Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-07-12 / 159. szám

% Előfizetési dij postai szállítás- sál: egy hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- » nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal) Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ EGRI Í1EPUJS Főszerkesztő: Dr. DBBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V. évf. 159. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1928. július 12. Borsod másodosztályú magyarjai Úgy véljük, hogy joggal vár- hatjt* el az ország lakosságának 63°/o át kitevő magyar katholi- oizmus, hogy ezeréves dicső sze­repét a haza szolgálatában senki illetéktelenül kétségbe ne vonja, hatását a kultúrára, az erköl- csiségre ne kisebbítse. Ahogy világtendencia a katholicizmus pótolhatatlan konzerváló erejét a családban, a társadalmi s az állami életben nagyra értékelni, úgy hál’ Istennek, nálunk Ma­gyarországon is mindinkább tért hódít ennek belátása s tisztelet­tel való emlegetése az annyira káros és hályogos szemű évti­zedes liberális éra után. Hogy a fennti igazságokat szinte iparszerüen tegedják és támadják a szociáldemokrata, aszfaltdemokrata és egyéb radi­kális «felvilágosult« sajtődzsun- gelben, azon nem csodálkozunk, hiszen a katholikus frontnak sok-sok értékes emberanyaga és muníció-energiája ezek ellenében pocsékolódik el. Azt azonban igenis erősen fájlalnunk keli, ha igaz magyar testvérnek hitt tá­borban, hazafias jeltzőlobogók alatt eltűrnek olyan gyalázatos rágalmakat, rosszakaratú harc­modort és dum-dum lövegeket a magyar katholicizmus ellen, ami­lyenek még a Népszavában is kivételesen jelennek meg s ha­tósági közbelépés után kiáltanak. Nem a vörösre festett Conti- utcában, hanem itt a szomszéd­ban, a 95%-ban katholikus Ma zőkövesden történhetett meg, hogy az ismeretlenség homályá­ból felbukkart valaki hónapo­kon keresztül bántatlanul gya- lázhatta, rágalmazhatta, üldöz­hette a katholikus papságot, az Egyházat, a pápaságot, a jezsui­tákat, a legitimizmust, sárral do­bálhatott minden eszményt, ami ötmillió katholikus magyarnak szent és szép, amit csak néhány ezer ember nem tud elszivelni, mint ahogy a homályban élő nem tudja a napfényt elviselni. Jőízlésünk tiltja a Mezőkö­vesdi Hírlap kirohanásait lapunk hasábjain reprodukálni; aki ki­váncsi rájuk, megtalálhatja őket bármely radikális rágalom-szó­tárban. A »szerkesztő« úrral sem akarunk foglalkozni, szinte ma­gától értetődik, hogy a kommu­nizmus alatt elkövetett bűncse­lekményért 3 hónapi fogházat ült s egyéb kellemetlen ügyei is vannak a láthatáron, bennünket inkább az a kérdés érdekel, hogy mi a lélektani magyará­zata annak, hogy egy 65% óban katholikus magyar vármegye egyik legkatholikusabb közsé­gében ilyen gondolkodású egyén grasszálni tud, marni mer s a megmartak íeljajdulását senki sem hallja meg? Kinek kellene meghallani és a közbébét megóvni ? A hatóság­nak. Hol a hatóság? kérdezzük mi erre nyiltan s a felelet na­gyon elszomorító. Hatóság van b ez ott tesz-vesz hivatalaiban, kiterjed a figyelme sok minden re, lehet buzgó, pontos, szor­galmas, de a katholicizmus erői­nek ‘-értékelése nem kenyere. Miért? Egyszerűen azért, mert ahogy a szinvak nem képes a szivárvány szépségeiben gyö­nyörködni, a botfülü embernek hiába játszuk el a legszebb Bethoven szimfóniát, a protes­táns lélek nem képes a katho­likus igazságok pompás színké­pében gyönyörködni s az örök­kévalóság szimfóniáját belőle ki­érezni. Lehet, hogy a borsodi hatóságok nem azonosítják ma­gukat a Mezőkövesdi Hírlap rá­galmaival s lekicsinylő kijelen­téseivel, de az tény, hogy a bot­rány kipattanásáig egy szóval sem tiltakoztak ellene s egy lé­pést sem tettek méregfogának kitörésére. S úgy titokban, váj­jon hány borsodi úr lelkében rezonálhatott egy egy hír, ilyes féle szerkesztői megállapítások­ra: «katholikus annyi, mint kle­rikális«, a »klerikálisok politi­kailag nemzetietlenek és gazda­ságilag tehetetlenek«, >a legi­timisták demagógok s a magyar állameszméhez hűtlen árulók stb.< Véleményünk az, hogy egy magánember gondolkodhatik tet­szése szerint, de hatósági sze­mélynek, ha százszorozva öntu­datos protestáns is, nem szabad eltűrnie az ilyen eltévelygéseket, melyek vérig sérthetik a műkö­dése területén élő katholikusok millióit, mert ezeknél hazugabb, aljasabb beállítást nem ismer a történelem. A katholikus magyar sohasem volt hazaszeretetét, vér­éé adó áldozatát illetőleg másod- osztályú állampolgár, de hogy sok helyütt, így a fenntiek sze­rint Borsodban is, a hivatalt, elismerést és méltóságot oszto­gató helyeken tényleg másod­osztályú állampolgár lett, azt öntudatlanságának, a felekezeti béke túlságos respektálásának köszönheti. Ma Borsodban ve­zető állásban még tévedésből sem lehet katholikus embert ta­lálni, a vármegyei közigazgatás­ban, a jegyzői karban, állami hivatalfőnőkök sorában fehér hollók vagyunk. S az arány egyre rosszabbodik; ha valahol állás üresedik, a helyzeti energia ereje vagy a szerzett jogra való hi­vatkozás ismét közülük valót visz be. Az eredmény ? Az egyik eredmény, hogy ennek a tart­hatatlan állapotnak puszta em­legetéséit is káros felekezeties- kedésneft bélyegzik bizonyos ol­dalról, a másik eredmény, hogy viszont a Mezőkövesdi Hírlap hónapokon keresztül sárral do­bálhatja legszentehb eszménye­inket s intézményeinket. A katholikus öntudatra-ébresz- tésneb egyik legfontosabb cél­kitűzése az legyen, hogy a katho­likusok ne CBak a harctereken s az élet egyéb áldozatot kívánó helyein tegyék meg kötelessé­güket, hanem a szavazó helyi­ségekben is és ott, ahol állások betöltéséről van sző. A legkisebb közigazgatási-, jogi-, postai-, pénzügyi stb. gyakornokságnál érvényesítsék még meglévő be­folyásukat, mert a gyakornokból lesz valamikor a hivatalfőnök, Eger, július 11. Hevesmegye közigazgatási bi­zottságának ülésén vitéz Fluck Gusztáv gazdasági felügyelő a következőket jelentette várme­gyénk mezőgazdasági állapotá­ról : Az időjárás általában kedvező. Állandóan meleg idő, elvétve zivataros esők, melyek azonban jelentős kárt sehol sem csináltak. A gabonafélék aratása megye- ■zerte folyik. A terméshozam-kilátások a kedvező időjárás folytán igen megjavultak a Eger, július 11. Heves vármegye közigazgatási bizottságának ma délelőtti ülé­sén Rusztek Károly kir. tanfel­ügyelő többek között ezeket jelentette: Június máiodik felében vár­megyénk valamennyi népisko­lájában megtartattak az évzáró vizsgálatok és azt követően az évzáró ünnepségek. A vallásos-, hazafias- és az új tanterv követelte gyakorlati irá­nyú nevelő oktatás a tankerü­aki állásokat fog tudni oszto­gatni fiainknak s aki kötelességé­nek fogja tartani a vallását ért tá­madásokat idejében visszaverni. Ha Debrecen oly erélyesen til­takozhatott annak idején egy oda véletlenül kinevezett katho­likus főispán ellen, engedtessék meg úgy szelíden, c-mollban a borsodi s egyéb helyeken 60— 70% nyi többségű katholikus ma­gyarságnak is, hogy egy-két sze­rény jegyzőséget, főszolgabirő- ságot, néhány állami hivatalocs­kát igényelhessen magának. Mi ígérjük, hogy sohasem fogjuk másodosztályú állampolgárok­nak tekinteni másvallású atyánk' fiait s meg fogjuk védeni őket mindenféle kommunista izü t&-f madások ellen. r Dr. Urbán Gusztáv. J rozsból 6, árpából 6, zabból 5 5 métermázsa vármegyei átlagban. A kapásnövények fejlődésében erős javulás állott be; további fejlődésükhöz kiadós esőre volna szükség. A kertivetemények közepesen fejlődtek, kivéve a babot, amely gyenge. A dohány eddig igen jól fej­lődik. Az anyaszéna termése cse­kély volt, lóherék, lucernák alig közepes termést adtak. A legelők sok helyen kisültek. A gyümölcstermés általában közepesnek mondható. let minden iskolájában már erő­teljesen érvényesül, azonkívül azon tantárgyak tanítása is, amelyeket a régi tanterv alapján a legtöbb osztatlan és részben osztott, sőt legtöbb helyen az osztott iskolák is el­hanyagoltak; a fogalmazás, a rajz, a kézimunka és a testgya­korlat tanítása az utóbbi két esztendő őta minden iskolában elismerésre méltő lendületet vett. Ugyancsak megemlítésre érdemes a gazdasági irányú ne­Búzából 7, rozsból 6, árpából 6, zabból 5a5 mázsa termés várható holdanként Hevesmegyében a várható termés: búzából 7 Heves vármegye közigazgatási bizottságának javaslata a tanító­képzés reformjáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom