Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-06-09 / 129. szám

Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. június 9. csütörtök. XLIV évf. 129. sz Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Magyar fegyverek. Az elmúlt hetekben pedagó­gusok és publicisták panaszol­ták föl, hogy a magyar diákság jórésze kivetkőzött a fiatalság vérmes, szilaj, csak radikális megoldásokat ismerő tempera­mentumából és békés, tutyi- mutyi, tedd ide-teddoda, körül­tekintő, számitó, latolgató, hű­vös, koravénemberré vált. Ha a jövője kerül szőbs.hát kompro­misszumokra, megalkuvásokra hajlamos, ha pedig Magyaror­szág sorsáról, Trianonról, de- markáoióről, megszállott terüle­tekről esik szó, akkor sokkal hamarébb ajkán van a kultur- föléDy, mint a kard. Sző sincs rőia, ezek a jelenségek megle­hetős sűrűn tapasztalhatók s végzetes hiba volna, ha a mi uj ifjúságunkban ez a szellem leone általános i ha a magyar diák­ság kivetné a magyar jövő le­hetőségeinek arzenáljából az ul­tima rátiot: a kardot. Minden esetre megnyugtató, hogy ezeken a mi kis diplomata diákjainkon túl, sőt felettük van egy másik ifjúságunk is: a le­venték, meg a cserkészek, ezek a kis peturbánok, akik egyelőre még fakardokkal, meg fapuskák­kal gyakorlatoznak, de már igazi szögesbakkancsban mász- szák a hegyeket, igazi sátorla­pot vonnak a fejük fölé táboro­záskor e igazi füvön, igazi rö- geken hálnak, ha ráborul az éjszaka csöndje a bükki renge­tegre. Ezt az utóbbi típust láthattuk most a pünkösdi ünnepek alatt, amikor cserkész és diák gyere­kek kipirult arcú, hátizsák alatt görnyedő csapatait láttuk a Bükk és Mátra rengetegei felé masírozni. Az élet mindig kiter­meli a maga szükségleteit. Akkor, amikor még a magunk urai voltunk ó* iegkevésbbé sem kellett törődnünk azzal, kogy egyik-másik tettünk, sza­vunk, cselekvésünk tetszik-e szomszédainknak, vagy sem, akkor a magyar iskola és a ka­tonaság volt az, amely a ma­gyar lelkeket formálta és előké­szítette őket az életre. Akit az iskola nem volt képes a köteles­ségeire szoktatni, azt megtörte a katonai szolgálat s a vadőc, duhaj, kilengésekre hajlamos kamaszból kötelességtudó, rend- szerető, fegyelemhez szokott ál­lampolgárt nevelt, aki tudatában volt kötelességeinek és érezte azt a függő viszonyt, amely az egyént az összesség alá helyezi és hozzászoktatja, hogy az egyéni erők egy bizonyos hányadát az összesség, az ország, a faj szol­gálatába kell állítani. Most az antant belekotnyeles- kedhet katonai rendszabálya­inkba, megcenzurázhatja a tan­könyveket, leckét szabhat az is­kolamesterek elé. Az iskola és a katonaság mel­lett tehát egy harmadik tényező is szükséges most, amely a ma­gyarságot az eljövendő időkre előkészítheti és ez maga a tár­sadalom és a társadalom kere­Budapest, junius 8. A képviselőház mai ülését délelőtt féltizenegy órakor nyi­totta meg Zsitvay Tibor elnök. A falusi kislakások építéséről szőlő törvényjavaslatot részletei­ben is letárgyalta és elfogadta a Ház. A szabadalmi felső bíró­ság megszüntetéséről, valamint a Lettországgal kötött egyez­ségről szóló javaslatokat vita nélkül fogadták el, majd áttér­tek a betegség és baleset ellen kötelező biztosításról szóló tör- vényjaváslat tárgyalására, ame­lyet Frühwirth Mátyás előadó is­mertetett : — Ez új törvény által, mon­dotta, Magyarország lakosságának 24 százaléka részesül biztosításban. A javaslatba különféle politi­kai okok miatt nem vették be a mezőgazdasági munkások bizto­sítását. Erről külön törvényja­vaslatot dolgoztat ki a kormány. VassJózsef népjóléti miniszter: Szeretné, ha a Ház nemcsak munkáskérdésnek, hanem a nem­zet egyetemes kérdésének té­tén belül létesült intézmények : az egyesületek, a leventecsapa­tok, a cserkész-alakulatok, a bajtársi szervezetek. Sokszoro­san kell hálát adni az Istennek, hogy a mi nagy elesettségünk korszakában a magyar társada­lomban megnyilatkozó eleven erő valóban helyes irányban dolgozik: iskolákon és antant­tutorok gyámkodásaival zakla­tott katonaságon kívül is érik és igy érik a meg nem szűnő magyar irredentizmus: ápolja azt a magyar cserkészet, a ma­gyar levente-ifjúság ős mind­nyájan, valamennyien, akik érez­zük, hogy a lélegzetünk el-eláll, az érverésünk ki-kihagy a meg­csonkított Magyarország szűk és fojtó levegőjében. kintené ezt a javaslatot, amely igen széles társadalmi rétegekre terjeszkedik ki. Tárgyilagos bí­rálatot kér a képviselőktől. Ma­radjanak távol a pártpolitikai szempontok, egyedül a helyes, szociálpolitikai alapon nyugvó nemzeti érdek vezesse a felszó­lalókat. Ernszt Sándor: A körülmények egyenesen kényszerítik az álla­mot a szociális törvényhozásra. A modern ember jogokat és jó­létet akar. Éppen ezért mi egy haladó és fejlődő nemzeti tár­sadalmat akarunk. Feltétlenül utat és módot kell találni, hogy Magyarországon mindenki, aki munkával foglalkozik és nem önálló, biztosítva legyen. Ezzel nem akarjuk felforgatni a társadalmi rendet, nem aka­runk mást, csak azt akarjuk, hogy ne legyenek ebben az országban proletárok. Kéri, hogy a mezőgazdasági munkásokra is terjesszék ki a biztosítást. Kéri, hogy az aggkori biztosítás törvényjavaslatát is mielőbb ter­jesszék be és ennek tető alá hozása nélkül ne búcsúzzon el ez a képviselőház. Ezután Farkas István beszélt. Az összes román főispánokat felmentette állásuktól az új oláh miniszterelnök. Bukarest, junius 8. Stirbey herceg miniszterelnök, mint belügyminiszter, az összes prefektusokat felmentette állá­suktól és a megyék vezetését a választás befejezéséig az alpre- fektusokra bízta. HEeaBflaBaaaasasaaaaaaaaaaB c Az egri vicinálisról többször közöltünk már pana­szos sorokat a közönség tollá­ból. Ezúttal is igen sok egri utas elkeseredésének kell kife­jezést adnunk az Eger és Füzes­abony között közlekedő személy- vonat sorozatos nagy késése miatt. Borzasztó ugyanis, hogy az Egerre nézve az előző évek­hez képest kedvező összeállítású nyári meneirend összes előnyeit lerontja számunkra az a tologa­tás, amelyet Makiáron 15—20 percen át mindig el kell szen­vedniük az Egerbe igyekvő utasoknak. Különösen a gyors­vonatok megfelelő csatlakozásai­nál van ez a hiba. Sorozatosan előfordult, hogy a délelőtti vagy délutáni gyorsvonatról Egerbe siető utasok az előírt időnél csaknem félórával későbben ér­keztek Egerbe csak azért, mert Makiáron egy teherkocsi fel­vagy lekapcsolása miatt hosszú ideig ide-oda tologatták az egész személyvonatot. Nem óhajtunk támadni sem személyt, sem az egyre szeb­ben fejlődő vasutaink vezetőit, de az egri és hevesmegyei kö­zönség érdekében orvoslást kell kérnünk a fent elmondottakra. Az egri vasútnak ezt a bosz- szantő és az utasok idegeire káros szokását meg kell változ­tatnunk. Annál is inkább, mert a menetrend összeállítása előtt illetékes helyről azt az ígéretet kaptuk, hogy ezentúl nem ve­gyes vonatok, hanem tisztán személyvonatok bonyolítják le Eger—Füzesabony között a sze­mélyforgalmat és megszűnik a makiári kellemetlen tologatás. (n. r.) H—y K—n. A betegség és baleset elleni kötelező biztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalását megkezdte a képviselöház. A mezőgazdasági munkások kötelező biztosításáról külön törvényjavaslatot dolgoztat ki a kormány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom