Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-11-24 / 267. szám
% EGRI NÉPÚJSÁG 1927. november 24 Mill iiPMitimmnimBmmmmmsFmmmrmmimntmmsrrroir«iiiiufl«£»^»gRiaR»sí»ro;5EK»»3Mi^tówtó&*c^^ irev-v; c&kaBm f A szegényügy intézményes rendezése Egerben. Ä társadalom parazitái és a szemérmes szegények. — P. Oslay Oswald: »Kibontom Egerben a szegény ügy intézményes rendezésének zászlaját, kibontom a »Szent Äntal Kenyere Szövetség« s a »Szenvedő Apostolság« lobogóját. a rossz bánásmód miatt megszökött. Hosszú vándorlás után jutott el Galíciába, majd Oroszországba. Mivel Magyarországon Szerna nevű község nincs és így nem lehet tudni, hogy Kurganov hon- nét szärmazhaiik, Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző, alispánhelyettes felhívta a hevesmegyei hatóságokat és elöljáróságokat, hogy állapítsák meg a házává* gyó magyar fiú kilétét és eredmény esetén tegyenek jelentést. 2400 méterre a föld gyomrában. íme egy új rekord. Repülőgépek szeldelik a levegőt, eljutnak oda, ahova eddig a költő képzelete nem szárnyalt, oda, ahol szervezetűnk már alig bír dacolni a természet törvényeivel és a repülő ruháját jég- tűk lepik el a orra vére inegered. De azért még mindig nem nagyon ismerjük a földgolyót. Csak a kérgén mászkálunk mi, csöppnyi férgek, vagy fölötte cirkálunk potom tizezer méternyi magasságban. Belsejébe még nem tudunk nagyon mélyen behatolni. Most történt valami, ami nem vert négy lármát, szerény napihírek után a mélységi rekordot. Eddig 2360 méterre jutottak el a föld titokzatos lángviharoktől forró gyomrába. Pitsburg közelében, ahol egy bányatárnát vezettek le idáig. Most a rekordra egy másik bánya t3rt igényt, mely Kaliforniában van Orange kerületben. Itt egy kutat fúrtak, a földréteg egyre jobban omlott s elérték a 2440 métert. Két éa fel kilométernyi mélyíég. — A mérnökök hőmérőket bocsátottak le a szakadékba e megállapították, hogy itt a hőmérséklet száz fok. Itt kezdődik a pokol . .. Ország-Világ. — Péntek Lajos a szombathelyi fogházból megszökött és vasárnap ismét jelentkezett. A nem mindennapi szójátékon, mely való tényeken alapul, az egész ország mulat. — A jövő év nyarán monstre dalosürmepet rendeznek Bécs- ben. Százötvenezer énekes vess részt rajta. — Letartóztatták Bencivegna olasz tábornokot és Ponziö di San Sebastiano olasz képviselőt, mert a frontharcosokkal meg akarták buktatni az olasz kormányt. — Egy olasz lap kommuaizálás- nak minősiti az erdélyi birtokreformot. — Olaszországban öt nap óta szakad az eső és az enyhe időjárás következtében a hegyekben megindult a hőolvadás. A völgyeket árvízveszély fenyegeti. A Pó több helyen áttörte a gátakat. A Dezzo folyó szintén kilépett medréből. — Varsóban ismeretlen tettesek megöltek egy Hup nevű ukrán diákot, politikai okokból. — Déloroszország és Ukrajna városaiban nagy tüntetések voltak Trockij mellett. Több helyütt valóságos utcai harcok támadtak. Sokszor végigszántják nagy elmék és fenkölt szivek a magyar ugar televényfőldját gyönyörű eszmék és hősi fellángo- lások ekevasával s a megvont barázdákba belevetik rajongó lelkűk minden álmát, munkára feszülő izmuk minden verejtékét. És mégis, mily gyakran marad meddő a magyar társadalom lelki földjébe belevetett mag! Miért? Mert kevés a szántővető nyomában ballagó « együttmunkálkodó segítő erő, mert kevés a magasságból leesdett égi harmat, de viszont sokkal több az irigység fekete varja, mely kiszedi az eszmemagot a főidből, mielőtt kalászba szökkenhetett volna. És sokkal gyakrabban száguld végig a magyar mezőkön a közöny szikkasztó számumja, semhogy pirosló maggá érlelődhetne az eszmék kalászán a kipattanni akaró élet. Tegnap este a ferencesek templomában vágta bele meggyőződésből kovácsolt szóekéjét a ti* pikusan magyar sorsú egri föld televényébe egy rajongó lelkű szerzetes : P. Oslay Oswald ferences házfőnök. Sokszor láttuk már az egyszerű szószéken állam, mint az isteni igének magas bzárnyalású hirdetőjét, sokszor dobott már a lelkek köztudatába mázsás súlyú igazságokat, de úgy érezzük, hogy az a nagy eszme, amit tegnap este engedett élelútjárs, Kiisórva a hallgató közön*ég fogékony leikébe, minden eddigi szavánál sorsdöntőbb jelentőségűvé lesz. A reménytelenekről, a szenvedőkről, &z elhagyottakról, nyomorgó koldusokról beesőit tegnap este P. Oslay. Oly téma, melyről az érzelgősség kÖD«y- huliatő módon órákhos&zat tudna beszélni, bogy a könnyek » az obulusok forrását megindítsa. Oly téma, melynél vérzőbb aktualitása alig van az általános nyomorgóé síralomházává változott magyar ég alatt. De viszont oly probléma, melynek megoldását nem az érzelgősség könnyeivel s nem az aktualitás állandó mgállapltásá- vai kell megkísérelni, hanem a rideg számvetés, az emberi részvétnek megfelelő formába való szervezésével kell jobb útra terelni. —Az emberi részvét egyidős az emberi nyomorral s minél nagyobb a nyomorúság, annál bőkezűbb az emberi szív részvéte a Bzeretet, a támogatás, az ala- mizsnálkodás aranysugarainak szórásában. De éppen ez a correlate, szükségképpeni összefüggés az oka túlgyakran a részvétnek hamis nyomokon járó megnyilatkozásának és a nyomorúságból való élésnek, a koldulással való visszaélés nagy arányú elterjedésének. A mze- gényügy mai rendezetlenségében az a koldus jár a legjobban, aki a legnagyobb raffiniriával, kitartással nyújtogatja kezét s a legmeginditóbban tud könyörögni és ha vagyona, háza, betétkönyve is van már, akkor is megszokásból még mindig koldus gúnyában mutogatja sebeit. —Mellettük a szemérmes koldusok, az odujobban tehetetlenül fetrengő betegek, aggok a kétségbeeséssel viaskodva lesik azt az áldozatos lelket, akit nem az utcán hat meg a kiabáló nyomor, hanem az igazi szenvedés gyötrő sebére akarja önteni az evangrliumi irgalmasság gyó gyítő olaját. —Valóban, amig paraziták fölözik le az emberi részvét bőven osztogatott filléreit, a szemérmes t zegőnyek ügye nagyon roisszúl áll. — Ismerek itt Egerben egy koldust, aki csak azért, hogy szánalmat keltsen, öt év óta ugyanabban a rongyos gúnyában jár, holott minden karácsonykor, sokszor husvétkor is tetőtől talpig uj ruhákba öltöztetik. — Pedig ezek a paraziták a társadalom fekélyei. Esztétikai szempontból jelenlétük az uncán fekete satirozás a város külső rajzán. Mily merev ellentétben vannak a város templomaival, ahogy lépc3őikön vagy bejáratainál hívják ki a részvétet, mily bántőak a város gyönyörű barokkpalotái mellett, közintézményeinek árnyékában, a Káptalan-utcán, a főispánt lak mellett, az irgalmatok kórházánál, mindenütt. — Vallási szemszögből nézve a vallóéi dekadencia mélyén fet- rengenek, nincs semmi bennük az Isten szeretőiéből, hiába köszönnek Dicsártesíék-kel, hiába mormogják napestig az imádságokat, hiába van kereszt és rőzsófüzár a kezükben, hiába mennek bűcaűjárásokra, a vallás haszonélvezői « parazitái ők. — Erkölcsi szempontból ezes a nyilvános koldusok erkölcsi mételyek, nem egyenes lelküle- tűek, hiányzik belőlük a lelki- ismeret, a hála- éa tisztelet-érzés még jótevőik iránt is, bensőjükben mindenkit gyűlölnek. — Egyénileg ezek a paraziták nem étnek emberi életet, nem ismerik a szappant, a fésűt, magukon hordják odujok büz- hödt, dohos levegőjét. — Gazdasági szemponthői pedig ezek a koldusok egyenesen visszaélnek a részvéttel. Átlagos napikeresetük aseghaladja a bu lyoa munkával megdolgozott napszámot s igy megkedvelhetik mátokkal ie a koldulás köny- nyebb keresetét. Emellett válogatósak. Mészárosoknál, pékeknél kapott adományaikat moslékba vetik, mert nem elég jő nekik. — Tizennyolc éve tanulmányozom ezt a kérdést s hozzávetőleges számításaim szerint csak Egerben körülbelül százezer pen göre tehető évenkint az az összeg, amit a nyomornak ezek a vámszedői a részvét zsebéből kicsalnak ; ha ezt a százezer pengőt valaki más, valami intézmény venné megszervezve a kezébe, ha helyesen hasznainak fel, akkor meg tudnék oldani gyökeresen a kérdést. — A kérdés intézményes meg oldására tehát egy negativ s három pozitív kérelemmel fordulok Eger város közönségéhez. Negativ kérésem bz, hogy a keresztény társadalom a fentebb említett szempontok figyelembevételével nevelje rá magát arra, hogy egyetlenegy fillért se adjon kolduskézbe rendszertelenül és filléreivel ne járuljon hozzá továbbra e bűnök növeléséhez. — Pozitív kéráseimek alapja pedig annak a bejelentése, hogy a mai alkalommal a szegéayügy gyökeres, evangéliumi alapon való megszervezés« végett kibontom a «Szent Antal Kenyere Szövetség» s a «Szenvedő Apostol• sági intézményének zászlaját. — A Szent Antal Kenyere Szövetség nem pénzt akar az igazi szegények kezébe csúztatni, meleg otthont, meleg élelmet, meleg szíveket akar felkutatni szegényei részére. Tehát három dolgot kér tagjaitól: 1., aki családtagul óhajt fogadói egy szegényt, az juttaaaon egy szerény szobácskát részére; 2., aki ezt nem teheti, lássa magánál családtag gyanánt ebéden, vacsorán ; 3„ a nyilvános koldusoknak eddig szánt vagy tényleg adott összegeket fizesse be egyszerre vagy havonként a Szövetség pénztárába. — E szövetség munkájával karöltve fog járni, illetve a legtöbb esetben meg fogja előzni a Szenvedő Apostolság intézményének működése, mely például Amerikában igen áldásos tevékenységet fejt ki már régóta. Már őt áldozatos lélek jelentkezett erre a munkára, akik élethivatásuknak választották maguknak a szenvedők apostolságát. Ezek házról házra járva felkutatják az igazi nyomorgókat, a szemérmes szegényeket, megtisztítják szeny- nyüktöl, férgeiktől, kitakarítják lakásaikat, környezettanulmányt végeznek s hiteles katasztert vezetnek a segítésre igazán rászoruló szegényekről, — Römőlsm, hogy ha ezek az eazmák megvalósulnak, és a köz- igazgatás, a közönség éa a már meglévő jótékonysági szervezetek egy akarattal teszik magukévá az elmondottakat, |'a paraziták ei fognak tűnni az utcákról % az igazi szenvedők felé fog fordulni a helyes mederbe terelt részvét árja, hogy a sötét kétségbeesést az emberi jóságba vetett hit mosolya váltia fel..» * ... Mi lesz az eszme sorsa ? Kiesik a közöny szikes talajára, vagy megértő lelkek fogékony barázdáiba hull,hogy gyümölcsöt teremjen?! Hitem és meggyőződésem, hogy az az isteni kegyelemben élő lángoló erő, mely máris öt áldozatos lelket tudott beállítani az emberek előtt leg- undoríiőbb munkára, nem fog elcsüggedni sem a közöny pusztaságában, sem a nehézségek karsztos hegyein. Dr. Urban Gusztáv.
