Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-09-13 / 206. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. szeptember 13. kedd. XLIV. évf. 206. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.’ Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. A kritika szükséges, sőt hasznos is, ha a közérdeket veszi zsinórmértékül és nem kever hozzá szubjektív ítéletek szülte egyéni sérelmeket. A szűk látókörű és egy könyves ember minden közügyet csak a maga szempontjából bírál meg és nem akarja meglátni, hogy ugyanaz a közügy másokat meg egészen más oldalról érint. A jő és méltányos hatóság arra törekszik, hogy az összes egyéni érdekekre figyelemmel legyen, amennyiben ezek az érdekek összeegyeztethetők egymás kö­zött és a közérdekkel. Ez az összeegyeztetés közigazgatási hatóságaink legfontosabb és leg­több tapintatot, pártatlanságot és méltányosságot kívánó funk­ciója. Nagy városokban az emberek még valahogyan elismerik, hogy rajtuk kívül is vannak még mások is, akiknek érdekei az övékké ellentétesek lehetnek s azért nem számítanak kívánsá­gaik 1006/o'Ob teljesítésére. Kisebb, 50,000 lakoson alóli városokban, ahol az emberek majdnem mind ismerik egymást kölcsönösen és ahol a megértés­nek: dühöngeni kellene csodála­tosképen, a kritikát önmagáért művelik leggyakrabban. A városi közgyűlések és a bizottsági ülé­sek hangosak az olyanok lár­májától, akik a vízvezeték építés technikájától; a derítő-telepek rentabilitásáig, az adóigazgatás­tól — a városok parkírozásá­nak módjáig és szükségességéig mindent értenek. A mai világ­ban, amikor az egyes szakkér­déseket alaposan csak a szak­emberek ismerhetnek, mert fizi­kai lehetetlenség egy tudomány­ágnál többet megtanulni és érteni — az ilyen mindentudó kriti­kusok csak jámbor kisvárosok­ban vihetik hosszabb időn át a primhegedűt. Másütt hamaro­san elmerülnek a közderültség sülyesztőjében. A kritikának csak akkor van értelme, ha szenvedélyektől men­tes és hűvösen szakszerű. A vá­rosok életében ritkán merülnek fel elvi, világnézleti jelentőségű kérdések, azért a nagy mondá­sok, a dongó szólamok otthon hagyhatók. Csak arról van sző, BM—1IWW—IIIWIIIIHIIIIIIsIMihIIIIiI I Mlllli.tQtn «MttflOAttflBiai i f hogyan lehet egy szükséges intézményt jobban megcsinálni, egy létező intézmény működé­sét tökéletesíteni. A puszta ki­fogásolás nem ér itt semmit. Konkrét, részletekben kidolgo­zott propoziciőkbal kell jönni, hogyan lehet valamit jobban megcsinálni. Az intézmények gánciolása, konkrét panaszok felsorolása nélkül nem ér sem­mit. Az üres vádaskodás csak a tekintély elvének lejáratásához vezet anélkül, hogy módot adna javítani akaró felsőbbségnek gyakorlati reformokra. Kritikus urak, kérünk több tartalmat a kritikába, mert töb­bet ártanak a kritika jogának és a közügynek is, mint hasz­nálnak vele. —pe.— A torzsalkodás és a liberalizmus ellen, a nemzeti egybeforradásról beszélt Vass József Gyöngyösön A helyettes miniszterelnök megtekintette a somorréti szanatórium építkezését és átvette Gyöngyös város díszpolgári oklevelét. Gyöngyös, szeptember 11. Vasárnap délután fél 5 órakor érkezett meg Gyöngyösre Buda­pestről automobilon Vass József helyettes miniszterelnök, nép­jóléti miniszter. Kíséretében vol­tak : Dréhr Imre államtitkár, Mátéffy Viktor és Fritz Arthur országgyűlési képviselők,továbbá Varró Sándor miniszteri oszt.- tanácsos, a miniszter titkára. — Gyöngyös város zászlódíszben ünnepelte a minisztert. A vám­háznál a kivonult ünneplő kö­zönség élén Heves vármegye törvényhatósága nevében Oko- lícsányi Imre alispán, Gyöngyös város (nevében pedig dr. Puky Árpád polgármester köszöntötte a helyettes miniszterelnököt, aki­nek fogadtatásán az előkelősé­gek sorában ott láttuk dr. Hedry Lőrinc főispánt, Borhy György felsőházi tagot, dr. Thuránssky Tibor rendörfötanácsost, a gyön­gyösi rendőrkapitányság veze­tőjét, dr. Bozsik Pál prépost- plébánost, dr. Gröber Ferenc járási főszolgabírót, Orosz Ernő h. polgármestert. A miniszter és kísérete nyolc automobilon a somorréti tüdő­beteg szanatórium megtekinté­sére indultak ki ezután. A mi­niszter őszinte megelégedését fejezte ki a látottak fölött és különös örömet okozott neki az a körülmény, hogy az ötvenöt- milliárdos építkezésnél felmerült fuvarozási és egyéb munkála­tok csaknem féleBzteudőu át bő­séges kenyérhez juttatták nem­csak Gyöngyös városának, ha­nem a messze környéknek sze­gény népét is. Este félhat óra tájban érke­zett vissza az illusztris társaság Somorrétről, dr. Bozsik Pál prépost-plébános lakására. Itt a gyöngyösi Katholikus Legény- egylet ifjúsága, élén a kitűnő levente-zenekarral, festőién szí­nes képet nyújtó szüreti felvo- vonuláct rendezett a miniszter tiszteletére. A prépost-plébános lakása előtt állott fel a tarka menet. Varga Miklós, a gyöngyösi Katholikus Legényegylet világi eluöfce, meleg szavakban kö­szöntötte a felvonult egyesület nevében a minisztert, aki vála­szában többek között ezeket mondotta : — A magyar ifjúság lelkét m6g kell tölteni a legnagyobb eszmékkel és gondolatokkal, mert, ha a lélek erővel van tele, akkor nem kell félteni a földet, amelyet ilyen emberek őriznek. Nincs igaza a szónoknak abban, hogy a nagyok a Katholikus Le­gényegylet ifjúságának munká­ját nem veszik észre. Virág ez az ifjúság. Nem kell ennek cé­gér, nem keil ennek hirdető- tábla. Vaknak kell annak lennie, aki az ifjúság gyönyörű pompá- zását észre nem veszi. Köszöntőm szeretettel a Katho­likus Legényegyletbe tömörült magyar ifjúságot I Azt kívánom, hogy virágozzék és arra kérem a Katholikus Le­gényegylet vezetőit, hogy ebben a szellemben vigyék tovább az ifjúságot és készítsék elő arra a nagy munkára, mely reá a ma­gyar jövőben vár. (Hosszantartó éljenzés.) Orosz Ernő helyettespolgár­mester vezetésével díszküldött­ség hívta meg ezután a minisz­terelnökhelyettest [Gyöngyös vá­ros képviselőtestületének dísz­közgyűlésére. A városházán ösz- szegyült polgárság lelkesen ün­nepelte a terembe lépő minisz­tert, akinek Puky Árpád dr. polgármester költői szárnyalásu szavakkal nyújtotta át a művé­szi kivitelű díszpolgári okleve­let. «Hálánk elsősorban az ál­lamférfinak, de legnagyobb mértékben mégis csak Gyöngyös meleglelkü jőbarátjának, jóté­kony kezű. patrónusának szól. Amikor a díszpolgári oklevelet átnyújtom, mely záloga Excel- ienciád kapcsolatának a város­hoz a jövőt illetőleg, az egész város minden polgárának nevé­ben kívánom, hogy áldja meg a jő Isten Nagyméltóaágodat azzal, amiért dolgozik, küzd és harcol: a magyar hajnallal, a magyar feltámadással !• — Szólt többek között. Légmán Imre ny. műszaki fő­tanácsos és Toldi József kis­gazda köszöntötték ezután lelkes beszédben a minisztert. Pass József dr. miniszterelnök helyettes, népjóléti miniszter lát ható megilletődéssel vette át a díszpolgári oklevelet és az üd­vözlésekre adott válaszában többek között a következőket mondotta: — Tekintetes Közgyűlés! A szivemből a hála csordúl, amikor szemközt állok nemes Gyöngyös városának képviselőtestületével s amikor Gyöngyös város pol­gársága az ő törvényes kép­viselete útján engem a város polgárai közé iktatott. Gyön­gyön város a szivét adja nekem. Mind a három szónok gyönyörű

Next

/
Oldalképek
Tartalom