Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-03-17 / 63. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928 márciu« 17. szánra élnek elszakított véreink idegen uralom alatt ? Ha ez nem keserűen kacagtató, akkor ke­serű gúny! — Szabadságunk és nemzeti függetlenségünk ma más akadályokkal küzd, mint 1848-ban. S ez a küzdelem ma még nagyobb, mint az ak­kori. D» nem szabad csügged­nünk ! Balsortunk ösztönözzön nagyobb erőkifejtésre s tanítson meg március 15 dike dolgozni mint azok dolgoztak, akik a XII. század átalakítását előidézték. Tanuljunk meg hinni, mint a 80 ev előtti március nem zedéke hitt a nemzet jövőjében! Tanuljunk meg áldozatokat hozni, mint annak a die ő kornak gyer­mekei. Hiszen az özvegyasz- ezony utolsó ezüstkanalát, a kol dús fillérét, az úri nő ékszereit, az egyház a kegyszereit adta a haza oltárára. Es a szülő adta fiát, a gyermek apját, a feleség az ő urat a haza védelmére . . . — És irőg egyet! Ha a rosszul értelmezett sza­badság és egyenlőség vittek bajba: értelmezzük ezután jól és helyesen. Nincs itt más mód, mint visszatérni a múlthoz, annak meg«zentelt hagyományai­hoz s a bithez ■ hazaszeretethez. Viasza tehát a muhhoz s annak Este félkiler.c őrskor a Ka­szinó dísztermében ünnepi va­csora volt, »melyen mintegy háromszázan vettek részt. Az ünnepi vacsorán ott láttuk a helyőrség tisztikarának küldött­ségét, a vármegyo és a város vezetőit. Eger város társadal­mának minden rétege képvisel ve volt a banketten. Dr. Erlach Sándor serlegavató beszéde. Az ünnepi vacsorán dr. Erlach Sándor tartotta az ünnepi be­szédet, amellyel felavatta az Egri Kaszinó díszes Kostu.h- serlegét. Az ünnepi beszéd így hangzott: — Üonepet ülünk. Jubilálunk. Nyolcvanadszor zsendül ki a fű a magyar ugaron azóta, bogy a nemzet l-*mo*a talpra hívta a mögyart. Nyolcvanadszor vágott bale a kasza és a sarló a déli­bábbal ékes róna aranysárga tengerébe azóta, hogy a magyar szfab d»ág legfanatikusabb hőse: Kossuth Lajos előteremtette a semmiből az első magyar nem­zeti hadsereget, a görög hősök legendás hírét elhalványító vő- rös-B'pkásokat, akik odakiáltot­ták az egégz világnak, hogy: •Ne bántsd a magyart/« — Nyolcvan óv után eszmélt rá a törvéDybozás arra, hogy mi jelentősége van e napnak az ország történelmi életében és nyolcvan év után szolgáltatott igazságot emlékének és örök érdemeinek törvénybeiktatásá­val annak a férfiúnak, aki egye dűl mert remélni a nagy katasz­trófa után is a nemzet feltáma­dásában, aki nem eresztette bú­nak árva fejét, hanem fölrázta a magyar igazság érdekében az egész világot közönyéből, aki magával ragadó szónoklatának nagy értékeihez; ahhoz a múlt­hoz, amely biztatott, ha csüg­gedtünk, támogitott, ha inga­doztunk, fölemelt, ha elestünk; a múlthoz, amely talpraállított bennünket Mohi és Mohács, Ssatmár és Világos után . . . És ba megváltozunk: tßlpra fog állítani Trianon után is! — Régi magyar erkölcs, régi magyar erény, régi magyar gon­dolkodás jöjjön el a te orszá­god ! És szűnjék meg közöttünk a pártos szenvedély, a testvér­harc, a turáni átok! Amen. Hosszantartó taps és éljenzés követte az ünnepi szónok meg- tzívhlésre méltó beszédét. Az Egri Polgári Dalkör ez­után Huba Károly: Szabadság- dalát adta elő szép tudással dr. Kalovits Alajos karnagy ve­zetésével. Nyári Zoltán közigaz­gatási tanfolyam-hallgató irre­denta tűzzel szavalta el a Ma­gyar ének c. verset. Az egyesí­tett dalkörök a közönséggel együtt énekelték ezután a Szó­zatot. A Knézich Károly emléktáblánál. Az ünneplő közönség a Kos- suth-térről a Knézich Károly emléktáblához voduU, abo* Trak Géza polgármester rövid, de len­dületes beszéd után elhelyezte Eger város díszes babérkoszo rúját. Az egyesített dalkörök ezután előadták a Nem! Nem! Soha! kezdetű irredenta dalt. varázsával megbuktatta Angliá­ban a konzervatív Derby kor­mányt, mely a nép ezimpatiájá- val szemben megtagadta Ma­gyarország támogatását; akit a kongresszus nyílt színén üdvö­zölt a magyar igazság kereső­déért ez az Amerika, m ly a mai napon az egész világ szeme lát­tára leplezte la ércemlákét Ma­gyarország második kormányzó­jának. — Ma Kossuth Lajos emlékét ünnepük világszerte ős az ün­neplések e sorozetáb-i kíván bele­kapcsolódni a századik éve felé közeledő Egri Kaszinó is, midőn egyik ötletekben gazdag tagjá­nak, a délutáni ünnepség szó­nokának már régebben elfoga­dott indítványához képest, azzal áldoz Kossuth Lejos halhatatlan nagy szellemének, hogy emléke­zetére serleget szentel es boldog vagyok, hogy e nagymultú egye­sület nevében én lehetek az a szerencsés, aki felavathatom e serleget és átadhatom annak a rendeltetésének, hogy ezzel min­den évben március Idusán hódol hasson és hódoljon Kossuth Lajos emlékének és megemlékezzék e Dap jelentőségéről, melyről Kos­suth Lajos maga mo< dotta : •A márciusi napok nem ember müve. Az az örökkévaló Istené.» — E nsgy időkről való be­széd közben elementáris erővel tolakszik agyamba egy kép, melynek látása el nem mulő él­mény volt számomra: A fehér cár vörös-téglás téli palotájának művészi képei között az egyik teremben fal nagyságú, óriási méretű festményre esett tekin­tetem. A fegyverletételt ábrá­zolta a világosi dombosvidék alján, amely jelenet után kül­dötte Paskievics tábornok az is­mert jelentéit urához : »Magyar­ország feleéged lábai előtt fek­szik«. Nem tudnám leírni a ké­pet, mert olyan hatással volt reám az a kép ott, a cári palo­tában, abban az időben, mikor Magyarország újból romokban h vert, hogy a feltörő könDy fátyolén keresztül elhomályoso­dott előttem az egész kép, az egész világ és sirva fordultam el tőle. Úgy éreztem akkor, de úgy érzem most is, bogy sz a kép nem csak a világosi időknek a szimbóluma. Szimbóluma az a mai időknek is, mert Magyar- ország ma meg Trianon lábai előtt hever és teljesen igazat ad­tam Bethlen István grófnak ak­kor, mikor debreceni beszédé­ben azt mondotta, hogy a trianoni magyar kérdés nem Elzászlotharingia kérdésé, hanem Lengyelország kérdése. A fel­osztott Lengyelországé. — És Kossuth Lajos az ő lát­noki szemeivel ezt is előre látta. 1859 április 3-án Teleky László­hoz intézett levelében írta ezt a CUasardra-jóBlatot: • Klapkának is írtam, pár nap előtt. Figyel­meztettem, hogy ha mindnyájan nem ezen a nyomon járunk, Lengyelország lesz szegény ha­zánkból«. — Kossuth Lajos! — A nevedhez fűződő eszmék nagyságától meghatóban emelem ez emlékedre szentelt serleget remegő kezeimben. Az Ég felé emelem azt • a népek sorsát irányító nagy Istenhez, a Ma­gyarok Istenéhez fohászkodom, hogy hallgassa meg imádat, amit a kápolnai esatasikoa elmon­dottál, hallgassa meg a mi imán­kat, amelyben buzgón esedez­tünk, hogy szánja meg ezt a so­kat szenvedett szegény hazán­kat, mtgbűnhödta az már a múl­tat s a jövendőt, — edjon áldást rája s teljesedjék be kijelenté­sed, tneiyet e serleg falára örök idők követendő jelszavául vé- settünk: »Nem esem kétségbe a nemzet jövője felett.« Úgy legyen! Négy taps és éljenzés követte dr. Erlach Sándor szavait, akit hosszasan ünnepelt a bankett közönsége. Az ifjúság. Szabó Jilek Béla jogászelnök a mai magyar ifjúság márciusi érzéseit tolmácsolta tüzes sza­vakkal és a Jogakadémiai Kör serlegét a szebb megyar jövőre ürítette. Kubinyi Ferenc közigazgatási tanfolyamhallgató ugyancsak me­leg szavakkal fejezte ki a jegyző­jelöltek ünnepi érzéseit, hangu­latos pohftrfcöszöntőjébaa. Az Egri Dalkör ezután Az éji viharhoz és a Nem, nem, soha! kezdetű énekszámokat adta elő Huszthy Zoltán karnagy vezény­lete mellett, lelkesítő szép sikerrel. Az iskolák és testületek ünnepélye. Az egri helyőrség nagy pom­pával ünnepelte meg március idusát, a megyar lelkek hagyo­mányos emléknapját. — Reggel 9 órakor Rapaich Richard tá­bornok vezetésevei a tisztikar, valamint a legénységi küldöttség megjelent a főszékesegyházi ün­nepi szentmisén. Délben dísz- ebéd volt a vármegyei laktanyá­ban. Délután hazafias előadások tartattak a legénységnek. A vá­ros által rendezett ünnepélyen és a kaszinói banketten küldött- ségileg képviseltette magát a helyőrség. A cisztercirend egri szt. Bernát gimnáziumának Vitkovics Ön­képzőköre márciu« 15 én délután 6 órakor nagyszabású és fénye­sen sikerült ünnepség keretében áldozott a negyvennyolcas em­lékeknek. A Hiszekegy fenséges akkordjai után Páll András, sz önképzőkör elnöke mondott meg­nyitó beszédet. Braun Árpád III., Makav László VI. és Ratkö Fe­renc VIII. o. tanulók Tóth Kál­mán, Sík Sándor és Sajó Sán­dor verseit szavalták nagy si­kerrel. Sok tapsot aratott az ifjúsági énekkar is két hatásos betétjével. Az ünnepi beszédet Ringelhann György VII. o. ta­nuló mondotta. Érzelmekkel, magvas gondolatokkal telített előadását a közönség élénk tet­szésével jutalmazta. Az ünnep­ség a Szózat e'.éneklésével ért véget. * A leánygimnázium és leány felsőkereskedelmi iskola ünne­pélyén dr. Szabó tb. és h. vm. árvaszéki elnök tartott magas­röptű ünnepi beszédet. Papp Melinda, Tabár Erzsébet és Papp Anikó nagy hatással egy-egy hazafias verset szavalt. # ♦ Az angolkisasszonyok egri ér­seki rk. tanítónőképző-intézeté- nek Toldy-önképzőköre szomba­ton délután 5 órakor nagyszámú, előkelő közönség előtt, bensősé­ges, lelkes hangulatú, hazafias ünnepség keretében áldozott márcui 15. emlékének. A szózat eiénaklése után Baranyó Sára V. o. n. szavalt nagy hatással, Balogh Irén IV. o. n. pedig fej­lett technikával zongorázott. Bal- kay Erzsébet önképzőkört elnök ünnepi beszédet mondott, amely­ben szépen kifejtette a jövő ta­nítónőinek a haza érdekében végzendő munkásságát. Sárga Vilma III. o. n. kellemes, színes hangon két irredenta dalt éne­keli, majd Tóbiás Ilona V. o. n. irredenta költeményt szavalt nagy kifejező erővel. A Március 15. c. alkalmi színjátékban az öreg 48-ee honved komolv szerepét a Guggenberg Alics IV. o. növen­dékénél Dem is lehetett volna jobb kezekbe letenni; Medveczky Irén, mint ifjú honvéd, nagy tet­szést aratott. A két kisebb sze­replő : Szabó Mária és Hoff­mann Mária szintén elismerést érdemel. Faragó Margit IV. o. n. finom ízléssel zongorázott. Kiszely Imre intézeti igazgató hálás szavakkal emlékezett meg lord Rothermere akciójáról. Az ünnepély végén a növendékek M. Szabó főnöknőt köszöntötték fel névnapja alkalmából és vi­rágokkal halmozták el az ünne­peltet. * Az egri érseki r. kát. tanító- képzóintézet »Mindszenty ön­képzőkörét 14. én délután fel 6 órakor ünnepelte március Idusát, a Szent Ferenc Otthon díszter­mében. Az ünnepség a Hiszek­eggyel kezdődött. Micska Sza- niszlő nagy lelkesedéssel ■ a márciusi-ifjak tüzes hangján sza­valta el a Nemzeti dalt. Majd Berecz József V. éve* és Holecs Bankett a Kaszinóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom