Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-10-06 / 230. szám

A a ä 10 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítás­sal: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- ,i nap 20 fillér. * Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések* milliméteres dij- szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Or. URBAN GUSZTÁV POLITIK RI NAPILAP t Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK SEB XL V. év/. 230. szám ♦ Szombat * Eger, 1923. október 6, Negyvenkét gyermekkoporsó. Irta : Dr. Kröger Aladár, országgyűlési képviselő. Van a vidéknek egy aéprétege, mely a nemzetfenntartó rétegek ■órában igen értékes Rzerepet tölt be és ez a mezőgazdasági cselédség. Ennek a rétegnek a sorsát a kormányzatnak és társadalom­nak élénken kell szivén viselnie. Különösen most, amikor a szív­telen nagytőkének beszivárgása a földbirtokba egyre nagyobb méretet ölt és vele együtt bevo­nul a mezőgazdaság életébe az embernek kevétibbé való meg­becsülése. Ma már ott tartunk, hogy há­lás elismeréssel kell adóznunk ennek az egyre ritkuló nagybir­toknak és középbirtoknak, mely a mezőgazdasági cselédet ember­ként becsüli és amelyben a tár­sadalmi béke a régi patriarchális erkölcsök alapján .megvan. A magyar földbirtokok egy részét elöntötte azonban a nagytőke, mely meglehetősen szívtelen és ezt a patriarchális viszonyt a kettős könyvelés üzleti elvére fektette. Vannak gazdaságok, amelyek áttértek a részvénytár­sasági gazdálkodásra. A tőkének tulajdonképpen az volna a fel­adata, hogy a birtokolnak hitel­lel álljon segítségére. Ehelyett a nagytőke nálunk beáll nagybir­tokosnak, nagybérlőnek és feled­vén azt a morális alapot, mely nélkül gazdálkodni nem lehet, pusztán a rideg számok alapján rendezi be a gazdálkodást. Elő­fordult. hogy ilyen rideg kalku­láció alapján megvonták a mező­gazdasági cselédtől a tehéntar­tást, mint »tűlélvezményt«, leszo­rították egyéb terménybeli já­randóságait is, úgyhogy az ilyen mezőgazdasági részvénytársaság szolgálatában álló érző szivü gazdatiszt önként ingyen oszto­gatott a saját tehenének tejéből aprógyermekes cselédcsaládok­nak, hogy a gyermekek el ne pusztuljanak. De nem minden gazdatiszt ilyen jőlelkü és Dem is mindegyiknek van ez módjá­ban. Ez az oka annak, hogy isme- rek olyan gazdaságot, amelyik­Az igari csodafák A Tisza és mellékfolyóinak befásításával egy csapásra feleslegessé tehetjük a fa behozatalát külföldről. — Bambuazligetsk Irta: Rapaics Tiizaigar éppen olyan kis falu a Tisza mentén Hevcsmegyében, mint amilyenek általában a tisza- vidéki me gyár falvak. A világ zajától nagyon távol esik, mert még vasútja sincs. Aki Tisza- igarra akar eljutni, azt a vasút caak Tiszafüredig viszi. De azért Tiszaigarnak mégis olyan neve­zetessége vau, amiért érdemes ebbe a tiszameuti községbe el­látogatni és amilyet ina még se­hol másütt az Alföldön látni nem lehet. Ez a tiszaigari nevezetesség nem más, mint Hevesmegye egyik legrégibb családjának, a Széky- családnak birtokán a belvizek lecsapolása után telepített erdő. Széky Péter, aki ezt az erdőt negyven évvel ezelőtt telepítette és azóta is a legnagyobb szor­galommal gondját viseli, szíve­sen mutatja meg az erdőt, amely most már az első őszi hidegek után, lombjának bámulatosan szép színével valóban csodálatos ter- ■zeti jelenség. A tiszaigari ctodaerdőben olyan fákat látok, amilyenek Magyar- országon a legnagyobb ritkasá­gok közé tartoznak; de nem egy­két példányban, hanem nagyobb sorokban és állományokban. Itt van például a hatalmas mocsárciprus, amely a lombhullatő fenyőfák közé tartozik. Amerikai eredetű és az a különös tulajdonsága, hogy mocsári talajban érzi ma­gát jobban. Egész gyűjteményét látom Széky Péter erdejében a ben 100 család van és a 100 csa­lád számára 1925. ben 43 kopor­sói készítettek. A 43 koporsóból 42 gyermekkoporsó volt. Mit beszélünk egykéről? Mit lelkesedünk azért, hogy Nagy- magyarországot akarunk, amikor az egyik legproduktivabb osz­tályról ennyire megfeledkezik az, akinek kötelessége róluk gon­doskodni, hogy még a tejet is elvonja kisgyermekétől s így a gyermekhalandóság a tehéntej Hevesmagyében. Raymund dr. szebbnél-szebb tölgyeknek, me­lyek között különösen feltűnik az amerikai mocsártőlgy, bámulatos egyenes sugártörzsé­vel. Az is rendkivül érdekessé teszi ezt a tölgyfajt, hogy a liszt­harmat, mely újabban a hazai tölgyerdökben óriási károkat okoz, egyáltalán nem bántja. Széky Péter tiszaigari erdeje ta­nulságos példa arra, hogyan le­hetne, illetőleg hogyan kellene megoldani az alföldi fásítás és erdősítés egyik legnehezebb rész­letét, a nyirkos és mocsári ta­lajok fásítását és erdősítését. Ismeretes, hogy az Aifoldön ma is még nagy területeket meglá­togat az árvíz, vagy pádig ál­talában véve a talaj annyira nyirkov, bogy rajta sem a gabona, sem egyéb mezőgazdasági nö­vény sikerrel nem termeszthető. Ezeknek a területeknek legna­gyobb része vagy egészen hasz­nálatlanul hever, vagy legfeljebb negyon gyenge savanyú füvet terem. Az Alföld erdősítésében ezekre a területekre alig gon­dolnak, mert az ilyen vizes, nyir­kos helyekre csak értéktelenebb hazai fanemeket lehet ültetni. Ámde külföldön, kivált Ameri­kában, rendkívül értékes fák is nőnek mocsaras területeken.Eze­ket figyelte meg és honosította meg tiszaigari Széky Péter és ma már csemetéket is nevel a tcocsárcipru* és az amerikai mocsártölgy magvaiből. Ahogy most az igari csodaszép erdőben járok, látom, hogy az elvonása folytán ijesztő mérvben nő! Ugyanabban a gazdaságban parádés istállók vannak vízve- j zetékkel, de-jaz apró gyermekek- ; nek nem jut tehéntej. Azok az aprő kis keresztek, amelyek alatt sok kis gyermek nyugszik, egy nagy keresztté nőnek és fenyegetően intenek mindazok felé, akik a maguk tehetetlenségében ős telhetetlen- ségében ezeket az állapotokat megváltoztatni nem törekszenek. Alföld fásításának alapvető je­lentőségű kérdését most is ezen az alapon kell megfogni és el­intéz ni; Azoknak a rendkívül értékes fanemeknek, mint amilyen a mocsárciprus és az amerikai mocsártölgy,nem szabad Tisza- igarban megmaradtok, hanem az a feladatuk, hogy Tisza- igarról kiindulva, benépesítsék végesvégig az egész Tiszának és minden mellékfolyójának partvidékét. Ha talán nem is az egész külföldi fabehozatalt, de minden­esetre nagyon jelentékeny részét tennék feleslegessé ezek a tiszai erdők. És ha már a Tiizavidék nyir­kos talajának fásításáról van sző, megemlítem, hogy ezeknek a te­rületeknek azáltal is nagy mér­tékben lehetne hasznát növelni, ha hazánkban már meghonosí­tott és ipari célokra kiválóan bevált bambuszfajokat ültetnénk rajtuk. A bambuszokat az alföldi talaj­ban és az alföldi klíma alatt ugyancsak Heves megyében, Er­dőtelken Kovács József, Heves megye tiszteletbeli főorvosa ho­nosította meg, kinek parkjában olyan bambuszligetek vannak, mintha a bambusz ott ősidők óta honos lenne. A bambuszból reodklvül sok­féle iparcikk készíthető, igy sé­tából, esernyőnyél, diszládák és egyéb dísztárgyak, a bambusz szára a legjobb és a legtartósabb szőlőkaró. Reméljük, hogy most már, amikor a tiszaigari nagyszerű eredmények nyilvánossá válnak, a földmiveléeüg^i kormány mi­előbb kezébe veszi a Tisza és mellékfolyói partvidékének in­tenzív erdősítését. Jugoszlávia állam­adóssága 50 millió dinár. A horvát sajtó, amely most a legélesebb hangon támadja a belgrádi kormányt, megdöbbentő adatokat tár fel Jugoszlávia pénzügyi helyzetéről és gazda­sági válságáról. Megállapítja, hogy Jugoszlávia államadóssága 50 millió dinár, amelyből minden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom