válaszában kijelenti, hogy nagy gazdasági összeroppanás idejét éltük át, amely alól ez a részvény- társaság sem mentesült. Olyan nagy deficitekkel dolgozott a vállalat, hogy a Magyar Általános Hitelbank még áldozatok árán is sietett tőle szabadulni.

Hatvanezer pengőjébe került a

Hitelbanknak a részvénytársaság felszámolása.

Sem a polgármester, sem a tanács nem tagja az igazgatóságnak, de ha tagjai volnának, akkor sem tudták volna az összeomlást megakadályozni.

Fajkakasok, fajgyümölcsfák

Láng Nándor a következő interpelláló : Kérdezi a tanácsot

és a polgármestert, hogy miért

nem fordítanak Eger város gazdasági helyzetének javítására nagyobb figyelmet ? Nagyon sok segíteni való van. Olvasta, hogy másütt

fajkakasokat adnak a népnek

cserébe a közönséges kakasokért a baromfi állomány megnemesí- tésére. Egerben nemesített gyü- mölcifákat kellene kiosztani.A piacot is rendezni kellene valahogy.

Trak polgármester válaszol: A piac mai elhelyezése, úgy látszik, nem talál közmegnyugvást, nem felel meg a termelő és a kereskedő lakosságnak. A város közegei statisztikát fognak adni a piac forgalmáról és ha nem felel meg a mai elhelyezés, a város felvégi és alvégi érdekeltségeinek bevonásával értekezletet hív össze a polgármester a piac kérdésének jobb megoldására. (

Helyeslés.)

Utcaseprők, kutak.

Sós Mihály az utolsó interpelláló. Az utcaseprők elbocsájtása és a kutak leszerelése ügyében intéz kérdést a polgármesterhez.

Trak Gáza polgármester válaszában kijelenti, hogy az elbo- ciájtott utcaseprők a város vezetőjét nem terrorizálhatják Sós Mihályon keresztül, a kutak ügyében pedig már teljesítette a hozzáforduló érdekeltek kérését és úgy a Kisasszony-, mint a Szederkényi-utcában felszerelik a hutát.

Állami pinceszövetkezet lesz Egerben

Az öt iaterpelláciő mintegy két órát vett igénybe a közgyűlés idejéből. A képviselők egy- része már elszállingózott, mikor hat óra tájban rátértek a tárgy- sorozat első pontjának tárgyalására.

A főispán válasza.

Braun Károly főjegyző ismerteti, hogy Petro Kálmán dr, ja vaslatára a város különböző kívánságokat terjesztett elő a Hevesmegyei Villamossági R. T. elnökéhez: Hedry Lőrinc dr. főispánhoz. A főispán válaszában megírta, hogy a képviselőtestület kívánságait egytől-egyíg teljesíti, csupán sz igazgatóság marad addig helyén, amíg mandátuma lejár, mert ezt az igazgatóságot az alapítók nevezték ki.

Az egri pinceszövetkezet.

Bayer Henrik városi tanácsos ismertette ezut&D, hogy a föld- mívelétügyi miniszter az országban három borszövetkezetet állít fel, illetve az Országos Központi Hitelszövetkezet által felállítandó három pinceszövetkezetet támogatja. A pinceszövetkezetnek az a célja, hogy a kisemberektől, akik nehezen értékesíthetik boraikat, átveszi a bort, 60 százalék előleget, illetve hitelt nyújt rá s a szövetkezet kezeli és értékesíti a bort, amelynek árát az eladás után a tulajdonos kezeihez juttatja.

A földmívelésügyi miniszter százezer pengővel hozzájárul a pinceszövetkezet alaptőkéjéhez, ha a város szőlősgazdái is ugyanennyit lejegyeznek. A jegyzés összege részletekben és borban is fizethető. Az állandó választmány javallata az volt, hogy a város garantálja a 100 ezer pengő alaptőke-rész lejegyzését és kérjen a földmívelésügyi minisztertől a pince árára 25 ezer, felszerelésére pedig 13 ezer pengő előleget.

Tóth-Csepregi András és Láng Nándor felszólalása után Trak Géza polgármester szólalt fel:

— Eger város évente 80—90 ezer hektoliter bort termel ki. A kisgazda sokszor a termelési áron alul kénytelen eladni a borát. Borkivitelünk előtt bezárta kapuit a kisantant. A földművelésügyi miniszter elhatározta, hogy segít ezen az állapoton. Nagy állami borpincéket állított fel külföldön. Mo»t pedig arról van sző, hogy maguk a gazdák alakítsanak egy pinceszövetkezetet. Ez összevásárolja a bo-