Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-07 / 178. szám

EGRI NÉPÚJSÁG Az Egri Népújság julius 28.-i számában megjelent »Közös strandfürdő* c. vezércikk nagy hullámokat vetett fel a közvé­leményben városszerte s a min­den oldalról jövő elismerés s buzdítás, a strandfürdő gondo­latának elvi elitélése csak meg­erősíti lapunkat abban a meg­győződésében, hogy a für-* dőrészvénytársaság tudatosan vagy nem tudatosan, nem szá­molt Eger város speciális lelki alkatával s az anyagot: az üzletet elébe helyezte a léleknek : az er­kölcsi követelményeknek. S meg­erősíti továbbá abban az elha­tározásában, hogy ha az objektiv nyugodt meggyőzés nem segít, harc árán fogja a strandfürdő újbóli létesítését megakadályozni s ha szükséges, az összes tár­sadalmi egyesületeket fel fogja sorakoztatni ügye védelmére. Ennek elő-izelítőjeképpen a na­pokban a város nehány köztisz­teletben állő társadalmi téren vezető egyéniségéhez fordult az Egri Népújság; s bár a nyári szabadságidő megakadályozott bennünket abban,hogy százakra menő strandfürdőellenes nyilat­kozatot szedjünk össze, remél­hetőleg az alább közölt súlyos vélemények és hozzászólások gondolkodóba fogják ejteni az illetékes tényezőket. Kürti Menyhért dr. tankerü­leti igazgató legeliősorban is kifogásolta azt a kíméletet s a keztyüs kezet, mellyel az E. N. julius 28-i vezércikke foglalko­zott. Ne féljünk a vaskalapos- ság s maradiság vádjától, az nem a »maradi* és »haladó» párt vita ügye, hanem a jő er­kölcsnek, az Ízlésnek s a disz­kréciónak a dolga. A nőknek a férfiak közé eresztését, tehát a közös fürdést, amikor az Isten áldásából Egerben mindkét nem­nek megvan a maga szinte pá­ratlan fürdője, semmi szükség sem indokolja, ellenkezőleg a természetesen bekövetkezni szo­kott botránytői és megbotrán- koztatástől való félelem egyene­sen tiltja. Lehetnek s vannak is talán sokan is, akik kéjes gyö­nyörűségükben kívánják és lá­togatják a strandfürdőt, egészen másodrangúvá degradálván a fürdőzés vulajdonképeni célját; de biztosan többen vannak és fajsulyra nézve jelentősebb a számuk azoknak, kik a fürdőt nem mellékcélokért, hanem egész­ség ápolásért szokták látogatni. S mert ezek a két nem közölt szükséges és természetes disz­kréciót még érzik, ettől feszé­lyezve s így a strandnapokon a fürdőlátogatásban korlátozva vannak. Még csak annyit, hogy az erkölcs minden anyagi haszon­nál és minden divatnál előbb- valő s az erkölcsi igazság ak­kor is megmarad és követeli jussát, ha az egész világ a bo­londját járja. P. Oslay Oswald egri ferences házfőnök ez etikus s bölcselő lámpásával világította meg a tárgyat. »Tragédiája az életnek s a korszellemnek, hogy minél jobban könnyítjük az élet terheit s minél kellemesebb élményekkel gazdagítjuk ugyanazt, annál jobban lazul a kötelesség- s fe­lelősségérzet. A strandfürdő a szórakozások keresése s nem az egészség szükséges ápolása. Azoknak kell közös fürdő, akik­nek világnézeti és életelvi táv­latai egy arasznyira terjednek, akik a lélek szellemével nem világították meg a fizikai miliőt. A lelkészkedő papság véres ve­rejtékkel munkálkodik a lélek üdvén s a város mint erkölcsi testület egy tollvonással bün- alkalmakat teremt.« Russtek Károly kir. tanfel­ügyelő szintén teljesen indoko­latlannak tartja Egerben a közös fürdést, miután a fürdők meg­osztottsága ideális, férfiak és nők külön-külön használhatják, amikor idejük s egészségük meg­kívánja. Az egészségnek nem használ a közös fürdő, erkölcsi kára annál nyilvánvalóbb. Ha sikerülne is szigorú erkölcs­rendőri intézkedésekkel korlátok közé szorítani a strandfürdővel együtt járó Ízléstelenségeket, ká­ros hatását a lélekre nem lehet letagadni. »Hogy menyire meg van fertőzve a közgondolkodás a strandfürdő gondolatától, jel­lemzően mutatja a gyöngyösi szülők egyrészének hozzám be­nyújtott felebbezése, mely az áll. polg. leányiskola igazgatóságá­nak azon határozatát kifogásolja, hogy a növendékeket eltiltotta a strandtól. A felebbezés vezér- mottója az volt, hogy a tantes­tület maradi, mely nem gondol a leányok egészségére. Termé­szetesen kioktattam a haladó szülőket, hogy gyermekeik lelki és testi egészsége érdekében nem a közös fürdőt kell kiván- niok, hanem a fürdő vezetősé­gétől követelniök kell a fürdő megosztottságát.* Várkonyi Rezső pénzügy­igazgató helyettes: A fiatalság nevelését ma — elég sajnos — nem a szülők gondolkodása irá­nyítja, hanem a közfelfogás, mely azt hangoztatja «haladni kell a korral.« Jó! haladjunk, de ne a jó ízlés rovására. A je­lenlegi helyzet fentartása ellen­ben a jóizlős rovására történik. Ha a közös fürdőt megfelelő méretekben megépítik — ahol azonban csak a pihenő legyen közös, de az együttfürdőzés nincs megengedve, — úgy azt talán meg tudjuk majd szokni, bár sehogysefér a fejembe, hogy ha a férfiak tisztán csak a für­dőt, a homokot vagy a napot akarják élvezni, mi szükség van ott levetkőzött nőknek a jelen­létére?! Keller Aladár áll. polg. isk. igazgató: «Mint pedegogus és mint szülő teljes mértékben el­itélem a strandfürdőt. A nyilvá­nos közös fürdés higiénikus ered­ményét nem lehet kimutatni, sok erkölcsi veszélyét annál inkább, amelyet elismertek akkor, amikor a közös fürdést korhatárhoz kö­tötték. Csak igen nagyfokú na- ivság hihetne el, hogy ezek az elismert erkölcsi veszélyek a kimondott korhatárokon felül vagy alul azonnal megszűnnek s a közös fürdés idejére s egyé­neire korlátozódnak. Mint hiva­tásos és figyelő pedagógus köz­vetlenül és sok szomorú példá­ból ismerem a mai nemzedék ingadozó erkölcsi érzékét s bi­zony félni kell, hogy a közös fürdés veszélyeztetni fogja a rombolás szellemétől megtáma­dott erkölcsi alapoknak átépítő munkáját.» Dr. Szabó Oizkár vm. tb. árv. elnök nyilatkozatában teljes mér­tékben helyesli az egri strand­fürdő elleni akciót. Ez a kül­földről ideplántált divathóbort talán elveszti élét tengeri fürdők kilométernyi hosszú homokpad­ján, de fölöttébb káros egy kis vidéki város légkörében, ahol mindenki ismeri egymást s ahol a strandfürdés legelemibb fölté­telei hiányoznak. A magyar nő psychéjének egyáltalán nem fe­lel meg ez a divat, sokan csak azért fogadják el, mert túlságo­san hozzászoktak a divat sze­szélyeinek engedelmeskedni. Az egri nőknek kellene összefogni, hogy ennek a megokolatlanul ránkkényszeritett strandjárvány­nak útját állják. Dr. Koltai Aladár orvos: — Úgyis mint orvos, úgyis mint nőgyógyász, ellene vagyok ennek a strandnak. Ide 90 szá­zalékban csak magukat muto­gatni mentek a nők. Az egri közönség java része különben még nem érett meg a strandra. A legtöbben erotikumot keres­nek benne. Ndm akarom ezzel sérteni a hölgyeket, de nagyon sok olyan nő, aki eddig mindig délelőtt járt uszodába, a közös strandnapokon csak délután ment oda. Hol itt a komolyság? Mert a strandhoz is kell komoly­ság. Sőt, mint hallom, sokkal több nő látogatója volt a strand­nak, mint férfi. A közös stran­dot és közös uszodát ilyen szűk helyen nem lehet megengedni. Ungár Ignác kereskedő: — Nem vagyok maradi ember, de a leghelytelenebbnek tartom, hogy Egerben közös strandfürdő legyen és ott összezsúfolva fü- rödjön és napfürdőzzön a mind­két nembeli közönség. Az alka­lom szüli a tolvajt. Debrecenben, ahol sokkal nagyobb a strand, csúnya botrány középpontjába került egy magáról megfeledke- , zett intelligens úri ember a kö­zös strandon. Megengedem, hogy a város anyagi érdekét kitűnően szolgálja a közös strand, de az erkölcsi érdekeket talán még jobban kell védenünk. A Duna, a Balaton, vagy Abbázia strand­jai mások, nagy tágas és ké­nyelmes helyek, ott nem veszé­lyes a közös strand. Ott bizto­sítva van a férfiak és nők külö­nös elhelyezése. Én erre a strand­ra nem engedtem el a gyerme­keimet, sőt még a fiam sem ment el egyszer sem. 4c Egyelőre ennyit közlünk a strrandfürdö ellenes tábor nyi­latkozataiból. Reméljük, többnek a közlésére nem lesz szükség. Ha szükség lenne, már nem ilyen azordinőval ellátott véle­ményekkel fogjuk elárasztani az igazgatóságot, hanem az összes egri társadalmi egyesületeket fogjuk erélyes állásfoglalásra bírni az erkölcstelenség trójai falova: a közös strandfürdő el­len. Még pedig bármilyen kísér­letezés, megoldás vagy kompro­misszum ellen. Egert az erkölcs veszélyezte­tése és divathóbortok előtt való *927. augusztus 7 leborulások árán nem akarjuk fürdővárosnak látni. Eger lehet iskolaváros, lehet nyaralőváros, lehet művészettörténeti szépsé­gekkel telitett város, mely tu­lajdonságaiért messze földről eljöhet ide idegen, de strand­fürdővel ne csalogassunk ide senkit, mert abban nincs köszö­net. Egy-egy városnak a lelkű- lete és vonzó ereje elrejtőzhet évszázados hagyományaiban, vagy lüktető modern életéban vagy szórakozási alkalmaiban s kiki abban találja gyönyörű­ségét, amiben tudja. Aki Egerbe jön, annak legyen érzéke a pa­tinás múlthoz, az alkalmazkod­jék évszázados nemes lelkületé- hez s ne a város simuljon di- vatáramlatokhoz, mert akkor nem fogtiszteletet ébreszteni önmaga iránt. — Aki szórakozni akar az úgy sem jön Egerbe, mert strandfürdővel felszerelve is szűk­nek s ósdinak fogja találni. De ha valaki üdülni s felüdülni akar, számára bátran reklámoz­hatjuk városunkat, ha majd egynémely kellékét az elemi kényelemnek s olciő nyaraló telepnek megcsináljuk. Ha a pénz föltétlenül boldo­gítana, a strandfürdőn kívül tudnánk még más pénzforrást is ajánlani az idegenforgalom fellendítése céljából. Például a fürdőszállóban játékkaszinót ál­líthatnánk fel, a félország kár­tyása lubickolna hajnalban az egri uszoda langyos vizében. Lehetne sző japán teaházakről, amerikai bárokról, eredeti néger zenekarokról, mekkorát lendülne fel egyszerre az idegenforgalom ! Ha valaki ily merényletet akar­na elkövetni Eger lelkülete ellen, ám indítványozhatja, de — résen leszünk. Úgy ahogy résen vagyunk a strandfürdő gondolatával szem­ben, Folytatni fogjuk a küzdel­met kitartással s az erkölcsi igazság feltétlen győzelmébe ve­tett hittel. Velünk egy időben Pécs városának összes társa­dalmi egyesületei szervezetten léptek fel a strandfürdő ellen, komoly sürgetések ébredeznek mindenfelől a fenyegető veszélyek ellen s ha hangok hallatszanak hogy vannak a strandfürdőnél sokkal veszedelmesebb intézmé­nyek s divatkilengések, melyek mételyt terjesztenek, e küzdelem­mel kapcsolatban felvesszük a keztyüt mindegyikkel szemben. A rosszat nagyobb rosszal fe­dezni vagy magyarázni nem szabad. Még egyszer kérjük az illeté­kes tényezőket, tegyenek le vég­érvényesen a strandfürdő gon­dolatáról, mely semmi jót sem hoz a városnak, de annál több lelki fertőzés bacillusát oltja be a közgondolkodásba. Dr. Urbán Gusztáv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom