Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-11-12 / 257. szám

Arb. 16 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 21 fillér. ♦ Szerkesztőseg és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV + POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLIV évf. 257. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1927 november 12. A keresztény sajtó és irodalom ünnepe az Emericana Agria corporatiójának vasárnapi kulturdélutánja a Ferencesek fehértermében. Tóth László, Surángi Miklós, Endrődi Béla és Gáspár Jenő olg fénges csillagok ma már a maggar irodalmi kultúra égboltozatán, hogg teljesen érthető az a lázas izgalom, mellgel Eger irodalomszerető társadalma őket jvárja. A vendégek a vasárnap déli [ggorsvonattal érkeznek városunkba, fogadásukra Dr. Temesvárg István főorvos az Agria subpriora elébük utazik az ifjúság küldöttségével eggütt. A Szmrecsángi Lajos egri érsek protektorátusa alá helgezett sajtó délután pontban öt órakor fog megkezdődni. Este pedig a Katholikus Kör naggtermében Eger intelligens tár­sadalmának bevonásával ismerkedési estét rendez a vendéglátó Emericana. „Odajutottunk, hogy nem azokat üldözik, akik cédák, hanem azokat gúnyolják, akik anyák!“ Ä férfiak irtóznak a családalapítástól, a nők a gyermektől. — Az »egyke« és az »egyse.« — Huszár Károly parlamenti felszólalása a családi élet pusztulásáról. A K. S. V. Egerben. A háború előtti negyven esz­tendő alatt minket, magyarokat büszke, kemény és nyakas náció létünkre is úgyszólván transz-ba ejtett a liberálizmus s ezen ma­gunkon kívüli állapotban szé­gyenletes gyengén tűrtünk ar­cátlan tolihipnotizőröktől olyas­féle gúnyos és gálád megjegy­zéseket, hogy a magyar nem való c«ak az eke szarva mellé és a tehénistállóba. S valóban, abban az időben a magyar szellemi tehetségek s kü­lönösen íróink, mint harmadren­dű alkalmazottak, csak a háttér­ben dolgozhattak ismeretlenül és dicstelenül nyomorogva; gazda­gítva a szellemünket kiuzsoráző lapok nimbuszát és wertheim- feasezáját. Az érvényesülést csak ritkán és titáni küzdések árán és csak az egészen kivételes te­hetségek tudták kiverekedni. Na­gyon nehéz volt abban az időben keresztény és pláne katolikus embernek naggyá nőni a liberá­lis politika, vagy a páholyok aprobáciőja nélkül. A forradalmak alatt azonban már olyan otrombán érték ar­cunkat a korbácsütéeek, hogy felébredtünk. Kijózanodtunk úgy a liberális, mint a szociális má­morból és megtaláltuk önma­gunkat. És alig mullott el azóta egy­néhány esztendő és a keresztény, magyar szellem diadalmas fö­lénnyel tört utat magának a ma már teljes pompázásban szárnyal a magasban, úgy hazai, mint nemzetközi viszonylatokban drá­ga értékeket gyűjtve össze. A keresztény társadalom apró filléreiből tevődött össze a Köz­ponti Sajtővállalat részvénytő­kéje, de ugyancsak a keresztény társadalom aggódó szeresete és erkölcsi támogatása tette naggyá a vállalat lapjait. Ennek a sze­retetnek és ragaszkodásnak fé­nyében ragyogtatják azóta tol­lúkat a Nemzeti Újság és Uj Nemzedék hasábjain a keresz­tény magyar irodalomnak és hírlapirodalomnak olyan lelkes, szárnyaló gondolkodású repre­zentánsai, mint Tóth László dr., Surányi Miklós, Endrődi Béla, Gáspár Jenó s még sokannyian. Amikor ez a kedves írógárda — a magyar szellem Botond- buzogányaival az egri ész, szív és akarat kapuira ütnek, akkor azzal a vigasztaló és felemelő tudattal tárjuk ki előttük lelkünk kapuit, hogy — lerakván a kis­hitűség rozsdás kardjait — ben- nök, mi magyarok — önmagunk előtt hódolunk ! Kádár József. Budapest, november 11. A képviseiöház mai ülésén Huszár Károly volt miniszterel­nök, a ,bépviselőház alelnöke, keresztény gazdasági és szoci­ális párti országgyűlési képvi­selő, napirend előtti felszólalás­ban hívta fel a kormány és az ország figyelmét a családi élet válságára. — Egészen külön iskolája ala­kult annak a felfogásnak — mondotta többek között,— amely a családi életet boloevizálni akar­ja. Elitéli azt a nőt is, aki ruha­bolond, de azt is, aki többre be­csüli az EutŐhajtást a gyermek­nevelésnél. — A családi élet válságához mindenesetre hozzájárul Trianon is, de ig8zi okát a nagyvárosok túlzsúfoltsága é« ágyrajárási rendszere adja. Pedig ha nem tudunk elegendő egészséges la­kást nyújtani, később börtönö­ket kell építenünk. Eger, november 11. Az Egri Népújság csütörtöki számában a vármegyei közigaz­gatási bizottság üléséről közölt tudósításunkra Trak Géza, Eger város polgármestere az alábbi nyilatkozatot tette: — A város közönségének meg­nyugtatására el kell mondanunk, hogy a tárkányi víz bakterolo- giai vizsgálata végett ez év szeptember 23.-án négy vízminta küldetett fel Budapestre, négy különböző helyről véve. A lelet csak október 24.-én érkezett meg, mert a baktériumok kitenyésztése — Nagy baj, hogy a férfiak irtóznak a családala­pítástól, a nők pedig a gyer­mektől. Ma az egész családi élet halál- táncot jár. Odajutottunk, hogy nem azokat üldözik, akik cédák, hanem azokat * gúnyolják, akik anyák. így van ez már faluhelyeken is menapiág. Az »egyke« és az »egyse« veszedelméről szólva, kijelenti Huszár Károly, hogy egyke nem a szegények bűne, hanem a vagyonoséké, és éppen az a baj, hogy felülről jön h rosez példa. A nyomor- tanyákon ugyan születnek gyer­mekek, de ezeknek legnagyobb része elpusztűl. Az egykével és az egysével törődni kell, mert szapora nepfajok közé vagyunk ékelve és a világháború ember­sok időt vesz igénybe. A négy mintából kettőben coli bacillus találtatott. A két kifogásolt minta közül ez egyik a tárkányi víz­nek a városi medencébe folyása előtti csapról vétetett, a másik a medencén keresztül folyó víz­ből. Ez a bacillus nem terjeszt és nem okoz ugyan tífuszbeteg­séget, de az ilyen víznek nyersen való fogyasztása nem lővén ta­nácsos, a hatóság még a vizs­gálati |eredmény megérkezése napján a tárkányi vezetékből származó kutakat a megyei tiszti főorvossal egyetértőén lezáratta. veszteségét is pótolnia kell a nemzetnek. Ezután megdöbbentő statisztikai adatokat sorol fel a magyar népszaporodásról. — Szükség volna a meddő családokat hátrányban részesíteni azokkal szemben, akik becsüle­tesen teljesítik nemzeti köteles­ségeiket. Raá kell ébredőtök a vagyonosoknak, hogy nem sza­bad luxusban élniök, hanem rá kell térniük az erkölcsös élet­stílusra. Még egyszer sürgős intézkedést kér az egyke meg- gátlására és egészséges, bátor szociálpolitikában látja a meg­oldást. Bethlen István gróf miniszter- elnök köszönetét mondott a szó­noknak a fontos kérdés fölveté­séért. Ha meg akarjuk állni he­lyünket, nemcsak fölényes kul­túránkra kell hivatkoznunk, ha­nem növekvő szaporodási arány­számunkra is. — Október 26.-án újabb 12 min­ta küldetett Budapestre. Ezek­nek vizsgálati eredménye még nem érkezett meg. Intézkedés történt aziránt is, hogy az or­szágos közegészségügyi intézet egy bakt8rolőgustküldjön ki,hely­színi vizsgálat megejiése végett. — A városi vízmedencét ok­tóber 26.-án bizottságilag meg­vizsgáltattuk és kitisztíttattuk. Abban semmiféle olyan szennye­ződést, ami az egészségre káros volna, nem talált a bizottság, melynek az ügyvezető orvos s a mérnök voltak tagjai. — A lezárást a hatóság fenn­tartja addig, míg a víz meg­bízható tisztaságáról teljes meg­győződést nem szerez. Ezért történt az az intézkedés is, hogy a közkutak leszereltettek. Az előzőleg történt központi elzá­Trak Géza polgármester nyilatkozata az egri tárkányi kutak fertőzéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom