Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-08-07 / 178. szám
EGRI NÉPÚJSÁG Az Egri Népújság julius 28.-i számában megjelent »Közös strandfürdő* c. vezércikk nagy hullámokat vetett fel a közvéleményben városszerte s a minden oldalról jövő elismerés s buzdítás, a strandfürdő gondolatának elvi elitélése csak megerősíti lapunkat abban a meggyőződésében, hogy a für-* dőrészvénytársaság tudatosan vagy nem tudatosan, nem számolt Eger város speciális lelki alkatával s az anyagot: az üzletet elébe helyezte a léleknek : az erkölcsi követelményeknek. S megerősíti továbbá abban az elhatározásában, hogy ha az objektiv nyugodt meggyőzés nem segít, harc árán fogja a strandfürdő újbóli létesítését megakadályozni s ha szükséges, az összes társadalmi egyesületeket fel fogja sorakoztatni ügye védelmére. Ennek elő-izelítőjeképpen a napokban a város nehány köztiszteletben állő társadalmi téren vezető egyéniségéhez fordult az Egri Népújság; s bár a nyári szabadságidő megakadályozott bennünket abban,hogy százakra menő strandfürdőellenes nyilatkozatot szedjünk össze, remélhetőleg az alább közölt súlyos vélemények és hozzászólások gondolkodóba fogják ejteni az illetékes tényezőket. Kürti Menyhért dr. tankerületi igazgató legeliősorban is kifogásolta azt a kíméletet s a keztyüs kezet, mellyel az E. N. julius 28-i vezércikke foglalkozott. Ne féljünk a vaskalapos- ság s maradiság vádjától, az nem a »maradi* és »haladó» párt vita ügye, hanem a jő erkölcsnek, az Ízlésnek s a diszkréciónak a dolga. A nőknek a férfiak közé eresztését, tehát a közös fürdést, amikor az Isten áldásából Egerben mindkét nemnek megvan a maga szinte páratlan fürdője, semmi szükség sem indokolja, ellenkezőleg a természetesen bekövetkezni szokott botránytői és megbotrán- koztatástől való félelem egyenesen tiltja. Lehetnek s vannak is talán sokan is, akik kéjes gyönyörűségükben kívánják és látogatják a strandfürdőt, egészen másodrangúvá degradálván a fürdőzés vulajdonképeni célját; de biztosan többen vannak és fajsulyra nézve jelentősebb a számuk azoknak, kik a fürdőt nem mellékcélokért, hanem egészség ápolásért szokták látogatni. S mert ezek a két nem közölt szükséges és természetes diszkréciót még érzik, ettől feszélyezve s így a strandnapokon a fürdőlátogatásban korlátozva vannak. Még csak annyit, hogy az erkölcs minden anyagi haszonnál és minden divatnál előbb- valő s az erkölcsi igazság akkor is megmarad és követeli jussát, ha az egész világ a bolondját járja. P. Oslay Oswald egri ferences házfőnök ez etikus s bölcselő lámpásával világította meg a tárgyat. »Tragédiája az életnek s a korszellemnek, hogy minél jobban könnyítjük az élet terheit s minél kellemesebb élményekkel gazdagítjuk ugyanazt, annál jobban lazul a kötelesség- s felelősségérzet. A strandfürdő a szórakozások keresése s nem az egészség szükséges ápolása. Azoknak kell közös fürdő, akiknek világnézeti és életelvi távlatai egy arasznyira terjednek, akik a lélek szellemével nem világították meg a fizikai miliőt. A lelkészkedő papság véres verejtékkel munkálkodik a lélek üdvén s a város mint erkölcsi testület egy tollvonással bün- alkalmakat teremt.« Russtek Károly kir. tanfelügyelő szintén teljesen indokolatlannak tartja Egerben a közös fürdést, miután a fürdők megosztottsága ideális, férfiak és nők külön-külön használhatják, amikor idejük s egészségük megkívánja. Az egészségnek nem használ a közös fürdő, erkölcsi kára annál nyilvánvalóbb. Ha sikerülne is szigorú erkölcsrendőri intézkedésekkel korlátok közé szorítani a strandfürdővel együtt járó Ízléstelenségeket, káros hatását a lélekre nem lehet letagadni. »Hogy menyire meg van fertőzve a közgondolkodás a strandfürdő gondolatától, jellemzően mutatja a gyöngyösi szülők egyrészének hozzám benyújtott felebbezése, mely az áll. polg. leányiskola igazgatóságának azon határozatát kifogásolja, hogy a növendékeket eltiltotta a strandtól. A felebbezés vezér- mottója az volt, hogy a tantestület maradi, mely nem gondol a leányok egészségére. Természetesen kioktattam a haladó szülőket, hogy gyermekeik lelki és testi egészsége érdekében nem a közös fürdőt kell kiván- niok, hanem a fürdő vezetőségétől követelniök kell a fürdő megosztottságát.* Várkonyi Rezső pénzügyigazgató helyettes: A fiatalság nevelését ma — elég sajnos — nem a szülők gondolkodása irányítja, hanem a közfelfogás, mely azt hangoztatja «haladni kell a korral.« Jó! haladjunk, de ne a jó ízlés rovására. A jelenlegi helyzet fentartása ellenben a jóizlős rovására történik. Ha a közös fürdőt megfelelő méretekben megépítik — ahol azonban csak a pihenő legyen közös, de az együttfürdőzés nincs megengedve, — úgy azt talán meg tudjuk majd szokni, bár sehogysefér a fejembe, hogy ha a férfiak tisztán csak a fürdőt, a homokot vagy a napot akarják élvezni, mi szükség van ott levetkőzött nőknek a jelenlétére?! Keller Aladár áll. polg. isk. igazgató: «Mint pedegogus és mint szülő teljes mértékben elitélem a strandfürdőt. A nyilvános közös fürdés higiénikus eredményét nem lehet kimutatni, sok erkölcsi veszélyét annál inkább, amelyet elismertek akkor, amikor a közös fürdést korhatárhoz kötötték. Csak igen nagyfokú na- ivság hihetne el, hogy ezek az elismert erkölcsi veszélyek a kimondott korhatárokon felül vagy alul azonnal megszűnnek s a közös fürdés idejére s egyéneire korlátozódnak. Mint hivatásos és figyelő pedagógus közvetlenül és sok szomorú példából ismerem a mai nemzedék ingadozó erkölcsi érzékét s bizony félni kell, hogy a közös fürdés veszélyeztetni fogja a rombolás szellemétől megtámadott erkölcsi alapoknak átépítő munkáját.» Dr. Szabó Oizkár vm. tb. árv. elnök nyilatkozatában teljes mértékben helyesli az egri strandfürdő elleni akciót. Ez a külföldről ideplántált divathóbort talán elveszti élét tengeri fürdők kilométernyi hosszú homokpadján, de fölöttébb káros egy kis vidéki város légkörében, ahol mindenki ismeri egymást s ahol a strandfürdés legelemibb föltételei hiányoznak. A magyar nő psychéjének egyáltalán nem felel meg ez a divat, sokan csak azért fogadják el, mert túlságosan hozzászoktak a divat szeszélyeinek engedelmeskedni. Az egri nőknek kellene összefogni, hogy ennek a megokolatlanul ránkkényszeritett strandjárványnak útját állják. Dr. Koltai Aladár orvos: — Úgyis mint orvos, úgyis mint nőgyógyász, ellene vagyok ennek a strandnak. Ide 90 százalékban csak magukat mutogatni mentek a nők. Az egri közönség java része különben még nem érett meg a strandra. A legtöbben erotikumot keresnek benne. Ndm akarom ezzel sérteni a hölgyeket, de nagyon sok olyan nő, aki eddig mindig délelőtt járt uszodába, a közös strandnapokon csak délután ment oda. Hol itt a komolyság? Mert a strandhoz is kell komolyság. Sőt, mint hallom, sokkal több nő látogatója volt a strandnak, mint férfi. A közös strandot és közös uszodát ilyen szűk helyen nem lehet megengedni. Ungár Ignác kereskedő: — Nem vagyok maradi ember, de a leghelytelenebbnek tartom, hogy Egerben közös strandfürdő legyen és ott összezsúfolva fü- rödjön és napfürdőzzön a mindkét nembeli közönség. Az alkalom szüli a tolvajt. Debrecenben, ahol sokkal nagyobb a strand, csúnya botrány középpontjába került egy magáról megfeledke- , zett intelligens úri ember a közös strandon. Megengedem, hogy a város anyagi érdekét kitűnően szolgálja a közös strand, de az erkölcsi érdekeket talán még jobban kell védenünk. A Duna, a Balaton, vagy Abbázia strandjai mások, nagy tágas és kényelmes helyek, ott nem veszélyes a közös strand. Ott biztosítva van a férfiak és nők különös elhelyezése. Én erre a strandra nem engedtem el a gyermekeimet, sőt még a fiam sem ment el egyszer sem. 4c Egyelőre ennyit közlünk a strrandfürdö ellenes tábor nyilatkozataiból. Reméljük, többnek a közlésére nem lesz szükség. Ha szükség lenne, már nem ilyen azordinőval ellátott véleményekkel fogjuk elárasztani az igazgatóságot, hanem az összes egri társadalmi egyesületeket fogjuk erélyes állásfoglalásra bírni az erkölcstelenség trójai falova: a közös strandfürdő ellen. Még pedig bármilyen kísérletezés, megoldás vagy kompromisszum ellen. Egert az erkölcs veszélyeztetése és divathóbortok előtt való *927. augusztus 7 leborulások árán nem akarjuk fürdővárosnak látni. Eger lehet iskolaváros, lehet nyaralőváros, lehet művészettörténeti szépségekkel telitett város, mely tulajdonságaiért messze földről eljöhet ide idegen, de strandfürdővel ne csalogassunk ide senkit, mert abban nincs köszönet. Egy-egy városnak a lelkű- lete és vonzó ereje elrejtőzhet évszázados hagyományaiban, vagy lüktető modern életéban vagy szórakozási alkalmaiban s kiki abban találja gyönyörűségét, amiben tudja. Aki Egerbe jön, annak legyen érzéke a patinás múlthoz, az alkalmazkodjék évszázados nemes lelkületé- hez s ne a város simuljon di- vatáramlatokhoz, mert akkor nem fogtiszteletet ébreszteni önmaga iránt. — Aki szórakozni akar az úgy sem jön Egerbe, mert strandfürdővel felszerelve is szűknek s ósdinak fogja találni. De ha valaki üdülni s felüdülni akar, számára bátran reklámozhatjuk városunkat, ha majd egynémely kellékét az elemi kényelemnek s olciő nyaraló telepnek megcsináljuk. Ha a pénz föltétlenül boldogítana, a strandfürdőn kívül tudnánk még más pénzforrást is ajánlani az idegenforgalom fellendítése céljából. Például a fürdőszállóban játékkaszinót állíthatnánk fel, a félország kártyása lubickolna hajnalban az egri uszoda langyos vizében. Lehetne sző japán teaházakről, amerikai bárokról, eredeti néger zenekarokról, mekkorát lendülne fel egyszerre az idegenforgalom ! Ha valaki ily merényletet akarna elkövetni Eger lelkülete ellen, ám indítványozhatja, de — résen leszünk. Úgy ahogy résen vagyunk a strandfürdő gondolatával szemben, Folytatni fogjuk a küzdelmet kitartással s az erkölcsi igazság feltétlen győzelmébe vetett hittel. Velünk egy időben Pécs városának összes társadalmi egyesületei szervezetten léptek fel a strandfürdő ellen, komoly sürgetések ébredeznek mindenfelől a fenyegető veszélyek ellen s ha hangok hallatszanak hogy vannak a strandfürdőnél sokkal veszedelmesebb intézmények s divatkilengések, melyek mételyt terjesztenek, e küzdelemmel kapcsolatban felvesszük a keztyüt mindegyikkel szemben. A rosszat nagyobb rosszal fedezni vagy magyarázni nem szabad. Még egyszer kérjük az illetékes tényezőket, tegyenek le végérvényesen a strandfürdő gondolatáról, mely semmi jót sem hoz a városnak, de annál több lelki fertőzés bacillusát oltja be a közgondolkodásba. Dr. Urbán Gusztáv.
