Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-07-07 / 151. szám

2 sa»i mvmüAi 1927, július 7 írja, hanem a mai Középeurőpá- ban, azonban csak akkor, ha kivégzik a feudális rendszeri, amelynek neracjak Európa, ha­nem Magyarország érdekében is el kell tűnnie a világból.« Mi­lyen jó, hogy az általános világ­felfordulás idején, amikor min­denki elveszíti a fejét, a Svehla- párti tót bölcsesség igy kiok- tetja a világot. Akik Bécsből várják a hiányzó erőt. Mint Bécsből Írják, a Becsben járt magyar szociáldemokraták vezetője, Ssakasics Árpád, az osztrákok részéről történt üd­vözlésre adott válaszában azt mondotta, hogy a magyar szo­ciáldemokraták állandóan B&cs felé tekintenek s hogy nehéz helyzetükben a hiányzó erőt Bécsből merítik. Bécs a feltáma­dás szellemét jelenti számukra (!) A magyar munkásság, bízik a szociáldemokrácia teremtőerejé­ben, mely legtisztább alakjában Bécsben lelhető fel. (?!) Bízzatok bennünk, — végezte beszédét és segítsetek rajtunk, mert mi ma­gyarok is (?) a szocializmus be­teljesedéséért harcolunk. Hát annyi bizonyos és már Nagy Frigyes ie megmondotta : a gusz­tusok felől nem lehet vitatkozni. De akiknek Bécs és pláne a mostani Bécs a gusztusuk, — azok mondják magukat minden­nek, csak egynek nem : magya­roknak ! ®a«e»ia«3raBSáa#SB8a»3!SMiBae»EO A hajóépítés új csodája. Havrében — a párisi magyar követség és az egész párisi dip­lomáciai kar, valamint a francia kormány képviselőinek jelenlé­tében indították ünnepélyesen első útjára — New Yorkba — a hajőépités legújabb csodáját a Franc Lina 241 méter hosszú, 43,500 tonnás, páratlan pompá­val berendezett »Ile de Franca« nevű vezérhajőját. Az Ile de France-nek, jóformán, minden helyisége, valóságoi remeke a fraicia iparművészetnek. Hatal­mas ebédlője a világ legnagyobb hajőterme, amelyet kiváló érá­déi i festmények, tükrök, milliós szőnyegek diszitenek, lámpák nem látszanak, a kellemesen vi­lágító fény, a falakai boritó arany üveglemezeken át árad a terembe. Az óriási teaszalon fa­lait ezüstlemez borítja. A hajón tágas és díszes kápolna is van, amelynek berendezése igazán, dicséretére válik a francia kép­zőművészetnek. Az utasok autói­nak elhelyezésére tágas autó- garázs szolgál, télikertek, sétány, kávébáz, tornaterem, céllövölde, sportpályák, ékszer-, virág-, par- füműzlet, színház, négyemelet magas hall és még számos luxus és szórakozó helyiség szolgálja Julius elsejével uj költségve­tési évbe léptünk. Ha visszaidézzük emlékünkbe országunknak 1924. év előtti gazdasági helyzetét, akkor mint egy rossz álom, úgy vonul el lelki szemeink előtt az a küz­delme® idő, amidőn szinte egy­másba kapcsolódva, sorozatos felhatalmazási törvényekkel vol­tunk kénytelenek ennek az or­szágnak zilált gazdasági és ál- lampónzügyi életét egyik napról a másikra tengetni. Ezek a fel­hatalmazási törvényjavaslatok mozaikszerben egész tömegét ölelték fel oly különböző kény- szerrendszabályoknak, amelyek mind csak arra valók voltak, hogy újabb és újabb adóterhek­kel, valamiképen, egyensúlyoz­zák a lejtőrejutott éB fokozato­san lefelé gördülő valutánk ér­tékéi. Megkíséreltük abban az idő­ben rendes, állami költségvetés összeáliiíását is, azonban már az előirányzás tartama alatt, annak, úgyszólván, minden egyes tétele illuzőriussá vált, úgy a kiadásoknak toroayma- gazságra való emelkedése, mint az arra szolgáló fedezet össze­zsugorodása következtében. Most azonban, igazságtalanok volnánk ha szeranciésen megváltozott viszonyaink mellett. az infláció idejében követett politikánkat úgy birálnők el, hogy összeha­sonlítjuk a Németországban ak­kor követett eljárássá!. A múlt­ban is, most is, igen sokan nagy előszeretettel hivatkoztak és hi­vatkoznak arra, hogy a német­országi viszonyokat lehetett volna Magyarországra is alkalmazni. A németországi infláció ideje alatt a német nép munkaereje és kitartó szorgalma, a folyton romló német márkát át tudta váltani termékekre, értékálló és maradandó objektumokra, ami a német nép megvagyonosodását idézte elő, do ugyanakkor a né­met államkincstár szegénységbe jutott. A német márkának azon­ban abban az időben mag volt a jő hírneve és hitele a külföldön s a német nép erejébe vetett külföldi bizalomnak köszönhette azt, hogy az egész világ, hosszú időn keresztül, a nagy tömegek­ben izerteszét szőrt német már­kát bizakodással fogadta mind­addig, amíg a német márka teljes egészében értékét nem vesztette. De kérdem, vájjon lehetett volna-e ezt a metódust Magyar- országon is alkalmazni? Meg va­az utas kényelmét. A francia hajőépilési technikának ez alko­tása Havre és New-York között fog közlekedni. gyök győződve, hogy a mi meg­csonkított kis országunk pénzé­vel szemben, bármilyen burkolt formában igyekeztünk volna az inflációt elősegíteni, nem tudtuk volna a nagy külföld bizalmát felkelteni úgy, mint ahogy az a német márkával szemben meg­nyilvánult s ha ezt talán rövid időre el is tudtuk volna érni, ki tudja, nem következett volna-e be később ennek, az egész magyar nemzet egyetemére ki­ható, helyrehozhatatlan követ­kezménye ? Nézetem szerint a rekrimináciő azért is igaztalan, mert hiszen a külföld bizalma éppen azért nyilvánult meg Magyarországgal (Az Egri Népújság tudósítójától.) Még városi embernek sem min­dennapi látványban volt része a Graefl Andor-fóle kétútközi uradalom cselédségének julius 5-őn. Délután egy óra tájban Deb­recen felől hangos berregéssel közeledett a Graefl-kastély felé egy repülőgép. Az uradalom otthon lévő apraja-nsgyja ös­szefutott a csudára. A büszke gépmadár a kastély felett há­rom fokozatosan nagyobbodó kört leírva, gyönyörű siklóval leereszkedett a kastély előtti tisztáira, —- attól mintegy 800 lépésnyire. Messziről is látható volt, hogy a gép a megállás előtti pillanatokban, a földön — eltérve eredeti irányától — rö­vid kanyart ír le, majd erős zökkenő utáu balra billen. »Valami baj van« hangzott a szemlélők ajkáról az aggodalom. A repülőgép pompás ívelését, remek siklóját, élénk érdeklő­déssel a nagy gyönyörűséggel szemlélte a kastély udvarából egy hivatalos úton lévő társa­ság : Okolicsányi Imre alispán, Mártonffy Lajos vm. árvaszéki elnök, Jezierszki Mihály gazda­sági felügyelő, vitéz Jávor Ernő dr. vm. árvaszéki ülnök és László János vezérigazgatóval az élén a háromtagú kárbecslő bizottság. A baleset láttára az alispán rögtön autójának kor­mánykereke mellé ült s a tár­saság többi tagjával a géphez ■5SS szemben oly nagy mértékben, mert belátta a külföld, hogy mi szorongatott helyzetünkben sem igyekeztünk a külföld meg­károsításával országunknak ille­téktelen anyagi előnyöket biz­tosítani. Gazdasági regenerálódásunk a saját áldozatkészségünk és a mi becsületes munkánk eredménye. Ezt legjobban bizonyítja, hogy a szanálási periódus első költ­ségvetési évének végén a mi költségvetésünk már teljes mér­tékben deficitmentaa volt, anél­kül, hogy a külföldi kölcsönt deficit fedezésre kellett volna igénybe venni. Az azóta eltelt költségvetési évek pénzügyi ered­ményei mind azt igazolják, hogy az az út, amelyen 1924-bsn el­indultunk és a pénzügyi politi­ka, amelyet követtünk, helyes volt s ez volt az egyetlen he­lyes programra, amely bennün­ket ki tudott vezatni abból a rendkívül zilált helyzetből, amely­be a háború után önhibánkon kívül belejutottunk. száguldott, segítségre készen. — Ott feküdt a gépmadár: a Mű­egyetemi Sportrepülők együlé- ses? gépe, — sebesülten. Mo­torja és teste ép volt ugyan, azonban baloldali kereke ízzé- porrá törve. Mellette a sértetlen pilóta: a letegőnek a képes la­pokból ísatarős hőse: Vitéz Kaszala Károly, kit a társaság tagjai meleg sze­retettel üdvözöltek. Elmondti, hogy Debrecenből érkezett. Ott időző barátjának : Graefl Andornak üdvözletét hozta az édesanya számára s azért ereszkedett földre. Balesetének oka, hogy semmi jelből sem tudta megállapítani a szélirányt. Sehol egy füstölgő kémény, se­hol egy lengő zászló ! így aztán földet érve, oldalszelet kapott, mely gépét balra billentette, mi­nek következtében a bal kerék összetörött. Az uradalom raktárából ha­marosan előkerült egy hasonló nagyságú súlyos ekeialiga ke­rék. A rendelkezésre álló szer­számok segítségévei rászereltők a gépre e Okolicsányi alispán az autóval biztos helyre vontatta azt a közelgő vihar elöl. Azután a társaságot a jeles pilótával együtt özv. Graefl Andorné ven­dégül látta. Délután 5 órakor Vitéz Kaszala kijelenti, hogy indul. A társaság először tréfára vette, hogy az eketaliga kerék­kel akarja útját tovább folytatni, de a repülő elhatározása erős és Az uj költségvetési év elején. Irta: dr. Temesváry Imre országgyűlési képviselő. Gépmadár Kétútközön. Vitéz Kaszala Károly szerencsésen végződött balesete. Az eke-taliga kereke pótolta a repülőgég összetört kerekét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom