Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-22 / 18. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Az egri kir. ügyészséghez 2136 feljelentést adtak be az elmúlt évben Az egri kir. törvényszéki fogház 1061 egyént fogadott be 1927.-ben. i'im r mnmmmmmMm ininiiuii Felmentették az apóst a magán­laksértés vádja alól, mert a leányát vissza akarta vinni a vejéhez. Egy falusi válóper komoly kezdete és vidám befejezése a bíróság előtt. Bogács, január 21. Az Egerhez közelfekvő Bogács községben lakott Szabó Tóth Já­nos földműves, aki feleségül vet­te Kerékgyártó Sándor, Ilona nevű leányát. A fiatal házasok eleinte boldogan éltek, később azonban a férj korcsmázni kez­dett, végül is a fiatal Bizonyt annak rendje és módja szerint elűzte a házból, úgy, hogy a boldogtalan asszony sírva ment haza a szülői házhoz. Kerékgyártó Sándor erre egé­szen röviden akarta elintézni a házasfelek közötti incidenst, bal­tát vett magához, kézen fogta a leányát és vissza vezette va­jének házához: — Nyisd ki az ajtót, különben rád töröm, itt a leányom, vedd vissza ! — kiáltotta. A férj nemhogy kinyitotta volna az ajtót, de az ablakon keresztül elmenekült a fenyegető helyzetből a meg sem állott a csandőrségig, ahol magánlaksér­tés miatt bűnvádi feljelentést tett az erélyes após ellen. Mialatt az akta megjárta a maga útját s a bűnügyből vád­irat, majd főtárgyalás alakult ki, azalatt Bogácson is megvál­tozott minden. Szabó Tőth Já­nos maga látta be hibáját és önként ment vissza feleségéért, kérlelni kezdte, bocsásson meg neki és azóta zavartalan boldog­ságban éltek. Egy napon azonban mégis csak megjött a miskolci törvény­székről az Írás, hogy vádlott Kerékgyártó Sándor, de vádlott Szabó-Tőh János felesége is, hiszen együtt be akartak hatol­ni baltával a férj házába. Az após veje és leánya társa­ságában állított be a miskolci kir. törvényszékre. Már a tárgyalás elején látszott, hogy a bogácsiak nagyon meg­békéltek. Lélegzetvisszafojtva várták az Ítéletet, amelyik azonban nem volt lesújtó, hiszen a jóságos birő urak a törvény szigorú pa­ragrafusai között megtalálták a megfelelő indokolást arra, hogy ebben az esetben felmentő ítéle­tet hozzanak. A felmentő ítélet indokát az képezte, hogy a vád­lott és leánya nem hatoltak be a sértett házába, ctupán annak ajtaját verdesték meg, ez pedig egymagában kísérlet lenne, azt pedig a törvény nem bünteti magánvád hiányában. Az ügyész is megnyugodott, a bogácsiak pedig boldogan utaz­tak vissza falujukba. — Románia párisi kölcsönének terve elháríthatlan akadályokba ütközött, mert a francia kormány nyíltan közölte a párisi román követtel, miszerint nincs abban a helyzetben, hogy befolyást gyakoroljon ebben a kérdésben a francia tőkére ée ezáltal ga­ranciát vállaljon a kölcsönért. — Az Eppan melletti Monticolo- tő jegén egy korcsolyázó, egy autó és egy motorkerékpár kö­zött verseny volt, amelyen a kor­csolyázó lett a győztes. Eger, január 21. Az újév első napjaiban az egyes hivatalokban serényen fo­lyik a múlt év statisztikájának pontos összeállítása. Az egri kir. ügyészség kimutatásából meg­tudjuk, hogy 1927.-ben 2136 fel­jelentést adtak be az egri kir. ügyészséghez, amely ugyancsak 1927.-ben 695 esetben emelt vá­dat. Az ügydarabok nagy része már elintéztetett, illetőleg ki­vizsgáltatott és letárgyaltatok Az ügyészség 416 esetben 18l2 tárgyaláson képviseltette magát. 1918 november 2.-ról 3 ra vir­radó éjszaka, a Budapesten ki­tört Károlyi-forradalom hire el jutott Tiszaigar községbe ir, az ottani legények a hír hatása alatt felfegykeztek és fosztogató körútra indultak. Ez a garázda társaság főképpen leszerelt és harctérről visszaszokott kato­nákból állott, akik azzal kezd­ték meg működésüket, hogy a község korcsmájában hangos dá- ridőt rendeztek. A község lakos­sága ugyan értesítette a csend- őrséget, akik azonban nem mer­tek szembeszállói a részeg tár­sasággal. Közben egyesek pus­kákat szereztek és most már nagy puskaropogás közben in­dultak el, hogy Széky Péter dr. földbirtokos házát kifosszák. Itt azonban váratlan ellent- Sllásra találtak, mert a földbirtokos cselédsége fegy­vert ragadott és az elzárt ka­puk mögül védekeztek a legények rablótámadása ellen, azonban a túlerő győzött és a részeg horda berontott a kas­télyba, ahol vandál pusztítást vittek végbe az értékes beren­dezésben, mert elvadult dühük­ben pozdorjává törték a kastély egész berendzését. Nem kímél­tek embert sem és az egyik legény hatalmas vasdo - ronggal úgy fejbeverte Széky földbirtokost, hogy az vértől el­borítva, eszméletét veszítette. M,jd, amikor a cselédséget is ártalmatlanná tették, a lerombolt kastélyt teljesen kifosztották. A tömeg újabb nagymennyi­ségű alkohol elfogyasztása után a Heringh tanya télé nyomult, de veszedelmes hírük hamarább el­jutott Heringhez, aki hogy ele­jét vegye a vérható szerencsét­lenségnek, egy jő ötlettel akar­ta magát a kellemetlen helyzet­ből kimenteni. Fiatal béresét lőraültette és beküldte a köz­ségbe, hogy a fiatalembereket szívesen látja estére disznótoros vacsorára, akik valóban felke­resték Heringhet és az éjszaka víg gáridőjuktől volt hangos a környék. A nagy mulatság végeztével a duhaj fiatalemberek ártalmat­A kir. ügyészség mellett van egy fogház is, amelynek 1927. január 1.-én 180 lakúja volt. A múlt év folyamán befogadott a fogház 1061 egyént; szabadúlt 1073 egyén, s így 1928. január l.-re c«sfc 168 rab maradt. Ezek közűi jogerősen elitéit 133, egy évnél hosszabb büntetését 8, kát évnél hosszabb büntetését pedig 5 elitéit tölti. 1927.-ben előzetes letartőzta- tálba és vizsgálati fogságba 235 gyanúsított helyeztetett. lanná tették Heringh Jánost, majd itt is összetörték a ház belső berendezését, minden értékes holmit magukkal vittek és szétszéledtek. Néhány nappal később, mikor a forradalom hí­rének hullámai elcsendesedtek, acsendőrség megindította a nyo­mozást és sikerült elfogni Jóvér Jánost, Emödi Istvánt, idősb Lökös Gábort, valamint Teleki Pétert, Sipos Károlyt, Sipos Ist­vánt és Rácz Jánost. Az ügyészség valamsnnyiök ellen rablás büntette cimén emelt vádat, s az elsőfokú bíróság csupán idősb Lökös Gábort ítélte el rablás bűntettében, a többi vádlottat azonban felmentette azzal az indokolásai, hogy He­ringh János hívta meg a legénye­ket házába. A tábla megváltoz­tatta az ítéletet és a vádlottakat 8, illetve 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte azzal az indokolássá!, hogy ha Hering meg is hívta őket va­csorára, nem lett volna szabad nekik a lakást összetörni és a házat kifosztani. Egy bélapátfalvai bányász egyetlen szúrással halálrasebezte haragosát. Éjfél után a templom mellett talál­kozott a két ellenség mikor elkese­redett dulakodás közben egy bicska vetett véget gyűlöletüknek. Miskolc, január 21. Múlt évi november 27.-én a szenzáció erejével kavarta fel Bélapátfalva község nyugalmát az a hír, hogy Mikó barát Máté bányászt vérébefagyva találták meg a templom mellett bányász- tártai. Izgalom öntötte el a la­kosságot, miközben találgatták, vájjon ki volt a tettes. A fele­letet váratlanul maga az áldo­zat adta meg, akit időközben a kórházba szállítottak és gon­dos ápolás alatt sikerült eszmé­letre téríteni. Ekkor Mikő barát Máté tétován nézett szét mega körül s egy nevet mondott: — Pelyhe Miklós . . . Azután vissz ahany átlőtt ágy ár a és — kilenc nap múlva, hogy ősz- szeszurkálva ráaJcadtak — meghalt. A csendőri nyomozói tisztázta a véres éjszaka történetét. Meg­állapították, hogy Mikó barát Máté és Pelyhe Miklós már rég óta haragban voltak. A múlt év november 27.-áre virradó éjjel egyik bélapátfalvai korcsmában mulatott a két legény. Mikő ko­rábban távozott a maga társa­ságával. majd visszaüzent Pelyhe Miklósnak, hogy jöjjön ki, ha mer, odaküon várja. Pelyhe azonban tovább mulatott s csak később hagyta el a korcsmát. Hazafelé indult, útközben azon­ban — a templom mellett — ta­lálkozott Mikő barát Mátéval, aki nyomban nekitámadt és kér­dőre vonta, hogy a nyár folya­mán miért verte meg kétizbeu is. Pelyhe ki akart térni a vá­laszadás alól, Mikő barát Máté azonban ráugrott és a földre teperte. Egymást fojtogatva fal­rengtek a földön, mígnem Pelyhe erőre kapva zsebkését rántotta elő és hatalmas erővel haragosába döfte. A szúrás Mikő barát Mátét a nyakán érte, aki győgyithatatlan sebével 9 nép múlva meghalt. Ilyen előzmények után pénte­ken tárgyalta a miskolci kir. törvényszék Pelyhe Miklós bűn­ügyét Pelyhe Miklós beismerő vallo­mást tett, de kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert önvédelemből szúrta meg Mikő barát Mátét. A bíróság erős fel­indulásban elkövetett súlyos testi­sértés bűntettében mondotta bi bűnösnek Pelyhe Miklóst és 1 évi börtönre Ítélte. 1928 január 22 Mindazokban a helyiségekben, amelyekben öt embernél több foglalkozik, ki keli függeszteni az első segély nyújtást szemléltető falitáblákat. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter az ellő se­gélynyújtás módjait és eszközeit szemléltető falitábla általános ki­függesztését kötelezővé tette. Te­hát mindazokban az épületekben, helyiségekben és helyeken, ahol ötnél több ember foglalkozik, illet­ve megfordul és az ott foglal­kozó, tartózkodó vagy jelenlevő emberek között különböző rend­kívüli körülmények folyománya­ként szerencsétlenség vagy rosz- szullét előfordulhat, nevezetesen: középületekben, hivatalokban, iskolákban, egyesületi vagy kör­helyiségekben, intézetekbe», szín­házakban, mozgőfényképczíohá- zakban, éttermekben, kávéhá­zakban, mulatókban, korcsmák­ban, italmérésekben, továbbá gyárak, veszélyes üzemek, ipari és kereikedelmi vállalatok (üz­letek) helyiségeiben, sporttelepe­ken, uszodákban, strandfürdőkön, az első segélynyújtás módját és eszközeit szemléltető falitáblát a helyiségek nagyságához és szá­mához mérten, egy vagy több példányban, jól látható helyen ki kell függeszteni és ennek sér­tetlen állapotban való megiartá sáról kell gondoskodni. Az a felelős személy, aki a szemléltető falitábla kifüggesz­A tiszaigari októberi forradalom A Károlyi forradalom napján kifosztották Tiszaigar község jobbmódú gazdálkodóit és földbirtokosait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom