Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-17 / 63. szám
✓ 1 Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ ÄBA G Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. év/. 63. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1928. március 17. „Dolgozni, hinni és áldozatokat hozni tanítson bennünket március 15. emléke!“ Eger város közönsége hazafias lelkesedéssel ünnepelte meg a magyar szabadság napjának 80. évfordulóját, a törvénybeiktatott nemzeti ünnepet. Breznay Imre beszéde a Városház erkélyéről. Dr. Erlach Sándor beszéde a Kaszinóban. Eger, március 15. Eger város közönsége méltó külsőségek közölt ünnepelte meg március 15. napját, a törvénybeiktatott nemzeii ünnepnapot. A kora reggeli órákban már nemzeti szinö zászlókat lobogtatott a szél nemcsak a középületeken, hanem számos magánházon is. Délelőtt 9 órakor az egri főszékesegyházban ünnepi szentmisét moi dou Török Kálmán prépostkanonok. A szentmisén megjelentek Eger város egyházi, katonai és polgári előkelőségei, valamint a hatóságok, hivatalok és testületek hivatalos kiküldöttei. Az egyesületek és az egyes testületek zászlók alatt, külön-külön csoportokban foglalták el helyüket a főszékesegy- házban. Hazafias ünnepély a Kossuth-téren. Délután 4 órakor Óriási ünneplő tömeg lepte el Kossuth- teret a Városház előtt. Az egyesületek és testületek ide is saját zászlóik alatt vonultak ki. Az Egri Dalkör és az Egri Polgári Dalkör egyesített énekkarával együtt énekelte a közönség a Himnuszt. Sávoly Miklós joghallgató hatásosan elszavalta a Talpra Magyar-X. Breznay Imre ünnepi beszéde. Ezután Breznay Imre tanítóképző intézeti c. igazgató jelent meg a Városház erkélyén és ünnepi beszédében többek között ezeket mondotta: — Kedves ünneplő honfitársaim! — A nagy március 15-ének 80. évfordulóján, éppen a mai napon — a newyorki Kossuth- szobor leleplezése alkalmából — rajtunk függ az egész világ figyelő szeme. — Mérhetetlen fontosságú reánk az a tény, hogy az Északamerikai Egyesült Államok politikai, közgazdasági és közművelődési közpon jában, Newyork- ban, éppen ma leplezik le a Kossuth Lajos szobrát. A világ egyik leghatalmasabb állama hódol ma mintegy 120 millió polgárával a magyar szellem, a magyar nagyság előtt. Es a hódoló ünnep leírását, az ott elhang- I zott beszédeket a telefon és te- legrafdrótjain s a rádió hullámain adják tovább, hogy holnap már a világ legnagyobb és legelterjedtebb lapjai 100 és 100 millió példányban közöljék s reánk irányítsák a figyelmet. Reánk, akik itt állunk megcsonkítva, megalázva, meggyalázva, legázolva, összetörve, gúzsbakötésen . . . — Ez a mai világünnepié« azonban megnyugtató, mivel arról gyóz meg, hogy az igazság előbb, vagy utóbb mégis csak diadalmaskodik a igy győznie kell majd a mi igazunknak is. Hiszen ma már az Unió tüntet mellettünk, tehát az az állasa, amely részt vett a nagy háborúban, sőt — elmondhatjuk — eldöntötte a világháború sorsát. Az Unió azonban sem az úgynevezett békeszerződéseket alá nem irta, sem a Népszövetségbe be nem lépatt, hogy biztosítsa magának a szabadkezet. Ezért vár Amerikára nagy történelmi feladat a népek jövőjének irányi ásában s igy e mi sorsunk jobbrefordultában ir. — Jől e»ik ezeket éppen ma és éppen ez idei március 15 dikén megállapítanunk, amibor először ünnepli ezt a napot egész Magyarország hivatalosan. Tisztában vagyunk mi azzal, hogy ünnepet, n-mzeti ünnepet, törvény- szakasszal csinálni nem lehet. H szén éppen az április 11.-e ta- i í o't bennünket erre. Az 1927 : XXXI. t.-c. intézkedése folytán azokban az egész magyar társadalom ■ a hivatalos világ őasz< fognak ezután március idusán, hogy minél szebbé, minél emelkedettebbá s fenségesebbé tegyék az ünnepet s tanúságait minél több lélekbe ültessék be. Eddig ugyanis csak önkéntes felbuzdulás volt a március 15 ünnepe, csak a nemzet közérzülete ünnepelt ezen a napon, de mától kezdve a törvény szentesíti az ünnepi hangulatot. — Nem irigyeljük ezután a franciát, mikor ott az egész nemzet egyetemesen ünnepel julius 14.-én annak emlékére, hogy a Baitille-t ezen a napon rombolták le, 1789-ban. Nana tekintünk irigykedve az amerikai szabadpolgárra, inert julius 4-én Demzeti ünnepet tart ann«k emlékére, hogy az Unió magva — az első 13 állam — 1776-ban, a 111. fila- delfiai ko gresszuton e nap irta alá az Angliától való elszakadást s a függetlenségi nyilatkozatot. Ámde Dániának sincs olyan fontos a junius 4 dike, amely azért nemzed ünnep, mert 1849 ben ezen a napon kapta új alkotmányát; sem Belgiumnak, amely julius 23-dikát tartja meg nagy fénnyel, mert 1831-ben e nepon szabadult fel Hollandia igája alól s mondották ki örök időkre semlegességét. — Pedig ez3k az ünnepek fontosságban meg sem közelítik a mi március 15.-i ünnepünket. Petőfi riadójára talpra állott a nemzet. A március 15. csinált a gyermekből ifjút, az ifjúból férfit és az aggastyánból szintén férfit. — A XIX. század szédületes föllendülése után mégis elbuktunk s megcsonkítva és meggyalázva álmok saját lelkiismeretűnk törvényszéke előtt. Elbuktunk, pedig hétmillió magyart vettünk be az alkotmány sáncai közé s tízszeresére növekedett nemzeti erőnk. Szinte érthetetlen: hogyan mehettünk tönkre akkor, amikor ez a nemzeti erő-szaporulat világot rengető tettekre képesíthetett volna ! Hintsünk hamut a fejünkre ... Nagyböjt van .. . Mt magunk voltunk a bűnösök. A háború és egy gyariő nemzedék kezén elkallódott az a nemzeti erő, amelyet az előbbi korszak nagy nemzedéke szervezett meg. Mi magunk voltunk a nemzet sírásói, magunk vittük a nemzetet a sír szélére... Hány milliómagyar lett nemzetközi gondolko- zásúvá, vagy istenélkülivé! Hány millió magyar tagadta meg a megszentelt múltat és hagyományokat! Hány millió magyar lelkesedett az idegen gyarlóságokért akkor, midőn semmibe sem vette az itthoni értékeket! Verjük a mellünket. . . bűnbánóan, alázatosan. .. Szakítsunk mindennel, ami a sir szélére vezetett! — A népszabadság és a függetlenség kettős gondolata s az erős akarat azok, amelyek március 15 dike reánk hagyott őrükül és mindenkor tisztelendő emlék gyanánt. Minden magyar vallja ma már a teljes öncéluság és a népszabadság gondolatás... Van-e azonban magyar, aki függetlenségnek csúfolná azt az állapotot, mikor minden kis náció beleszól dolgainkba ■ amikor naponkint érezzük az idegen beavatkozástól való függést? Szabadságnak mondhatjuk-e azt a helyzetet, amidőn akaratunk és akaratuk ellenére millióSzázhúszezer ember vett részt a newyorki Kossuth-szobor leleplezésén Ággúdörgés és egetverő éljenzés közben hullott le a lepel Kossuth Lajos szobráról Newyork, március 16. A Magyar Távirati Iroda rádió- jelentése : A newyorki Kossuth-szobor csütörtöki leleplezési ünnepélyén mintegy százhúszezer ember vett részt. — Ilyen nagyszámú érdeklődő közönség még sohasem jelent meg szoborleleplezési ünnepségen. A megjelentek között nagy fel tűnést keltett a festői magyar ruhás csoport. A leleplezés pillanatában 21 ágyu- lövés dördült el, egetverö éljenzés közepette. Először báró Perényi Zsigmond, majd Walker newyorki polgármester, gróf Széchenyi László amerikai magyar követ és Sipőcz Jenő, Budapest székesfőváros polgármestere mondott beszédet. Az ünnepély alatt két hölgy állt a szobor mellett: Miss America és Miss Hungária. A newyorki kommunisták által megkísérelt ellentüntetés kudarcot vallott; az amerikaiak mindenütt nagy szimpátiával fogadták a magyarokat. * Newyork, március 15. (Magánjelentés.) A Kossuth szoborra Amerika csaknem minden részéből küldtek koszorút. De még a többszáz koszorúból is kivált Roihermere lord hatalmas, selyemszalagos koszorúja.
