Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-07 / 178. szám

1927. auguBztu* 7. EGRI NÉPÚJSÁG 3 Már négyszázötven méter járható Egervár földalatti folyosóiból. A magyar történelem egyik legfényesebb kcrazaka játszódott le valamikor a Felvidék büszke védőbástyája: sz egri vár előtt, melyet romhalmazzá degradált az idő és műemlékké az évszá­zadok fejlődő kultúrája. Az egri Dobó-unokák a ma­gyar műit egyik érdekes műem­lékét azonban nem becsülték meg, hanem nyugodtan nézték, hogy a vasútvonal kettő vágja a felső várat — és emiatt csak Gárdonyi Gézának sírt fel a lelke. Védelmébe vette azt és hir­dette, hogy nem kell mindent a ri­deg materializmus szemüvegén át nézni, hanem szeretnünk kell ezt a kedves emléket, — ame­lyet az elesett egri hősök lelke leng körül — még akkor is, ha már semmi hasznát nem vesz- szűk annak. A »láthatatlan ember« szava sokáig nem talált meghallgatás­ra. És a várnak a Servita ut­cai kertekre néző része, valamint a Bolyki-bástya évről-évre om­ladozott; a lehulló kövek pedig egy-egy emléket temettek el ma­gukkal. Tagadhatatlan, hogy Egerben több műemlék van, mint ahány ember, aki megbecsüli azokat. És a műemlékek száma pár év múlva ismét szaporodni fog. Dr. Pálon Ervin jogtanár két év­vel ezelőtt megkezdte a vár földalatti részének föltárását. Eb­ben a munkájában mind többen támogatják. A cél: járhatóvá tenni azokat a kazamatákat, amelyek alatt Balogh János sze­rint még egy népvándorláskora- beli ciklopsz vár húzódik meg- Ennek a feltevésnek ad iga­zat az i*, hogy az egyik folyo­sóban kiásott füstcső lefelé is folytatódik. Az összes, 4—5 kilo­méteres folyosókból eddig 450 mé­ter, azaz az egésznek egytized ré­sze járható. Éveken keresztül ki tudja hány ezer ember hord­ta a kcvet, ki tudja hány halt meg, ki tudja hány esett el, míg elkészült az egri vár, amelynek falai között ismerke­dett meg 1573-ban későbbi fele­ségével : Loionczi Annával és dalolt Balassa Bálint, a hánya­tott életű poéta. Ha Pálosi professzor munkája elkészül, úgy reggeltől estig Je- het majd sétálni a földalatti vár­ban és messze földről jönnek idegenek Egerbe, hogy gyö­nyörködjenek abban a labirintus­ban, amelynek egész Közép- Európában nincsen párja. Azok a szőlősgazdák pedig csalódni fognak, akik így gondolkoznak: — Ássák a vár-alatti folyo­sókat ? — No, nekem is jő lesz egy darab belőle — borospincének ! Mélyen a vár alatt. Bartalos Gyula v. egri ka­nonok hagyatékában egy térké­pet találtak, s aszerint megy az ásatás. Újabb térképet akart rajzolni Trauer Ervin v. egri mérnök, aki a Bolyki-bástyát már fel is mérte, de áthelyezése miatt a továbbiakra nem került sor. Térképekkel jől felszerelve Pálosi Ervin dr. vezetése mel­lett az elmúlt délután végignéz­tem a kiásott részeket. Hozzánk csatlakozott két autón érkezett úr is, akik nagy érdeklődéssel és csodálattal lépegettek utá­nunk. A Bolyki bástyán nyitott vai- sjtó után 8—10 méteres lejtő következik, majd kétfelé ágazik az űt: az egyik 120 méteres fo­lyosó a Bebek-bástya végéig tart, a vasúti sínek mellett, és ebből 5—5 méterre 6—12 méter mélyből szelelőlyukak nyílnak felfelé, a szabadba. Ezeket mind betömte az idő és csak 6 ma­radt meg használhatónak. A hosszú folyosóval párhuzamosan a Bebek-bástyőban egy hibátla­nul kiásott lépcső vezet fel a Gárdonyi sírja alatti kazama­tákba. A Babek-bástya folyosójából falciö vezet a fölötte levő ter­mekbe. Tovább, a folyosó bol­tozatán rókalyukakat találunk, amelyek lóhere-alakú termekbe visznek; a harcok idején itt fi­gyelő-posztok helyezkedtek el. A középkori várak kitörő-ajtajai- nak megfelelően ezekben a föld­alatti folyosókban is voltak rej­tett-nyílások, melyek csak egy sor kővel voltak eltorlaszolva. Érdekes, hogy a folyosókon a hangok nem terjednek. Nyolc­tíz méternyire már csak kiabálva lehet beszélni. A Bolyki-bástya alatt oldalt a vízgyűjtő meden­cék hiába várják a vizet. Köz­ben befalazott folyosókra aka­dunk, amelyekből összekötő- csövek vezetnek más folyosókra. Ez lehetett Dobőék telefonja. Egy régi bűntény nyomai. A Bebek-bástya tövében az ásatások alkalmával egy 80-90 évvel ezelőtti bűntény nyomaira bukkantak a munkások. Másfél méter mélységben egy asszonyi csontvázat találtak, amely most a Bolyki bástyái bejáró mellett fogadja a látogatót. Az ásatások eredménye. Ma már két bejárata van a földalatti résznek : egyik a Bolyki, másik a Bebek bástya alatt. — A darázikövekből a falban be­épített folyosókból 450 méter járható, pedig 1925. nyarán még 15—20 méteren is csak hason- csúszva lehetett közlekedni. — Jelenleg a Szép bástya alatti 4 teremmel keres összeköttetést Pálosi professzor, valamint Gár­donyi üírjátői 15 méternyire égy űjabb, harmadik lejáró megnyi­tásán fáradozik. Tavaly nyár óta a Bolyki bástya keleti falá­ban levő folyosó 15, a Bebek- bástya folyosója pedig 45 mé­terrel haladt előre. Ezeken kívül a múlt nyáron már járható fo­lyosókban oldalt felhalmozott földből hordtak ki rengeteget a katonák és a munkások. Leg­közelebb sor kerül a vizes fo­lyosó (Bebek-bástya alatt) fel­tárására, mely egy, a Sánc alatt levő uszoda-nagyságú medencé­hez vezet; álítőlag ez gyűjti össze az Eged alól csörgedező patakocskák vizeit. Egervár — múzeuma. Pálosi professzornak célja, hogy a meglevő és az ezután előkerülő emlékekből felállítsa Egervár múzeumát. A bástyák alól ki­hordott földet mind megvizsgál­ják a munkások ; eddig szakállas ágyúk kő és vasgolyóiból került csak elő pár darab. Itt helyezik el azt a 15 kilós kőgolyőt is, melyet a Jőzsef-furdő építősénél találtak és a múzeumnak ado­mányoztak a Márkus testvérek. Munkatársak. Eleinte csak az Eszterbfizy- oierkészosapat tagjai dolgoztak 3 napig a kazamatákban, azután Eger város összesen tizenkilenc, Hevei vármegye pedig tizenhét millió koronával sietett hozzá­járulni az ásatások költségeihez. 1926-ban vitéz Osörgey Károly tábornok, 1927-ben pedig Ghiczy Ferenc ezredes és Gyárfás Győző százados küldtek katonákat az ásatási munkálatokhoz; Nemé- nyi Ferenc részvénytársasági igazgató a föld kihordá­sához egy 120 méteres ipar­vasutat és a hozzávaló csille használatát engedte át. Követendő példa. Az a két úr, aki velem együtt végignézte a földalatti várat, amikor egy órai bolyongás után újra kinn voltunk a bástyán, tíz pengőt adott a további ásatások céljaira. Berecz Árpád. ssssiE&esisaKiBscaisa -sBaansaxt Olaszországban száműzetéssel büntetik az uzsorás háztulaj­donosokat. Milánóból jelentik : A firenzei törvényszék házbér-uzsora miatt 1—1 évi száműzetésre ítélt két háztulajdonost, akik nem tar­tották meg a lakbérrendelet sza­bályait és lakóiknak felemelték a lakbért. s Bfie«9eHC3(ae«»ss«3(»3(3«3saeH<3m Uj trafik Egerben. A dohány­jövedéki Központ Egerben Mak­iári űt 64. szám alatt az óvodá­val szemben uj trafikot enge­délyezett, melyhez a Makiári űt, Kertész utca, Újsor utca, Men- ház utca és környéke tartozik. Vasárnap délelőtt technikai okok­ból nem lesz villanyáramszol­gáltatás Egerben. Csúz, köszvény, ischias, náthaláz, ideg- és fejfájás, valamint meg­hűlésből származó betegségek azonkívül tag- és ízületi fájdalmak, influenza esetén, ezen be­tegségektől megóvja magát a kitünően bevált Togal által. A Togal-tabbletták kiválasztják a húgysavat és ezáltal egyenesen a betegség gyökerét irtják ki. Tógáit Európa legkiválóbb orvo­sai és klinikái ajánlják. Semmiféle káros mellékhatást nem gya­korol. A fájdalmak azonnal enyhülnek és megszűnnek s álmat­lanság esetén is kiválóan hatnak. Kapható minden gyógyszer- tárban. Ära 1 pengő 80 fillér. megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egészségtelen anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az Öregségi elváltozások kifejlődését. Kapható kis és nagy üvegben. Szótküldési hely: Igmándi keserűviz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve. SCHMIDTHAUER keserűviz reggeli előtt fél pohárral langyo­san használva

Next

/
Oldalképek
Tartalom