Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-11-12 / 257. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. november 12 iwiim irMfWHffwft» résnek technikai akadályai miatt ugyani« időnkint némi lefolyás történt a közkutakban. — Egyébként megnyugtatha­tom a város közönségét, hogy a tárkányivízivásávalkapcsolatban semmiféle megbetegedés eddig nem történt és a tett intézkedé­sek folytán nem is történhet. A mi rendőrségünk. Irta: Alföldy Béla dr egészségügyi főtanácsos, országgyűlési képviselő. Azok a súlyos megpróbálta­tások, amelyeken a nemzet ke­resztülment és amelyeket még ma is nyög, egy soha, semmivel meg nem javítható, mindenre kapható embertípust termeltek ki, amely ellen beláthatatlan időkig csak szigorral, csak el­rettentő példák statuálásával, megfélemlítéssel lehet dolgozni. Igenis, az állam legnagyobb éberségére és szigorára van szük­ség, hogy sikerrel védekezhes­sék a lepten-nyomon tapasztal­ható, felforgató tendenciák ellen. És az államnak az a szerve, amellyel mindent látnia, halla­nia, észrevennie kel), az állam­nak úgynevezett közbiztonsági szerve. Ha ez mindenkor kifogás­talanul működik és mindenkor teljes mértékben megbizható, ak­kor nincs mitől tartani. Szociál­politikával és egy megbizható közbiztonsági apparátussal fel­tétlenül sikerülni fog azt a bi­zonyos javíthatatlan embertípust izolálni, hogy úgy mondjam, »ki­halási státusba« helyezni. A társadalomnak azokról a munkáséiról szólok itt, akik min­denkor becsülettel állották meg helyüket, akiknek soraiból már annyi hős, annyi vértanú került ki és kerül ki állandóan, akik­től hivatásuk mindenkor a leg­messzebbmenő önfeláldozást kö­veteli meg : a magyar állam­rendőrség tagjairól. Hiszen ha rá­mutatok a dolgozó magyar tár­sadalom egyik legfelelősségtel- jesebb, legsúlyosabb, állandó élet- veszedelmekkel járó munkát tel­jesítő kategóriájának szociális helyzetére, tulajdonképen ezzel is a szociálpolitikai célokat szol­gálom. Azt hiszem, nincs olyan igazságosan gondolkodó ember, aki be ne látná azt, hogy a dol­gozó társadalomnak azok a tag­jai, akik társadalmi rendünket, az élet- és vagyon-biztonságot, oly gyakran életük kockáztatá­sával védik, az állam részéről is egészen különleges elbánásban volnának részesítendők. Ismerjük az államrendőrség nehéz helyzetét, az »őrszemély­zetről« nem is szólva. Ennek tagjai valóságos páriái a társa­dalomnak. Ezeknek családtagjai, mellékesen megjegyezve, még betegség esetére sinesenek biz­tosítva, pedig azok a családta­gok sohasem tudhatják, hogy a családfő veszedelmes éjjeli poszt­járól visszatőr-e, vagy nem. Saj­nos, oly gyakran olvassuk, hogy egyik-másik derék rendőrünk, vagy detektivünk, holmi elve­temült gonosztevővel folytatott küzdelmében, vagy egyéb mó­don, súlyos hivatásának teljesí­tése közben életveszélyesen meg­sebesül, életét veszti, addig míg mi nyugodtan alszunk, mig mi életünket és vagyonúnkat teljes biztonságban tudjuk. Honoráljon az állam minden­kit, elsősorban, azok szerint a ve­szedelmek szerint, melyek az illetők egészségét, testi épségét és életét fenyegetik. Nincs veszedelmesebb, szomorúbb műhelye, vagy tár­nája ennek az életnek a dolgozó társadalom számára, mint az el­vetemült, mindenre kész gonosz­tevők, betörök és rablógyilkosok tanyái és sötét búvóhelyei, ame­Eger, november 11. Csütörtökön este meleghangu- latú társas vaciora keretében búcsúztak el az egri dalosok dr. Fehér Lajostól, az Egri Koszo­rús Dalkör ügyvezető elnöké­től, akit mint ismeretes, az ál­lamvasutak központi igazgató­ságához helyeztek át. Impozáns volt a baráti szeretetnek, a tisz­teletnek és nagyrabecsülésnek az a forró megnyilatkozása, amely- lyel a távozó elnököt körülvet­ték az egri dalos testvérek és> a dalos ügynek egri barátai. Mint­egy 6zázan vettek részt a bú­csú vacsorán. Az első pohár­köszöntőt Temesváry István dr., az Egri Dalkör elnöke mondotta, aki az elnökség nevében intézett meleg búcsúszavakat a távozóhoz. Encsy Kálmán dr., az egri kir. ügyészség alelnöke, az Egri Dal­kör ügyésze, a dalegyeeület ne­vében magasröptű beszédben méltatta dr. Fehér Lajosnak a dalkör reneszánsza körül szer­zett hervadhatatlan érdemeit és azt a nagy sikert, hogy ez Egri Dalkör ma csonka hazánk leg­kitűnőbb dalegyesülstei közé tar­tozik. Urbán Gusztáv dr. jng- akadémiai tanár, az Emericana Miskolc, november 11. Különös ügyet tárgyalt csü­törtökön a miskolci kir. törvény­szék Boitner-tanácsa. Két osto­ros! asszony, Gyűrűs Bartók Jő- zsefné és Képes Pálné ellen az volt a vád, hogy gondatlanságuk miatt Bartók Józsefné kis gyer­meke belezuhant a 10 méter mély gödörbe. Triesztből jelentik : Egy példa nélkül álló és a tengeriszállit- mányi gyakorlatban eddig még teljesen ismeretlen eset tartja izgalomban Trieszttől Amszter­damig, sőt Argentiniától Am­szterdamig a hajósok, a gabo­nakereskedők, az orvosok, az ügyvédek és a biztositó társa­ságok érdeklődését. Néhány héttel ezelőtt az ar- gentiniai Bahia Blanca kikötő­ből angol lobogó alatt útnak indult egy * Ardea« nevű teher­szállító gőzös, mely nem feeve­lyek megtisztítását végzik min­dennapi véres verejtéke« mun­kával közbiztonsági szervünk emberei. Ezt a munkát igenis teljes mértékben kell honorálnunk. Amit az állam erre a célra ad, azt önmagának adja, mert biz­tosítja egyúttal saját létét és fenn­maradását. katholikus főiskolai diákszövet­ség szeretett delegátusát búcsúz­tatta el kedves szavakkal dr. Fehér Lajos személyében. Fejér Mihály elemi iskolai igazga­tó Grónay Andor üdvözletét tolmácsolta, Demeter Andor han­gulatos strófákat olvasott fel az ünnepelthez, Fekete Soma az egri izr. dalárda nevében intézett meleg búcsúszavakat dr. Fehér Lajoshoz. Ezután Prettenhoffer Ödön törvényszéki tanácselnök, az egri dalosok egyik nesztora, majd Huszthy Zoltán karnagy köszöntöitéfc fel a búciúzó el­nököt. Dr. Fehér Lajos megha­tottsággal köszönte meg a sze­retetnek és hálának ezt a nagy­fokú megnyilatkozását és a Dal­kör odaadó vezetőire ős buzgó tagjaira igyekezett hárítani az érdemeket. A kősó es ti órákig meghitt han­gulatban maradtak együtt az egri dalosok, akiknek a búcsúzó dr. Fehér Lajos kijelentette, hogy továbbra is csak az Egri Dalkör tagja óhajt maradni és mint köz­katona akar tovább dolgozni a régi dic'őségű egyesület felvi­rágoztatásáért. telke mellett keletkezett az egri földrengés következtében, azt elmulasztotta befedni s így a Gyűrűs Bartók Józsefné által fel­ügyelet nélkül hagyott gyermek lezuhant és 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A bíróság a kötelező gondosság elmulasz­tása miatt 3 napi fogházra ítélte a gondatlan anyát, az ítéletet azonban 3 évi próbaidőre fel­függesztette. sebb, mint 800 vágón mennyi­ségű tengerit szállított Trieszt felé. A 800 vagon tengeri 350 európai vevőnek volt eladva, magyar értékben mintegy 30 milliárdos vételáron. Az óceánon keresztül az Ardea minden nagyobb megrázkódta­tás nélkül tette meg az utat és Velencében kötött ki először. Velencében 200 vagon tengerit raktak ki ős a Ír jó 600 vago- nos rakományával tovább úszott Trieszt felé, ahol a további 600 vagőnt is ki kellett volna rakni. Időközben megtörtént azonban a katasztrófa. A hajónak két matróza rendkívül gyanús tü­netek között megbetegedett és rövidesen meghalt. A hajőorvos a halál körülményeiből és a matrózokon haláluk után mu­tatkozott jellegzetes hullafol­tokból majdnem teljes bizonyos­sággal azt következtette, hogy a rettenetes pestis okozta a két szerencsétlen matróz halálát. Bár ez az irtózatos feltevés nem nyert százszázalékig bebi­zonyítást, a hajóorvos a hajó­naplóba úgy vezette be a két halálesetet, hogy a hajó elhunyt két matróz pestisgyanus tüne­tek között halt meg. A halált a maga egyszerűségében hátborzongató matróz temetés követte, amennyiben a két szerencsétlen hulláját éjnek idején zsákba varrták és a tengerbe dobták, így tehát most már a későbbi fejlemények során annyira fon­tossá vált boncolás lehetősége is elveszett. Midőn az Ardea Triesztbe őrt, a parti hatóságok gőzössel men­tek elébe a vesztegzáron kívül- eső területre és közölték a hajó kapitányával, hogy miután a hajón Két pestismegbetegedés- bői származó haláleset volt, a hajót vesztegzár alá helyezik, illetve rövid időn belül egész rakományát el fogják sülyeszteni. Az olasz hatóságok nem en­gedtek álláspontjukból, miután a pestissel tréfálni nem lehet és a becillusok terjedési képessége teljesen kiszámíthatatlan és nem lehet tudni, hogy a pestisbacil- lusok milyen ponton érintkez­tek a tengerivel. Azzal érveltek, hogy ha csak egyetlenegy szem tengeri van megfertőzve, a rakomány bár­mely részén, az is elegendő ah­hoz, hogy egész Európát meg­fertőzze pestissel. A kibontakozás hihetetlenül nehéz, mert b 800 vágón ten­geri mind a 350 vevője a teljes vételárat százszázalékig kifizette, tehát teljes mértékben eleget tett kötelezettségeinek, a Bunge cég pedig, mely Argentínától Triesztig elszálíittatta a tengerit és ab veszlegzár rendelkezési állományban tartja, a kereske­delmi jog szerint szintén száz- százalékig eleget tett kötelezett­ségeinek. így tehát abban az esetben, ha a tengerit elsülyesz- tik, egyik fél sem kötelezhető arra, hogy viselje a kárt. A biztositő társaságok szava­tossága szintén nem vonatkozik erre az esetre, mert a hajőra- komány fertőzés esetére nem volt biztosítva, miután a rako­mány-biztosítási prakszisban ez az eset eddig teljesen ismeretlen. Pillanatnyilag a helyzet az, hogy Argentínától Amszterda­mig nem akadt olyan hosszú évtizedes gyakorlattal rendel­kező vén tengeri róks, agyafúrt jogász és tapasztalt gabonake­reskedő, aki meg tudta volna mondani, hogy jog ős igazság szerint mi ennek a hihetetlenül bonyolult ügynek legigazságo­sabb megoldása. A vevők azon­ban nem elégszenek meg dokt­rínákkal, hanem vagy a tenge­rijüket, vagy a pénzüket sze­retnék látni. Ezen az alapon tehát a következőket határozták Az egri dalosok búcsúja dr. Fehér Lajostól. Az egri földrengés a miskolci kir. törvényszék előtt. A mély szakadék a Képes Pálné Tengerbe akarnak sülyeszteni 30 milliárd értékű kukoricát. Egy pestisgyanús hajó borzalmas útja. — A trieszti hatóságok nem engedték be a délamerikai hajót. — 350 vevő már kifizette a kukorica árát és siratja pénzét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom