Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-08-07 / 178. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. augusztus 7. vasárnap. XLIV évf. 178. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Szent István-hét 1927. Évről-évre enyhül az az ellentét, amit a forradalom lelki válsága mélyített az ország és annak fővárosa között. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy Budapestéi a msgyarvidék haza- fiiágának összetett ereje viheti legsikeresebben előre a magyar ügyet azon az utón, amely a béke igazságtalanságainak helyrehozatalához vezet. A fenti tény felismerése hozza egyre közelebb és közelebb Budapestet éi a vidéket egymásial. Ilyen közeledési és találkozási alkalom a Szent István-hét is, amelyet az időn ii nagy fénynyel fog megülni Budapest és az ország vallásos és hazafias közömége. Az augusztus 18.-án kezdődő él 25,-éig tartó Szent litván-hét évről-évre gazdagodó nemzeti kultuszt jelen', amelynek egyesítenie kell minden magyart, kicsinyt és nagyot, a legfőbb méltóságtól a legszegényebb zsellérig. Azon a körmeneten, amely az idén még az eddigieknél is nagyobb arányban fog végigzarándokolni Budavár utcáin, ott lesz a vidék minden eldugott köziégének küldöttsége, ott lesznek az ország nagyjai és egy szivdobbanásban, egy nagy egyesülésben fognak összeforrni nagy királyunknak, Szent Istvánnak emlékezetében. Az idei körmenetre számos külföldi vendég jelentette be részvételét. A külföld érdeklődésének nagy erkölcsi és politikai jelentősége van. Kezd felénk fordulni a külföld belátása ■ annál hamarább remélhetjük a béke hibáinak jóvátételét, minél nagyobb erkölcii erőt, egységet és megbízhatóságot tudunk mutatni. A magyar nemzet példás fegyelemmel viseli a béke terheit. De ez nem a megnyugvást, hanem a jóvátételbe vetett bizalmat jelenti. Szükség van azonban rá, hogy minden alkalmat megragadjunk arra, hogy lássa a külföld, hogy itt egy erős és egységes nemzeti gondolat uralkodik a leikeken. Ennek kifejezésére szolgálhat a Szent István napok sikere is. Minél nagyobb tömeg seregük össze augusztus 18.-a és 25.-a közt, de főleg augusztus 20.-án az évszázados múltú gyönyörű körmenet napján Budapesten, annál jobban fennakad ezen a külföld szeme és a közönyös idegenből barát, az ellenségből megbecsülő ellenfél fog válni. Budapest lesz a színhelye az idén is ennek a nagy nemzeti tüntetésnek. Ezért szólítja a maEger, augusztus 6. Az államrendörség egri kapitányságának ismeretes határozata folytán az *Egri Strandfürdő, azaz az idegenforgalmi csalétek« c. nyári tragikomédiának csak három jelenetét játszhatták meg a szereplők. A függönynek, amelynek fel sem lett volna szabad gördülni, erkölcsrendőri intelemre felvonásközben le kellett szaladnia s ezzel sibesült jótékony fátyolt bontani arra a sok épületes jelenetre, amelyeket ennek az erkölcsképző színműfajnak felvonásai méhübben hordtak. A tárgyi igazság követelményeit szem előtt tartva, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a három jelenetben, a strandfürdő barátainak háromszori összejövetelén, a heringes hordóra emlékeztető túlzsúfolt- ságtől eltekintve, különösebb bántó dolog nem történt. Mert, ugyebár, annak a néhány jószívű ifjúnak a kísérletezése, mellyel szivük hölgyét az üsző- mesteri kötél megtakarítása céljából saját tenyerükön hordva akarták idegcsiklandő sikoltozások közepette szabad úszásra megtanítani, meg aztán annak a néhány hölgynek lovaglótem- pőban való elhelyezkedése férfiismerőse nyakán, a strandfürdői szórakozások terén oly ártatlan elemiisbolai jelenség, hogy szót sem érdemes vesztegetni rájuk. Különösebb dolog egyelőre nem történt, hála a függöny legör- ditőjének. A strandfürdő barátai állítólag egyébként pompásan szórakoztak s eközben abban a hitben is ringatózhattak, hogy ók a fürdőváros s a hőn óhajtott idegenforgalom pionírjai. Érthető tehát a harag színébe gyár főváros Budapestre az ország minden rendű és rangú lakosát, ezért könnyíti meg félárujeggyel a vasút, olcsó elszállásolással a város, a vidékiek Budapestre özönlését. Aki teheti, jöjjön Szent Istvánra Budapestre, vegyen részt a lelket elmélyítő ünnepségeken, a szivet és elmét gyönyörködtető sokjátsző megrökönyödésük, mely- lyel a közös fürdő bezárásának hírét fogadták. Mi azonban nem törődünk ezeknek a keveseknek méltatlan- kodásával, hanem az impozáns komoly nagy többség nevében kérdezzük meg ez alkalommal a nyilvánosság színe előtt a strandfürdő gondolatának felvetőit és keresztülerőezakolőit, hogy mi szükség volt erre a szerencsétlen ideára, mely köntörfalazással született a női uszoda tisztításának űrügye alatt, holott kémlölyuk volt a jövőbe? Mi szükség volt azután az idea megvalósítására, amikor a szűk hely okozta zsúfoltság már előre is kiprovokálni látszott az erkölcsrendőri közbelépést? Nem gondolta-e meg már jő előre a fürdő vezetősége, hogy egy magánvállalkozó kiteheti magát ilyen megszégyenítésnek, de Eger város erkölcsi testületé, mint fürdő- tulajdonos, soha?! A kérdéseken, a feleleteken s az erkölcsi szégyen súlyán is túl vagyunk sajnos ; a megtörténteket nem lehet meg nem történtekké tenni. Most csak arról van sző, hogy nézzünk még egyszer határozottan szemtől- szembe ezzel a kérdéssel, mely egész méltatlanul már az embereket táborokra osztó problémává kezdi magát felfújni. Nyíltan kimondjuk: azt akarjuk, hogy Egerben többé fel se vetődhessék ez a kérdés; azt akarjuk, hogy senki semmiféle ötlet, ürügy vagy érdek kapcsán ne helyezkedhesBék szembe Eger megszentelt hagyományaival, lakosai többségének józan erkölcii felfogásával; tehát azt akarjuk, hogy Egerben semmiféle formában, bárminő erkölcsvédelmi féle látnivalóban, olcsó és ingyenes szórakozásokban és nézze meg magát Budapestet, amely egymagában is szépsége, nagyszerűsége, ígérete és reménysége a magyarságnak. A Szent István-héten találkozzon Budapesten és forrjon össze testvéri érzésben minden magyar. intézkedések Ígérete mellett se létesítsenek strandfürdőt. Szinte azt kell mondanunk, hogy a város közönségére ártatlanul átháramló erkölcsrendőri megszégyenítésből az a haszon származik, hogy a közös strandfürdő ellen folytatandó elvi harcot nem szorítjuk csupán az eddigi megoldás szűk területére, hanem átvisszük a Városi Fürdő r. t. igazgatóságának azon tervezetére is, mely szerint a női uszoda területét kibővítve közös strandfürdőhely- lyé szándékoznak kiképezni. Paradoxonnak látszik, de úgy van, hogy szinte köszönettel tartozunk ezért az elsietett kísérletezésért az igazgatóságnak, mivelhogy idejekorán módot nyújt a város közönségének a kérdés megvitatására, állásfoglalásra b a tervezett strandfürdő elleni nagyarányú társadalmi tiltakozásra. Mert ha a «részvénytársaság« bizalmas igazgatósági üléseken káprázatos terveket szövöget egy modern fürdőváros létesítéséről, fürdőszál- lőrői, fürdőtágitáeról ■ ennek «szakértők» megállapítása szerint magától értetődő tartozékáról: közös strandfürdőről, anyagi erőforrásokat keres s ragyogó üzletmenetről, mint fedezetről álmodozik, — kevés igazgatósági tagnak lesz módjában a kérdés mélyebb erkölcsi vonatkozásaival foglalkozni s a fürdőváros nagy koncepciójától elfogult »többséget« meg is győzni. A múltkori balul kiütött kísérlet azonban örvendetesen kinyitotta a szemeket s az üzleti érvek csörgedezése mellett impozánsan zuhogó erkölcsi érvek áradata hömpölyög a strandfürdő elárvult medencéjében. A közös strandfürdő Egerben botránykő.
