Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-22 / 18. szám

Előfizetési dij postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- • nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NÄPILÄP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR X Ij V. év/. 18. szám. ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. január 22. A női kórház újjáépítése Eger város bizottsága tanulmányozza a miskolci, nyíregyházai és a fővárosi kórházakat. — Trak Géza polgármester nyilatkozata. Szerepcsere történt a múlt század közepén; azelőtt az állam szervezte meg a társadalmat, azóta pedig a tár­sadalom szervezi meg az álla* mot. Ezzel a változással azon­ban a magyarországi társadal­mi élet nem tartott lépést, mert sokan nem akartak ráeszmélni az így keletkezett újabb köte­lezettségekre és sokan cask ak­kor kaptak észbe, amikor a magyar társadalom egy része — a legalsóbb réteg szervezett­sége folytán — teljesen elfor­dult a nemzeti eszméktől. Most, amikor a normális vi­szonyok ismét helyreálltak, az ország többsége ismét csak azt kívánja, hogy a nagy, nemzeti célokért az állam küzdjön he­lyettük. A magyar társadalmi eleiben egyik legerősebb szer­vezet a nemzetközi szociálde­mokrata-párt és ezzel szemben csaknem teljesen hiányzik min­den nemzeti alapon álló tömö­rülés. Pedig a társadalmi és gazdasági élet összefüggései egy-egy közösségben annyira szo­rosak. hogy, ha bármilyen nem­zetközi alapon az egyik állam­polgár a másik ellen fordul, ez­zel együtt elpusztítja a saját egzisztenciájának előfeltételeit is. A nemzeti életközösség ugyan­is nem emberi alkotás, hanem az emberiség fejlődésének ter­mészetes velejárója. És mivel mindenki tagja egy-egy nem­zetnek, azért szükséges, hogy a saját nemzetéért áldozatot is tud­jon hozni minden állampolgár és, hogy egyesülésben az erő* elve alapján szervezetbe tömö­rüljenek azok, akik a nemzeti eszme megvédéséért küzdeni akarnak. Nem olyan szervezet kell azonban, amelyben minden­ki a vezetés után vágyakozik, de a közös ügy érdekében senki sem rendeli alá magát egy fel­sőbb akaratnak, hanem a belső szervezkedés itt a fontos. Nem kell országos egyesület, amelynek élén politikusok álla­nak, nem kellenek helyi pártkö­telékek, amelyekben egyes nagy­ságok csak a karriérjüket akar­ják megalapozni, hanem igenis kell: a lelkek megszervezödése. Az a hangulat, amelybe mindenki, aki valóban magyarnak érzi magát, frázisok nélkül, a hiúsá­gokat félretéve, odaálljon tu­datosan és bátran a nagy, közös nemzeti érdekek mellé; min­denütt ragadja meg az alkalmat és húzzon ki egy-egy szálat ab­ból a szövevényből, amely a nem­zetközicég útvesztőin keresztül meg akarja fosztani azoktól az erőktől, amelyek nélkül az or­szágnak sem jelene, sem jövője nincs! Eger, január 21. A képviselőtestület elvben hozzájárult ahhoz, hogy a város a tulajdonát képező azok az épü­letek, melyek ezidő szerint az alapitváDy női kórház céljait szolgálják, ötven esztendőre sát­adassanak a szürke nénikéknek, ha viszont a szerzet ennek el­lenében egy, a kor színvonalán állő kórház megépítését s fen- tartását vállalná. Az ezirányban megindult tár­gyalások során felmerült az a kérdés, nem volna e hajlandó a város hosszabb időre, esetleg véglegesen átengedni telkét s épületeit. Az illetékes tényezők az ilyetén megoldástól sem ide­genkednek, — természetesen ez esetre a feltételek az egésziég- sőgügy javára módosulnának. Trak Géza polgármester, Braun Károly főjegyző, kik a kórház ügyeit ellátó igazgatóságnak is tagjai, Popovits István városi mérnökkel előbb itt Egerben, az irgdmasrend férfikőrhazát, majd Miskolcon ős Nyíregyházán az ot­tani közkőrházakat meglátogat­ták ■ beható tanulmányt csinál­tak egyfelől a modern kórház céljait szolgáló építkezés, — majd a kórházi adminisztráció ■ a fenntartási költségek szem­pontjából. Azonkívül, mielőtt ta­nulmányaik eredményéről beszá­A Foederatio Emericana egri rendjének: az Agria Corporatio- nak kettős gyásza volt rövid idő alatt. Január 11-őn elveszítette egyik buzgó leventéjét, Iftene I. Gyulát, január 13-án pedig Már- tonffy Lajos öregurának tragikus halálával borult mély gyászba. A corporatio szokásrendje értel­mében gyászünnepélyen rőjja le elhunyt tagjai iránt érzett ke­gyeletét. A corporatio ifjúsága január hő 26-án délután 1/z7 órakor curialis tristis en Iftene I. Gyula emlékének, 7 órakor pedig capi­— Az európai gabonapiacokon általános feltűnést keltett a len­gyel kormánynak azon váratlan intézkedése, mely a mezőgazda­ság védelme érdekében további intézkedésig betiltotta a búzá­éi lisztkivitelt. molnának, még a budapesti Szent János kórházat is megnézik. En­nek megtörténtével dolgozzák ki majd a város részéről meg­szabandó feltételeket s veszik fel az érdemleges tárgyalásokat. A városon kívül az alapítvá­nyok révén az érsekség is ér­dekelt, s igy dr. Szmrecsányi Lajos érseket felkérte a város, hogy megbízottját a tárgyalásokhoz küldje ki. Trak Géza polgármestert meg­kérdeztük az ügyre nézve, ki azonban jelenlegi stádiumában a kérdésnek még nem kívánt a nyilvánosság előtt részletesebben nyilatkozni, annál kevésbbé, mert Szmrecsányi érsekkel sem tárgyalt s másrészt, a város ré­széről a döntő sző a közgyűlést illeti. Mindazonáltal kifejezésre jut­tatta abbeli felfogását, hogy a kérdés nem oly nehéz, mint a be- avatatlanok előtt látszik, s most amikor kát nagy kórház száma­dási adatait is ismeri, s az építési költségek összegszerűsége a a népjóléti minisztériumnál köve­tett gyakorlat tekintetében is tá­jékozott, — jogosult reményt táplál a tekintetben, hogy a vá­rosnak ez a fontos közegészség- ügyi kérdése, a köz szempont­jából kedvező megoldást fog nyerni. tulum triate-n, az öregurak je­lenlétében Mártonffy Lajos áldott emlőkének hódol. A gyászbeszé­det a curialis tristis-en Kapor Elemér joghallgató, az Agria corp. krónikása, a capitulum triste-n Breznay Imre érs. tanítóképző int. igazgató, az Agria corp. öregura mondja. A gyászünnepélyeken az Emericana tagjain kívül az elhunytak hozzátartozói és tisz­telői is ré8ztvehetnek. Az egy­szerűségében és* komolyságában megragadó erejű szertartás közt lefolyó gyászünnepély a Katb. Kör dísztermében fog lefolyni. — Kétezer tagja van a debre­ceni Faültetők Társaságának. — Orosházán Madarász András iskolásfiűt elütötte egy teher­autó, a véletlen folytin a fiúcs­ka oly szerencsésen esett a ke­rekek közé, hogy úgyszólván semmi baja sem történt. Klupák (Kerényi) Nándor 1828-1928. A magyar tanügynek ünnepe van. Száz évvel ezelőtt született Győrött Klupák (Kerényi) Nán­dor főreáliskolai igazgató. Pan­nonhalmán, mint szent Benedek- rendi növendék hallgatta a teo­lógiát, 1849.-ben Győr város tan­ügyi szolgálatába lépett. Először mint főelemi iskolai tanító nyert alkalmazást. Később midőn ezen intézet reáliskolává fejlődött, Klupák továbbra is az intézet kötelékében maradt. A reálisko­lát 1873-ban az állam vette át és azt főreáliskolává emelte. Klupák közben földrajzból és történelemből tanári képesítést nyervén, már 1870-ben az inté­zet igazgatója lett és e minőség­ben működött nyugalomba vo­nulásáig, azaz egészen 1888. ig. Harmincéves tanári jubileumát 1879-ben ünnepelték, mely ün­nepségen az egész hazai tanító­ság és tanárság képviseltette magát. Meghalt 1889. novembei' hó 9. én, Egerben. Klupák (Kerényi) Nándor azon kevés tanférfiak közé tartozott, akik nemcsak tudtak, hanem szerettek is tanítani. Büszke volt tanári hivatására, de büszkesé­get nem tapasztalt nála soha senki. Tanítványai nagyon sze­rették. Tantárgyai körében, va­lamint az önállóságra való ne­velés terén nagy eredményeket mutatott fel. Igazi tanár ember volt. Szabad idejének legna­gyobb részét is tanítványai kö­rében töltötte. A tanügyi iroda­lomnak is szorgalmas munkása volt. Értekezései kiváló szaktu­dásról tesznek tanúbizonyságot. Klupák (Kerényi) Nándor nagy barátja volt Egernek. Nyári sza­badságai alatt csaknem minden évben ellátogatott Egerbe. A nagy regényírót, Gárdonyi Gá­zát atyai barátság fűzte hozzá. Klupák ugyanis nagyon szerette a fiatal Gárdonyit és gyakori egri tartózkodása alatt nagyon sok időt töltöttek együtt. K. P. — Mary Latban londoni asszony válópert adott be a férje ellen, azzal a megokolással, hogy fér­jének váratlan nagy öröksége feldúlta családi boldogságát, mi­vel a nagy örömben elfásult; a bíróság azonban nem választotta szét őket, mert egyikük sem vállalta, hogy az ő hibájáből bontsák fel a házasságot. — Oláhországban kötelező ás ingyenes lesz a vérbaj gyógyí­tása és súlyosan megbüntetik azokat akik eltitkolják betegsé­güket. Az Agria corporatio gyászünnepélye

Next

/
Oldalképek
Tartalom