Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-11-29 / 274. szám
Ip» «■ £lőfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 2pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- *> nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. GR BÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP » Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR ILL V. év/. 274. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1928. november 29. Az egri pinceszövetkezet ügye, egy magánmórnök ötezer pengős napidija és öt interpelláció Eger város képviselőtestületének közgyűlésén Eger, november 28. Közepes érdeklődés mellett tartotta kedden délután rendes közgyűlését Eger város képviselőtestülete. Trak Géza polgármester nem sokkal négy őrá után nyitotta meg az ülést, őszinte részvéttel emlékezett meg Türk Szilárd dr. vároti tiszti orvos haláláról, akinek érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg a közgyűlés. A polgármester ezután bejelentette, hogy szombaton és vasárnap a ferencesek letelepedésének hétizázéves jubileumát ünnepelte Eger város és Heves vármegye közönsége. Az ünnepen a kormányt Vas» József dr. nép jóléti miniszter képviselte. Tegnap megjelent a polgármesternél a ferencesek rendtartományi fónöke és köszönetét fejezte ki a városnak a támogatásért. Öt interpelláció Napirend előtt Heller József dr. szólalt fel elsőnek az utak rendbehozásának kérdésében. Elmondotta, hogy már a költségvetési vita során is foglalkozott a városnak ezzel a legégetőbb kérdésével. Hosszú időt vesz igénybe ennek a hatalmas programodnak az előkészítése. Már akkor kérte azonban a polgár- mestert, hogy a lehetőség határain belül jöjjön elő ezzel a programmal. írásban kapott ezután választ a polgármestertől, hogy a kérdés még nem időszerű, mert az utak felásott részei még ejtődnek, addig pedig, amíg ez a folyamat be nem fejeződött, kivihetetlen a rendbehozás. Ezt nem is vitatta senki, sőt ciak azt célozta a felszólalás, hogy addig készíttessék elő az utak rendbehozásának kérdése, amíg a vízvezeték és csatorna-árkok megszállnak. Arra kéri azonban a polgármestert, hogy az utak rendbehozására vonatkozó egész műszaki és költségvetési elaboi^á- tumot ossza ki a képviselőtestületi tagok között éppenűgy, mint a városi költségvetést szokás. — A legutóbb lezajlott vármegyei gyűlésen bizonyos szemrehányással említették, hogy azt a határozatot, amely a Korona- berendezésével kapcsolatban közel kétmilliárd koronával terhelte meg a várost, l huszonnégy képviselőtestületi tag hozta meg. Kérem, az a húszon négy, aki jelen volt azon a gyűlésen, nem illethető szemrehányással attól a százhetvenhattólt aki nem volt jelen. Nem lehet szemet hunynunk az előtt a tény előtt, hogy a képviselőtestület tagjai a legritkábban jönnek össze ilyen számban mint ma. Pedig nagy szükség van arra, hogy itt legyünk mindannyian, amikor nagy kérdésekről van szó. Egy ilyen útprogram elkészítése, részletes kidolgozása nagyon nehéz. Azért is, mert sokszor nem nyerünk kellő tájékoztatást az előadó uraktól. Például: megszavaztam a Korona mellett elhúzódó járdát, de nem tudtam, amit ma tudok, hogy csak egy részét szavaztam meg ennek az építésnek, azaz: a Deák Ferenc-úttől csak a jegy- zőinternátuiig építik ki a járdát. Hogy tovább miért nem, azt nem tudom. Hasonló eset történt a polgármesteri lakás ügyénekmegszavazásánális. Nem voltunk kellően orientálódva. Én ajánlottam, hogy vegyük meg polgármesteri lakás céljaira a Kauffmann házat, de a közgyűlés a régi postaépület átépíMás szemében a szálkát... Köztudomású, hogy a belügy miniszter háromtagú szakértő bizottságot küldött ki annak megvizsgálására, hogy az egri vízvezetéki és csatornaépítési, valamint az iskolaépítési munkálatoknál mi lehet az oka a vállalkozások kiírási összege és a tényleges kiviteli összegek közötti, sokszor igen tekintélyes különbségeknek ? Eddig rendben volna a dolog. Egy szegény városnak önhibáján kivül még inkább elszegényedett s nagy anyagi gondokkal küzködő polgárságára csak megnyugtatőlag hathat az a tu dat, hogy van egy felsőbb fórum, mely városa érdekeinek ütőerén tartja a kezét, a városi tanács és képviselőtestület gazdálkodását ellenőrzi, takarékosságra, fokozott gondosságra inti. Mert alig akad ember a városban, aki józanul mérlegelve a helyzetet, múlhatatlanul szükségesnek ne látná az Eger jövője érdekében és a jelenlegi gazdasági és kereseti viszonyok eny- hítése végett végrehajtott nsgy beruházási és építkezési munkálatokat. Ha egy város élni akar, nem petyhüdhet el a »ninct« talán kényelmesebb iszapjában és nem folytathat semmittevő köldöknéző politikát, amikor körülötte a városok nagy versenyében oly eleven, sikeres tülekedés folyik az érvényesítésért. De viszont másrészről a húrt csak addig szabad feszíteni, ameddig a város polgárságának teherbírása megengedi, nehogy a csőd érzésének kegyetlen sivársága letompítsa az alkotások fényét. Éppen ezért örömmel s megnyugvással vette tudomásul a közvélemény a minisztérium szakértő bizottságának működését. Legyen egyszer vége annak a sok felelőtlen buddogásnak, mindent sokkal feketébb szinben feltüntető kritizálgatásnak, melyek a város építkezéseinél lépten nyomon felbukkantak. Mondja meg ez a szakértő bizottság nyíltan az igazságot, ha rendben találja a hiteltúllépéseket, de viszont tanítsa meg a város vezetőségét helyes gazdálkodásra, ha a most százszorosán inkább kötelező takarékosság erénye ellen vétkezett volna. A takarékosság erényének hirdetése közben azonban éppen a bizottság krétája talált túlvas- tagon fogni. Megdöbbenéssel s vegyes érzelmekkel hallhatta a város képviselőtestülete a belügyminisztérium leiratából azt a követelést, hogy a város a bizottság vezetője Farkas Kálmán ny. államtitkár részére 3 napos egri kiküldetése fejében 5000 pengőt fizessen ki. Szép kis példaadás a takarékosságra! Neve zett úr, ha aktiv hivatalnok voln8, államtitkári rangban levő műszaki tanácsos, napi 76 pengőt számolhatna fel kiküldésekor. Az állam, mint takarékos- : ságra intő felsőbb erkölcsi fórum tehát úgy kíván példát ad- | ni a szerinte takarékosságot nem gyakorló, szegény, földhözragadt, de a műit hagyományaihoz igazodni akaró s hősies erőfeszítéssel vergődő városnak, hogy hatvanötszörösét kéri vizsgálati díj fejében annak az összegnek, melyet akkor kapott volna, ha, amint illett volna, egy aktiv műszaki emberét küldte volna le szakértőül. Ne vegye rossz néven a belügyminisztérium, ha ezek után kétségbe vonjuk a takarékosság iránti érzéket. Egerben nagy pénz az 5000 pengő! Sokat kell izzadni itt az adózónak s az adóvégrehajtónak egyaránt,amig 5000 pengő összegyűl a városi pénztárba ! Vagy lapozzuk fel a | város költségvetésének lapjait s szomorúan konstatálhatjuk azt a tényt, hogy mily nevetségesen kicsiny összegeket kénytelen a magyar Athén költségvetésébe beiktatni kulturális, művészeti vagy szociális célokra ! Boldogok volnánk, ha 10 társadalmi célkitűzés részére összesen 5000 pengői látnánk megszavazva! Ezek után, hogy fogjuk megtudni, hogy vétett-e a város a takarékosság ellen, vagy sem? Ez a bizottság fogja megmondani, mely más szemében a szálkát esetleg meglátja, de az önbőkezűség 5000 pangős gerendáját önmagától értetődőnek találja?! Dr. Urbán Gusztáv.
