Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-11-24 / 267. szám
Ars 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőseg és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő : Dr. URBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILÄP <*• Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLIV. évf. 267. szám ♦ Csütörtök # Eger, 1927 november 24. A pittsburghi pofon. Lord Roihcrmere akciójára onnét érkezeit frappáns válasz, ahonnét a cseh kormány a leg- kevéabbó várta, a pittsburghi tótoktól. Amerikának ebben a nem- j zetközi lakosságtól lakott nagyvárosában ugyanis jelentős tót kolónia van és amikor 1916 ban a cseh emigráció vezérei, Mazaryk őst Benea a cieh állam alakítására irányuló kérelmüket a hzÖ- vetiéges hatalmak elé terjesztették, az akkori francia miniszterelnök, Clemenceau azt a választ adta, hogy az államalakuláshoz szükséges testvéri egyetértés dokumentálása céljából a csehek szerezzék meg egy külföldön élő tőt csoport hozzájárulását i*. így jött létre a csehszlovák állam tulajdonképpeni alkotmányiéval® : a pittsburghi egyezmény, amely biztosítja a tótok által lakta Felvidék autonómiáját. Amikor megtörtént a «honfoglalás .» a csehek egyszerűen gyarmatnak tekintették a most j már Szlovenszkőnak nevezett | Felvidéket, a hivatali állásokat; * csak a maguk fajtájával töltötték jj be, minden kedvezményben ők \ réüZ8sültek éo hamarosan kidé- j rült, hogy a tótoknak a magyar uralom alatt lényegesen kedve- j zöbb helyzetük voll, miat ma. \ Túlzás nőikül állfthaljuk, hogy í a töt nemzet ma ugyanolyan nem- l zetiségi kisebbség a csehszlovák köztársaságban, akár a magyar, vagy a német. A pitísburgi tőtok — most annak hangsúlyozásával, hogy annakidején ők írták alá a Masa- rykkal és Bsnessel kötött egyezményt, most hálairatot intézlek lord Roihermerehes, mint aki a nemzeti kisebbségek elnyomatását szóvá tette. A cseh »győzelem és államalakítás« erkölcsi támasza dőlt meg a pitteburgi töt kolónia hangulatváltozásával. Most azután hiába beszél Benes sajtója a magyar irredenta propagandáról, vér az ő véréből o! vassá fejére nagyhangú és nem teljesített ígéreteit. A régi Magyarországról Sco- íus Viator felfújt és kiszínezett tudósításokban informálta az angol közvéleményt a nemzetiségek, köztük a tótok állítólagos elnyomatásáról. Ezt a fölvilágosító munkát most «olyan objektív, le nem pénzelt és érdektelen tényezők végzik, mint a pittsburgi tótok. Remélhetőleg ez a megmozdulás felfogja nyitni azoknak a külföldi politikusoknak szemeit is, akik eddig a revizionista mozgalom lényegét a kisantant-pénztől befolyásolt orgánumokon keresztül értelmezték. Az egri csendőrőrs tizennégy napi erélyes nyomozás után kézrekerítette az egerkörnyéki utak rablóit és orgazdáikat. Egri oláhcigányok a rablók, egy bogácsi szatócs Eger, november 23. Több cikkben megemlékezett az Egri Népújság arról, hogy az Egér-környéki országutakon hetek óta egy szervezett rablóbanda fosztogatja ez egri iparosok vásárba induló szekereit. Közöltük több károsultnak nevét éa a károk nagyságát is. November 17. óta, a pétervá- sárai országos vásár után, Ta~ ray József egri kalapos mester feljelentésére, az egri Csendőr- Bég Botár Károly tiszthelyettes vezetésevei nyomozó őrsöket küldött ki a tettesek felkutatására. A nyomozás néhány nap múlva olyan meglepő felfedezésekhez jutott, hogy Mihály Elek csendőralhadnagy vezetess alatt az egri csendőrőrs egész legénysége bekapcsolódott a nyomozásba. A csendőrök már ismerték a felfedezett cigány rablóbanda minden tagján, da á cigányok is érezték nyakuk körül a hurkot és nem tértek vissza lakájaikra a Verősaalába. Botár tiszthelyettes* a parancsnoksága akti állő óra tagjaival a ráchegyi szőlők táján üldözőbe vette a gyanús cigányokat. A csendőrök az esős, süppedá- kes szőlőkben teljes felszereléssel rohantak a cigányok után. Megállásra szólították fel a menekülőket, de a cigányok tovább futottuk. A csendőrök lőttek volna a cigányokra, de ezt nem tehették, mert & szőlőkben, mindenütt igen sok munkás dolgozott. így azután huszonhétkilométeres úttalan úton tartott az üldözés. A szarvaskői erdőkig mentek a cigányoK után derék csendőreink, majd amikor beesteledeíi, Felnémet, Noszvaj és Szomolya irányában folyt az üldözés. A nagy fáradság nem járt eredmény nélkül. A csendőrök, ha nem is tudták ez alkalommal elfogni a rablókat, mindent megtudtak azokról, »mit akartak. Ezeknek az eredményeknek alapján folyt a további nyomozás és a eoro zatos orazágűti rablások tettegeinek teljes felderítése. Veréb Béla éa Szakái Elemér csendőrőrmeiterek tegnapelőtt ki mentek a borsodmegyei Bogács községbe. Itt Slice János 58 éves szatócsnak éa feleségének kamrájában házkutatást tartottak Ss megtalálták a Taray Józseftől a pétervásárai vásár alkalmával ellopott 138 kalapot és 8 darab sapkát, továbbá egy halom lopott holmit. Sike János és felesége voltak a szervezett rablóbandának orgazdái. Mint kiderült, 5 millió koronáért vették meg a rablőktöl Taray 146 kalapját, amely 15 millió koronát ért. Itt találták meg Csépány Jenő Wasselényi- utcai suszter 6 pár csizmáját, Szentgyörgyi Lajos Bsrtakovics- utcai suszter 2 pár csizmáját, Deutsch Károly Kossuth-téri kaEger, november 23. A népjóléti és munkaügyi mi- niiszíer körrendeletét intézőit a vármegyék alispánjaihoz abban az irányban, hogy a gőzfertőtlenítő gépek beszerzése tekintetében kiadott rendelkezés végrehajtását szigorúan ellenőrizzék s gondoskodjanak a felmerülő hiányok pótlásáról. Egyben értesíti a vármegyék alispánjait, hogy a budapesti fertőtlenítő intézetben (szakszerű fertőtlenítőket képző, egy-egy hónapig tartó, ingyen«?« tanfolyamokat Eger, november 23. A háború kitörésének évében, 1914. őszén egy kilenc-tís éves magyar fiú vetődött ki a galíciai harctérre, ahonnét az orosz katonák magukkal vitték. Elkeresztelték Mihajlovica Kurganov- nak és mindenre felhasználták az életrevaló gyermeket, aki * háború befejezése után Pszkov kormányzóságba került, a balti vasútvonal mellett f^kvő Zapad- naja Dvina községbe. Mihajlovic« Kurganov azóta és felesége az orgazdák. leposmsster 20 bőrsapkáját, Biró István Gárdonyi utcai csizmadia csizmáit és egyéb lopott holmik egész garmadáját. Kik a rablócigányok? A széleskörű, fáradságos nyomozás eredményeképpen az egri csendőrörs elfogta Rács Sándor huszonkét éves, Suha Péter 85 éves, egri verőszalai fúrőcsinálő cigányokat, továbbá Rézműves Béla (Dani) 25 éves és ifj. Farkas Lajos 26 éves bogácsi cigányokat, mint az Eger környékén előfordult országúti rablások tetteseit. Négy rablőcigány még szökésben v«n. tárténak díjmentes ellátással és lakással. A rendelet hivatkozik arra, hogy az ország területén a gű- mökőros megbetegedések mellett a heveny fertőző megbetegedések nagy száma is annak a következménye, hogy a községek egyrésze — úgymond — ebben a tekintetben az egész- ségügyi érdekekkel ellentétes magatartást tanúsít. Pedig Salán az a helyzet, hogy a községeknek nine« elegendő anyagi erejük n gépek beszerzésére. 23—24 eves fiatalember lett és elfogta a honvágy. Szeremé látni újból a szülőfalui, a rokonokat, az ismerősöket. Kérte tehát az orosz hatóságokat, hogy állapíttassák meg a magyar hatóságok útján az ő személyi adatait. Mindössze ennyire emlékszik: Magyarországon Miklósnak hívták, két testvérét pedig Andrásnak és Gyulának. Mostoha anyjának szintén két gyermeke volt. j Szerna (?) községben Őrizte egy I vasúti orvos .marháit, de onnét A népjóléti miniszter fertőtlenítő gépek beszerzésére kötelezi a községeket. A hevesmegyei hatóságok egy tízéves korában Oroszországba került magyar fiú származási helyét és rokonait kutatják. Mihajlovics Kurganov csak arra emlékszik, hogy Szórna (?) faluban lakott és két testvére volt.
