Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-06-09 / 129. szám

2 EGRI NKPÜJSAU 1927. június 9 & __jsa N emzetközi katholikus legénynap Bécsben. Äz egri Katholikus Legéngegglet részvétele. Megszűnt a Magyar Újság? Budapest, junius 8. A Magyar Újság c. politikai napilap, a fajvédőpárt sajtó­orgánuma, a mai naptól kezdve, további intézkedésig beszüntette megjelenését. K£l saiKSfiS. KSHED3ai«5íiWK!ÍS3 Nagy Istvánné kamrájából minden éjjel eltűnt valami. Az asszony azt gondolta, hogy fia a tolvaj és kiüldözte a szülői házból. — Lesben álló csendőrök fogták el az igazi tetteseket. Ez év februárjában özv. Nagy Istvánná csányi asszony észre­vette, hogy kulccsal é* külön lakattal is lezárt kamrájából minden reggelre hiányzik valami. Egyik éjjel 3 mázsa búza, a másikon 26 kilő zsír, a harma­dikon 59 kiló borsó tűnt el. — Nagyné először a fiát gyanúsí­totta a lopással, aki nem sokáig tűrte anyjának folytonos vesze­kedését és egyik rokonához költözött a szülői háztól. Mikor az asszony látta, hogy a lopások továbbra is megismétlődnek, kérte a fiát, hogy költözzön vissza. — Ha az egész vagyonát is rám íratja édesanyám, akkor sem ütietem agyon magam! — mondta a fiú — és már messzi­ről elkerülte azt az utcát, amely­ben anyja lakott. Az asszony erre csendőröket hivatott akik lesbe álltak és épen akkor fogták el a betörőket, amikor azok három oldal sza­lonnát akartak magukkal vinni. Gál István, Kovács Sándor és Bohács János caányi legények voltak a tettesek, akik a hideg télben nem tudtak munkához jutni, s így csak éjjel dolgoz­tak.* Az egri kir. törvényszéken a tolvajok beismerték a cselek­mény elkövetését. Mikor az el­nök megkérdezte az asszonyt, hogy amióta elfogták a legénye­ket, történtek-e újabb lopások, így válaszolt: — Nem történt nagyságos bíró úr, mert épen olyan nagy zárat vettem a kontrára, mint amilyen a templomajtón van . . . Bohács János 2 évi fegyházat, Gál István 1 évi és 6 hőnapi börtönt, Kovács Sándor pedig 3 bavi és 10 napi fogházat ka­pott. Qtttran£fl&aGK8ffiea&aBKa«<9»4Baa Lopott szölővesszőt árult az egri piacon. Vas Bertalan egri föld- míves három fiatalkorú legény­től lopott szőlóoltványokat vá­sárolt és eladta azokat az egri piacon. Az egri kir. törvényszék orgazdaság vétsége miatt jog­erősen 14 napi fogházra Ítélte Vas Bertalant. Bées, junius 6. (Az Egri Népújság munka­társától.) Az egri Kath. Legényegylet 60 tagja Köhler Imre titkár ve­zetésével szombaton hajnalban utazott el Egerből a szombaton délután érkezett meg Bécsbe, ahol a Keleti pályaudvaron a központi rendezőségen kivül Subik Károly apát-kanonok, el­nök és dr. Petro Kálmán egyleti ügyész fogadták az egrieket. A megérkezés után az egylet régi zászlója és egy szép nem­zeti lobogó alatt bevonultak Bécs utcáin a bécsi Kath. Le­gényegylet otthonába, hogy itt a régi, egri szokás szerint aján­dékba hozott kis tonna vörös­bort, az egri egylet átadja a vendéglátó házi egyletnek. A kis tonna, amely Ruppert Antal kádármester remekműve, gyö­nyörűen fel volt koszoruzva ba­bérkoszorúval és nemzeti sza­laggal. Bécs utcáin lelkesedés­sel fogadták a felvonuló testvé­reinket, akiket a bécsi központi legényegyletben, hol már több ezer, a világ minden részéből összesereglett legény volt, a bécsi központi legényegylet aL elnöke üdvözölt. Itt adták át az ajándékba hozott kis hordó vö­rösbort — Eger vérét, tüzát, lel­kesedését. — Subik Károly egy­leti elnök, aki gyűjtő, hazafias beszédében megemlékezett arról, hogy nyugtalan lelkek izgatása miatt vagyunk mi olyan távol a bécsi­ektől és a bácsi Kath. Legényegylet­től s ez a bor, az egri hegyek gyönyörű terméke jelképezze a mi megértő ragaszkodásunkat Becshez, a magyar királyok egykori lakóhelyéhez. — A nagy hatású beszédre a bécsi Kath. Legényegylet ügyvezető elnöke s a kölni vezértitkár válaszol­tak, amely szerint a magyarok­kal a bécsi polgár Ibiké össze van forrva s ezárt kell mind a kettőnknek a legnagyobb erőt mutatni s ez az erő rejlik a kath. legényegyletekbe, amely legény- egyletek ugyan nem politizál­nak, de mégis munkájukkal nem­zetük világügyeit a leghelyesebb úton szolgálják. A fogadó est után az egri Kath. Legényegylet kiküldöttei a szállásukra mentek, ahol első rangú ellátás várta őket. Pünkösd első napján ünnepi mise volt a fogadalmi templom­ban s utána fél 11 órakor kez­dődött a Sofia-termekben a le­gény nap nagy előadógyúlése, a Sofia-termek zsúfolásig meg­teltek a világ minden részéből több mint 12 ezer legénnyel. A . magyarok részére a kék terem volt fentariva, ahová meghivás folytán eljöttek a megszállott területekről idejött kiküldöttek. Kassa, Nagyvárad, Pozsony, Ko­márom stb., stb. állítólagos románjai és csehei — akik csak magyarul tudnak, összeforrtak itt velünk a magyar haza szeretőiében. Az ülést Schieffer Ferenc esz­tergomi prelatus-kanonok nyi­totta meg és üdvözölte Aurik Theodor kölni gensralpresest, aki a kölni központ megbízásá­ból jelent meg. A generalpreses lelkesítő beszédet intézett a ma­gyarokhoz s hangsúlyozta a Kath.* Legényegyletek nemzetközi érint­kezésének fontosságát s reá mu­tatott arra, hogy mily nagy ha­tása van az ifjú legényeken an­nak, hogy alkalmuk van más országok legényeivel találkozni. Ezután Révay Tibor kalocsai prelatus-kanonok beszélt a csa­ládról é# a családi nevelésről, a legényélet tisztaságáról. Révay Tibor beszéde után Winkler Ágostona kölni központ titkára magyarul beszélt. Da­cára a németes kiejtésének tel­jesen lekötötte a hallgatóságot. Foglalkozott a magyar legény­egyleti viszonyokkal, amelyet jól ismer, hiszen már több Ízben volt Magyarországon, legutóbb a budapesti legényegylet 70 éves jubileumán. — Kitartásra és mun­kára buzdította a magyar le­gényeket. Winkler beszéde után Pintér József pápai káplán a budapesti központ titkára üdvözölte a meg­szállott magyar területekről jött legényegylet! kiküldötteket b kü­lönösen Tost Barnabás kassai kanonok-plébánost. A magyar legények szűnni nem akaró ová­cióban részesítették a megszál­lott területről jött testvéreinket, amely után Tost Barna kassai plébános köszönte meg az üd­vözlést b a többek között fáj­dalmasan mondta, hogy ők ide­gen hazának gyermekei lettek s ehhez az új hazához hűeknek kell lenniök, s ezért nem vehet­nek ők részt hivatalosan a ma­gyar ülésen, hanem csak mint vendégek, ók nem mehetnek fel a pódiumra, de innen a podium elől egyet tud biztosítani a ma­gyar hazának, hogy ók minden körülmények között magyarok maradnak, ehhez joguk van s jogukat gyakorolni is fogják. Tost Barna szavait percekig zugó éljenzés és taps fogadta, amely kihangzott a szomszéd ter­mekbe is, ahonnan sorra jöttek érdeklődők, hogy a magyarok kit ünnepelnek. Ezután következett Subik Károly apát, tb. kanonok beszéde a demokráciáról. — Beszéde elején megemléke­zett arról a demokráciáról, amely a mi szerencsétlen hazánkat oda- juüatta, hogy Kassa, Nagyvárad Btb. képviselői nem ülhetnek közénk, arról a demokráciáról, amely addig alattomban dolgo­zott itthon, míg a magyarok színe-java a haza iránti köte lezettségét teljesítette a harc- vonalban. Ha az a demokrácia, amely ezt idézte eiő, amely csak rombolni tud, ez nem kell nekünk. Nekünk egészen más demokrá­ciára van szükségünk, arra, amely fegyelmet tart, arra, amely tiszteletet parancsol, amely nem rombol, hanem épít s ez a de­mokrácia a valláson alapszik. Ez a demokrácia kell, hogy alapját képezze az új társa­dalmi berendezkedésnek, mert ez a demokrácia a tekintély tisz­teleten alapszik s nem a tekin­tély romboláson. — S ha ez a demokrácia lesz úrrá a világon, úgy a mi sze­retett magyar testvéreink sem lesznek kénytelenek csak mint vendégek közöttünk lenni. — Addig is vigyék haza a mi üzenetünket, hogy tudomásul vettük ígéretüket, hogy ahhoz való jogukat, miszerint magya­rok maradjanak, minden körül­mények között gyakorolni fog­ják s mi is ígérjük, hogy lelkűnk, szivünk minden sze- retetével ragaszkodni fogunk elszakított testvéreinkhez. A beszéd alatt egyetlen szem Bem maradt könny nélkül, a hallgatóság számtalanszor félbe­szakította szűnni nem akaró él­jenzéssel és tapssal a beszédet b melegen ünnepelte a hallgató­ság a megszállott területről jött legényeket és a szónokot. A délelőtti gyűlésről ünnepi hangulatban távozott mindenki. Délután az egri kath. legény- egylet tagjai Bécs városának nevezetességeit tekintették meg. e&£aaaaafi»£sgaB&aa&EKtaaaaB3 Lóárverés. A bábolnai és kis­béri m. kir. állami ménesek ki- sorolt lóanyaga folyó évi junius hő 8-án, d. e. 9 órakor Kisbéren nyilvános árveresen eladatik. Eladásra kerül: a bábolnai m. kir. állami ménesből 42 darab, a kisbéri m. kir. állami ménes­ből 54 darab ló és szamár. Az árverésen úgy magyar, mint kül­földi honosok részt vehetnek. A vételár, hozzászámítva a bélyeg- illetéket, valamint az 1°/# kötő' fékpénzt, a leütés után azonnal, készpénzben fizetendő. A lovak az árverés után 48 órán belül elszállitandők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom