Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-07-07 / 151. szám
Á ra 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. július 7. csütörtök. XLIV évf. 151. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Liceutn. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Robbanás a szakszervezetben. Salgótarjánban tudvalevőleg igen nagy a munkásság száma s tipikus munkáígdcpout ez a kis vidéki váró*. Itten konsía- tálódott legelőször, hogy a munkásság már megunta a szak- szervezet terrorját s ez okból nagy számmal léptek ki ebből a nem rokonszenves intézményből. Meg ia indokolták annakidején ezt a lépésüket azzal, hogy a szakszervezetek a munkásmozgalmak általános sikere érdekében elnyomják a munkások egyéniségét. E mellett a szak- szervezet vezetőségének internacionalizmusa ellenszenvessé vált a nemzeti érzésben felnevelkedett és abban élő munkások előtt s ezért nem hajlandók magukat ezeknek a céloknak alárendelni. A szakszervezetekből kilépettek új, nemzeti alapon élló egyesületet alkottak s ennek tagjai a szakszervezetek rovására nspről-na'pra szaporodnak. A bét egyesület ilyképen farkasszemet néz egymással e a köztük levő ellentét vasárnap erős botrány kíséretében ki is robbant. A szociáldemokraták ugyanis Salgótarjánban a budapesti központ támogatásával munkásotthont létesítettek s ennek felavató ülését vasárnapra tervezték. A budapesti szocialistákat az ujabbau igen népszerűtlenné vált Peyer Károly és Esztergályos János képviselték. A gyűlésen megjelentek a szakszervezetből kivált munkások is s az egymáshoz közelsodrődott kétféle világnézet képviselői ellentétes nézetüknek kifejezést adtak az avatőgyülésen. Miután túlsúlyban voltak a nemzeti ér- zétü munkások, erősen megab- ; cugolták a Bzőnoklő Propper ! Sándort és Peyert s a többi fel- j ezólalók beszédét is élénk köz- j bsszőláeokkal kisérték. Amidőn j az emiatt felhevült Peyer egyik munkást mellenragadta, hogy kivezettesse, botok emelkedtek a levegőbe, sőt Peyert meg is záptojásozták. Ebből az eseményből igen messzehatő következtetéseket lehet levonni. A munkásság első szervezkedése őta egész a legújabb időkig az volt a helyzet, hogy a munkások keserves keresményeikből nagy összeggel tartották fenn a szakszervezeteket, ezzel szemben azonban véleményük és szabadságuk nem volt. Mindent a szakszervezet vezetősége csinált: intézkedett, dirigált, politikai irányelveket tűzött ki, melyekre a munkásság vagy helyeselt, vagy hallgatott. Ezt a szocialisták úgy nevezik, hogy véleményszabadság és szabad véleménynyilvánítás. Mióta azonban a szakszervezetek kátyúba, majdnem pusz'ulás szélére vitték az országot, a munkásság egy része is áezbe- kapott s mind nagyobb és nagyobb erővel kezd fellépni a szakszervezetek ellen. Különösen, amikor látja, hogy azoknak ve- | Bécs, julius 6. Az áprilisban választott új nemzetgyűlés munkaképtelensége egyre nyilvánvalóbb lesz. A szociáldemokraták nagy nehézségeket gördítenek a kormány elé, amelynek pártjai maguk között sem egységesek. A paraszt- szövetség kihasználja azt, hogy a másik két polgári párt, a keresztényszocialisták és a nagy- németek képtelenek a kormányt egyedül átvenni és egyre radikálisabb követelésekkel lépnek fel az agráriusok érdekében. A keresztényszocialisták és a nagynémetek, a paraaztszövet- ség magatartása következtében, A minap megtartott vitézi avatáson Magyarország kormányzója az alábbi hevesmegyei polgárokat avatta a Vitézi Rend tagjaivá: Tisztek: Subik Károly, v. t. táb. lelkész, apát, tb. kanonok, Eger. Uferbach László, v. t. hgy., uratl. segédtiszt, Pusztasziksző. Gilovszky zatöi az ő hátán keresztül igen jól érvényesülnek és hozzájáruló filléreikből igen jól is élnek. Szóval a munkások is megunták azt, hogy a hátukon fát vágjanak s rájöttek arra, hogy érdekeik szempontjából sokkal okosabb, ha a szakszervezetekből kilépve, a rokonszenvesebb nemzeti alapon, külön szervezkednek. Peyer s elvtársai annyit harsogtak életükben a csendörszu- ronyok ellen, hogy enyhén szólva, kőmikusnak tetszik előttünk a salgótarjáni gyűlésen a csend- ! őrszuronyok védelme alá való I menekülésük, ami nélkül a szociáldemokrata iskolában feine- velkedett, de most öntudatra ébredt nemzeti alapon állő munkásság »szabad véleménynyilvánítása« gondosan védett testi épségüket kózzelfoghstőlag megtépázta volna. — im8. *»***• «j**» •***■«,<&*m. igen kényes helyzetbe kerültek, egyrészt nincsen módjukban a parasztszövetség összes követeléseit teljesíteni, tekintettel a városi polgárság ellentétes érdekeire, másrészt azonban a polgári többség csakis a paraszt- szövetségnek a kormányban való maradásával biztosítható. Ilyen körülmények között Seipel kancellár a parlament feloszlatásának és egy esetleges őszi választásnak gondolatával foglalkozik.Nincsen kizárva, hogy szeptember-októberben Ausztria lakossága ismét a szavazó urnák elé fog járulni. ss &*& i > j- ■ -h&m mm 3+9» mm György, v. f, hgy, banktisztviselő, Tiszafüred. Király Andor, v. t. hgy, p. ü. eegédtitkár, Gyöngyös. Ghyczy Ferenc, ezredes, Eger. Vértanú halált halt Zalán Zoltán (Atyja : vitéz Zalán Antal tábornok, Eger). Legénység: Vitéz Bernáth Mihály, földműves, Gyöngyöspata; vitéz Borgői Babják József, molnár, Pásztó ; vitéz Horváth János, pincér, Hatvan; vitéz ifj. Kerékgyártó András, földműves várományo», Abasár; vitéz Kovács Sándor, rendőr, Gyöngyös; vitéz Kulcsár Ferenc, földmüve», Gyöngyös; vitéz Mata József, földműves, Egerbakta ; vitéz Mezei KálmáD, zenész, Gyöngyös; vitéz Molnár Ferenc, érseki hajdú, Eger; vitéz Molnár Mihály (meghalt) földm. hozzátartozóinak, Hort; vitéz Nagy Jőzeef, földm., Csány; vitéz Patai Dávid, földm., C«ány;. vitéz Pacséri Pál, földm., Visznek ; vitéz Pócsai István, földm,, Tőfalu, vitéz Szabó József, földmüve», Tar ; vitéz Szőke Sándor, ny. th., Eger; vitéz Vajda János, Iá. gyalogezredben th., Eger; vitéz Kerékgyártó Jáno3, érseki huszár, Eger. j mmome- BaBteaaásSSWBáflfr S1 I A Szlovenszky Dennik kitanítja a világot Magyarországot illetőleg. A jeles lap utalva Rothermere- nek ama figyelmeztetésére, hogy Magyarország élete elviselhetetlen, azt mondja, hogy »ez szent igaz, azonban maguk a magyarok az okai annak, hogy életük elviselhetetlen, mert Magyar- országon nincsen demokrácia (?) A mai feudális (?) kormány abból él, hogy sarlatánul úgy tünteti fel magát a magyar nép előtt, mint a bolsevizmus üldözője és mint olyan kormány, amely képes a régi Magyarország határait visszaállítani. Ez az idea ma anachronizmus (?!) Rothemere azt hiszi, hogy a magyarok alkalmasak a bolsevizmus elleni harcra. Ez naiv nézet és tulaj - donképau megsértése a bolsevizmus igazi ellenségeinek (?) Hiszen Magyarországon saját akaratból (?) vezették be a bol- sevizmust és amikor nyomta őket, nem tudtak tőle szabadulni. Történelmi tény, hogy a bolsevizmus elleni harcban egy csepp magyar vér sem folyt (?!) Oláh ée cseh katonáknak kellett jönniök, akik kikergették a bolsevistákat Magyarországból. A magyaroknak nem »a nap-«ban [ van helyűk, mint Rothermere írj választások lesznek Ausztriában? Munkaképtelen az áprilisban választott nemzetgyűlés. — Seipel kancellár a parlament feloszlatásának gondolatával foglalkozik. Heves vármegye legújabb vitézei.
