Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-07-14 / 161. szám

Előfizetési di] postai szállítás­sal: egg hónapra S pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. UHBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XLV. év/. 161. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1928. július 14. Általános lefegyverzés a gyakorlatban. Irta: Karafiáth Jenő országgyűlési képviselő. Mialatt Gmfben é* a külön­böző világkonferenciákon ellen­érvet nem tűrő hangon hirdetik az általános leszerelés szüksé­gességét, azalatt a hadi felkészü­lés, a mechanikai {elterelések­nek szinte csodával határos tö­kéletesítése, a győztes országok nemzeti áldozatkészségének hi­hetetlen mértékben történő fel- fokozása a leglázasabb dimen­ziókban törtet előre. A lefegyverzés jelszava és leg- kiméletlenebbkeresztölvitele úgy­látszik csak a legyőzött orszá­gok kötelessége. Például Magyar- ország és Németország a leglel­kiismeretesebben hajtotta végre a békediktátumoknak kegyetlen és igazságtalan parancsait a le­fegyverzésre vonatkozólag, mé­gis a volt háborús ellenfelek minden mondva csinált, erősza­kosan felfújt alkalmat felhasz­nálnak arra, hogy a tökéletesen lefegyverzett és védtelen orszá­gokkal szemben lealáző, kicsi­nyes módon bánjanak el. Pengőben és aranymárkában megszámlálhatatlan értékű fegy­vert, lövedéket, repülőgépet, mo­tort, hadihajót s egyéb felszere­lést semmisítettünk meg, úgy hogy szinte már a nevetségesség­ben robban ki pl. a szentgott­hárdi eset, amikor egy alig két­ezer pengő értékű anyagnak szabályszerű elkobzásából nem átallották egyes kormányok az állig felfegyverzett hadseregek­kel biztosított európai egyen­súlyra és békére közvetlen há­borús veszélyt összekováosolni. A lefegyverezésnek ez a mód­ja tehát nem más, mint a fel­fagy vérzetteknek minden ;korlát- és féknélküli gyáva garázdál­kodása a védtelen nyomorultak­kal szemben. Ez a mód azután azt a különleges veszélyt is rejti magában, hogy szinte egyene­sen kényszeríti a védtelen fajt arra, hogy az így elpusztított védekezési eszközök helyébe, a nemzeti zsenialitás sokkal haté­konyabb, sokkal gyilkosabb és újszerűbb harci eszközöket ta­láljon ki. Vitéz Csörgey Károly tábornok tragikus halála A Magyar Távirati Iroda je­lenti : Folyó hő llén délelőtt HajmáskéreD, az ott megtartott tüzérségi lőgyakorlatok alatt, anyaghiba folytán beállott rob­banás következtében súlyos sze­rencsétlenség történt. Ez alka­lommal vitéz Csörgey Károly tábornok, szilánkoktól találva, súlyos fejsérülések következté­ben néhány perc múlva meghalt. A gyakorlaton ugyancsak jelen­levő Maleezky Oszkár nyugal­mazott ezredes a lábán sérült meg, Ferjentsik Ottó altábor­nagy, továbbá néhány tiszt és tüzér horzsolődás által köny- nyebb természetű sebesülést szenvedett. A helyszínre azon­nal kiküldött orvosok a sebesül­teket ápolás alá vették. A vélet­len balesetért senki sem oko- ható. Eger város és Hevesmegye közönségét mélyen megrendítette vitéz Csörgey Károly tábornok tragikus halála. Csörgey tábor­nok éveken át az egri honvéd­állomás parancsnoka volt. Ez­alatt az idő alatt nemcsak meg­ismerte, hanem szívből is meg­szerette a magyar katonának e mintaképSt Eger és Hevesmegye közönsége. Tisztjei és katonái bálványozták, a polgárság pe­dig spontán szeretettel vette kö­rűi a daliás megjelenésű, na­gyon kedves modorú táborno­kot. Alig emlékezünk katonára, akit a honvédség és a polgári társadalom tagjai a tisztelet mel­lett oiyan mélyen megszerettek volna Egerben, mint Csörgey tábornokot. Végtelenül fájt, ami­kor meg kellett válnia tőlünk, de ekkor ragyogd katonai kar­rierjének újabb fejezete kezdő­dött, mert a részére nagy kitün­tetést jelentő várpalotai parancs­noki állásra nevezték ki. Távozásával azonban nem sza­kadtak meg az őt Egerhez fűző szálak. Azóta is többször elláto­gatott egri jőbarátaihoz és isme­rőseihez. A nyáron is vártuk őt Egerbe. A magyar kir. honvédséget és magyar hazát egy nagy tettekre hivatott katonájától, Eger vá­rost pedig egy nagyon szeretett barátjától fosztotta meg a haj­máskéri robbanás. Szabályrendelet készül az egri borok védelmére Kimutatást fognak készíteni az Eger város tanácsának leg­utóbbi ülése foglalkozott azzal a tarthatatlan helyzettel, ame­lyet az Egri Népújság múlt va­sárnapi száma is megírt: az egri vendéglősök többen nem egri bort árulnak méregdrága áron. Ilyen körülmények között iga­zán párlkülönbség nélkül írhatjuk alá gróf Apponyi Albertnak azt a kijelentését, hogy ennél a mos­tani úgynevezett általános és egyenlő lefegyverezésnél, az ál­talunk is annyira hőn óhajtott békének a gondolatát sokkal jobban szolgálná az általános és egyenlő felfegyverkezés. Vagy tartassék be mindenütt, minden hátsó gondolat nélkül az általá­nos lefegyverzés, vagy pedig Egerbe hozott idegen borokról. Ha idegen jön városunkba, egész nap szsladgálhat egyik vendéglőből a másikba, amíg végre véletlenül felfedezi a hí­res egri bort; az italmérők ma nem elégszenek meg a békebeli 25—30 százalékos haszonnal, ha­nem az 1 pengős borokat 2 pen­engedjék feléledni nálunk is azt az elvitázhatatlan jogot, hogy a legyőzött államok ugyanolyan akciószabadsággal rendelkezze­nek, mint a győztesek. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy még ez a lehetőség is jobban szolgálná Kőzép-Európa békéjé­nek és nyugalmának annyira kí­vánatos purifikálását, mint a mai, megdöbbentően igazságta­lan, ideges és túlfűtött kényszer­állapot. gőért mérik, holott az nekik csak 1'20 P-be kerül a fogyasztási adóval együtt. A tanácsülésen azon általános vélemény alakult ki, hogy Eger város képviselőtestületének sza­bályrendeletet kell alkotnia, amelynek ezek lennének a főbb rendelkezései: A városi fogyasztási adóhiva­tal külön kimutatást köteles ve­zetni az Egerbe behozott ide­gen borokról. Külön kimutatást köteles a fogyasztási adóhivatal vezetni arról, hogy kik, milyen meny- nyiségben, kiknek adnak el ho­moki borokat Egerben? — A kimutatás szerint azután könnyen ellenőrizhető lenne, hogy melyik vendéglős árul ide­gen bort egri név alatt ét, hogy melyik vendéglős követ el ár­drágítást ? — A szabályrendelettervezet kidolgozása rövid időn belül megkezdődik. BEBBSBStasnBíEuaa»e«aas»asaaBeH9ciM 457 millióval csökkent a bankjegyforgalom. Budapest, julius 13. A Magyar Nemzeti Bank jegy­forgalma a június 7.-iki kimuta­tás szerint a június 30.-iki állo­mánnyal szemben 457 millió pengővel csökkent. A bankkal szemben támasztott igények az ultimét követő első üzleti héten enyhültek, miáltal a girőállományt kivéve, minden üzletágban csökkenés mutatko­zik. A váltőtárcaállomány 193 millió pengővel apadt. Az érc­készletben kimutatott deviza- készlet eladás révén 10’6 millió pengővel csökkent. Az állami adósság törlesztésére 81.000 pen­gő folyt be. Negyvenmillió schilling hitelt kapnak a bécsi kisiparosok. A magyar kisiparosok válsá­gos idejében, követendő példa­ként hangzik bécsi tudősitőnk jelentése, melyszerint az osztrák kormány a bécsi kisiparosok ré­szére 40 millió schillinges hitelt biztosit. A magyar kisiparosok jobban rá vannak szorulva egy ilyen segítségre, mégsem törődik ve­lük senki. t r » *• * . »#

Next

/
Oldalképek
Tartalom